Kettős lélegzet — Wolf–Rayet-csillagok égi keringője – Fröhlich Viktória

2022 októberében a James Webb Űrtávcső egyik képe néhány nap alatt körbejárta a világot: egy Wolf–Rayet (WR) csillagpáros körül tizenhét tökéletes, koncentrikus porgyűrű ragyogott fel, akár egy elképzelhetetlen méretű, sötét bársonyra helyezett ujjlenyomat. Az objektum a Hattyú csillagképben rejtőzik, tőlünk alig több mint 5000 fényévre, és a WR 140 katalógusnevet viseli. A kép láttán már csak annak esztétikai értéke is meghatja az embert (különösen a csillagászhallgatót) — a WR 140 ugyanis kézzelfogható bizonyíték arra, hogy két csillag együttes tánca milyen lebilincselő kozmikus alkotásokat képes létrehozni. Nézzük, milyen fizikai folyamatok vezetnek egy ilyen mű születéséhez!

...
Read more

SN 2026kid szupernóva az NGC 5907 galaxisban – VCSE, Járdán József, Csizmadia Szilárd

2026. április 22-én SN 2026kid kóddal jelölt szupernóvát fedeztek fel az NGC 5907 galaxisban. Ez egy II-es típusú szupernóva a felfedezés után elvégzett spektroszkópiai észlelések szerint. Tehát egy nagytömegű csillag magjának összeomlása okozta robbanás fényét látjuk. A felfedező Yasuo Sano japán észlelő (2026. április 22. 14:23:47 UT), a felfedezéskori fényesség pedig kb. 16,62 magnitúdó szűrő nélkül. A szupernóvát a napokban észleltük a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálóból és tagtársaink saját távcsöveikkel is. Ezeket a képeket az alábbiakban mutatjuk be.

...
Read more

Önmagukat is felfaló óriások — Portré a Wolf–Rayet csillagokról – Fröhlich Viktória

Kevés olyan objektum van az Univerzumban, amelyről olyan keveset tudunk, mint a Wolf–Rayet (WR) csillagokról. Ezek a csillagok egyik legszélsőségesebb osztályát képezik. Tömegük akár több százszorosa is lehet a Napénak, felszíni hőmérsékletük elérheti a százezer fokot, fényességük pedig a Nap fényességének egymilliószorosára is növekedhet. Mindemellett a Wolf–Rayet-csillagok másodpercenként több ezer kilométer per másodperces sebességű csillagszél segítségével dobják le magukról külső rétegeiket. Egy furcsa színkép 1867-ből Mai történetünk 1867-ben kezdődik a Párizsi Obszervatóriumban, ahol két francia csillagász, Charles Wolf és Georges Rayet három szokatlan csillagra bukkan a Hattyú csillagképben. A megfigyelt objektumok spektruma nem éles, sötét elnyelési vonalak sorát mutatja, ahogy azt a „rendes” csillagoknál megszoktuk, hanem pont ellenkezőleg: széles, emissziós vonalakkal van teletűzdelve. Vajon mi okozza, hogy a csillag felszíne fölött világító anyagot figyelünk meg? A választ a WR csillagok hatalmas sebességű csillagszele adja meg. Egy tipikus Wolf–Rayet-csillag 1000–3000 km/s-os sebességgel veti le magáról felszíni anyagát. Ezzel az intenzitással egy év alatt akár néhány földtömegnyi anyagot is elveszíthet, néhány százezer év alatt pedig a Nap tömegével összemérhető gázmennyiséget szór szét a tér különböző irányaiba. A csillag ragyog ugyan, de közben lassan, módszeresen felszámolja önmagát.

...
Read more

2026. májusi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd, Schmall Rafael

A következőkben májusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap májusban 05:00 (NYISZ) körül kel, 20:15 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése. NYISZ = UT + 2 óra, ahol UT a Universal Time = Világidő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Telehold május 1-én és 31-én, utolsó negyed május 9-én, újhold május 16-án, első negyed május 24-án lesz. (Holdfázis-táblázat 2025-2029.) Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség, a csillagászati éjszaka. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (NYISZ-2 óra): 05.01 17:24 Telehold a Mérleg csillagképben 05.02           A 93P/Lovas-üstökös perihéliumátmenete (1,69 CSE) 05.04 03:00 Az Antares (Alfa Scorpii) 1°15'-cel északkeletre a 94,6%-os, fogyó Holdtól 05.04 22:30 A Hold földtávolban (405 843 km) 05.06             Éta Aquaridák (031 ETA) 05.09 21:13 Utolsó negyed a Bak csillagképben 05.11              Az Éta Lyridák (145 ELY) meteorraj maximuma (máj. 5-14., ZHR=3, v=43 km/s) 05.13 02:00 A Neptunusz 3°20'-cel délnyugatra a 18,5%-os, fogyó Holdtól a horizont közelében 05.16 20:03  Újhold a Kos csillagképben 05.17             A 162P/Siding-Spring-üstökös perihéliumátmenete (129 CSE) 05.17 13:48 A Hold földközelben (358 074 km) 05.18 20:00 A Vénusz 4°40 -cel délkeletre az 5.9%-os, növekvő Holdtól a horizont közelében 05.20 12:39 A 12.9%-os, növekvő Hold, a Jupiter és a Vénusz laza együttállása a nyugati horizont felett 05.20 21:30 A 22,5%-os, növekvő Hold, a Pollux (Béta Geminorum) és a Jupiter laza együttállása (Hold-Pollux: 5°, Hold-Jupiter: 4°30') 05.23 11:12  Első negyed az Oroszlán csillagképben 05.27 14:09 A Spica (Alfa Virginis) 57-kal északnyugatra a 88,8%-os, növekvő Holdtól 05.31 01:00 Az Antares (Alfa Scorpii) 4°30' -cel északkeletre a 99,6%-os, növekvő Holdtól 05.31 08:46 Telehold a Skorpió csillagképben Merkúr: A hónap első felében a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. 14-én felső együttállásban van a Nappal, pontosan mögötte halad el. Hamar megjelenik a nyugati látóhatár közelében, 20-án már 40 perccel a Nap után nyugszik. Láthatósága gyorsan javul, a hónap végén már bő másfél órával nyugszik később, mint a Nap. Ez idei második kedvező esti láthatósága. Vénusz: Napnyugta után figyelhető meg a nyugati égen mint ragyogó fehér fényű égitest. Láthatósága, noha távolodik a Naptól, nem változik, mivel az ekliptika egyre laposabb szöget zár be a látóhatárral. A hónap folyamán több mint két és fél órával később nyugszik, mint a Nap. Fényessége —3,9 magnitúdóról-ról —4,0 magnitúdóra, átmérője 11,6"-ről 13,2"-re nő, fázisa 0,88-ról 0,8-ra csökken. Mars: Előretartó mozgást végez a Halak, majd 18-ától a Kos csillagképben. Napkelte előtt a keleti látóhatár felett kereshető. Megfigyelhetősége lassan javul, megtalálását a vöröses színe megkönnyíti. Fényereje 1,2 magnitúdóról 1,3 magnitúdóra csökken, látszó átmérője 4,2"-ről 4,3"-re nő. Jupiter: Előretartó mozgást végez az Ikrek csillagképben. Az éjszaka első felében látható az északnyugati ég alján mint fényes égitest, éjfél körül nyugszik. Fényessége —1,9 magnitúdó, átmérője 34". Szaturnusz: A Cet csillagképben végez előretartó mozgást. Hajnalban kel, napkelte előtt kereshető a keleti látóhatár közelében. Láthatósága fokozatosan javul. Fényessége 0,9", átmérője 16,5". Uránusz: Előretartó mozgást végez a Bika csillagképben. 22-én együttállásban van a Nappal. A hónap során nem figyelhető meg a Nap közelsége miatt. Neptunusz: Hajnalban kel. A szürkületben kereshető a délkeleti látóhatár közelében. Előretartó mozgást végez a Halak csillagképben. Hold legkisebb déli deklinációja: 2026. 05. 05. 13:22 NYISZ (-28° 7') Hold legnagyobb északi deklinációja: 2026. 05. 18. 21:26 NYISZ; (+28° 3') Hold földtávolban: 2026. 05. 05. 00:32 NYISZ 405 843 km-re a Föld középpontjától / 29.4' látszó átmérő Hold földközelben: 2026. 05. 17. 15:46 NYISZ 358 077 km-re a Föld középpontjától / 33.4' látszó átmérő A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, téli időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián Dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési, delelési, nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva.

...
Read more

Mit érdemes nézni teleholdkor? – Csizmadia Szilárd

"Teleholdkor a teleholdat kell nézni" - válaszolta egyszer Mizser Attila  a címbeli kérdésre. De mit nézzünk a teleholdon, amely vakító és fényes, és az árnyékok rövidek, ezért a kráterek kevésbé kivehetők? Telehold idején a Hold felszínén a Nap majdnem „felülről” világítja meg a Holdat, ezért a hegyek, kráterfalak, völgyek árnyékai rövidek vagy eltűnnek. (Kivétel a telehold pereme, ahol ilyenkor lapos szögben esnek be a Nap sugarai. Itt azonban a rálátás szöge nagyon kicsi, ezért hiába hosszúak ott a kráterárnyékok, vetítési effektus miatt pont "nem látunk bele" azokba a kráterekbe ilyenkor sem.) Ezért a Hold ilyenkor kevésbé plasztikus, „egyenletesebbnek” tűnik. Viszont éppen ekkor válnak igazán látványossá az albedó-különbségek: a világos és sötét területek, a tengerek, valamint a fiatal kráterekből kiinduló sugársávok. A sugársávok nem árnyékok, hanem kidobott törmelékből és másodlagos becsapódások által felfrissített felszínből álló, nagy kiterjedésű, gyakran hosszú, vékony egyenesnek tűnő, a Hold átlagos fényes területeinél is fényesebb, világosabb mintázatok. A legfontosabb teleholdas célpontok: Tycho, Copernicus, Kepler, Proclus, Aristarchus, valamint a Hold nagy sötét medencéi: Mare Imbrium, Mare Serenitatis, Mare Tranquillitatis, Mare Crisium, Oceanus Procellarum, Mare Nubium és Mare Humorum.

...
Read more