Ahány távcső csak belefér! Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Csillagászati Tanszéke Tóth L. Viktor docens szervezésében 2026. kora nyarán egy kellemes tanulmányi kirándulást tett optikai és rádiócsillagászati távcsövekhez. Az utazók többsége csillagász szakos egyetemi hallgató volt, így nemcsak egy kellemes kiruccanásban vehettünk részt, hanem temérdek hasznos szakmai információval bővítettük tudásunkat, illetve számos továbbtanulási és munkalehetőséggel ismerkedtünk meg. Egy hétfő reggel indultunk hosszú utunkra, melynek első állomása Bécsben volt esedékes: a Bécsi Obszervatóriumba látogattunk el. Borongós, esős időben érkeztünk, de ez sem szegte kedvünket. Az obszervatórium eredetileg a város szélére épült, ám az idők során Bécs is egyre növekedett, így ma már majdnem a város közepén helyezkedik el. Ennek ellenére egy kiadós, parkon átvezető séta után megpillantottuk a narancssárgás épületet. Belépve egy meglehetősen hosszú lépcsősorral találtuk szembe magunkat, ami egy körfolyosóra vezetett – ám mielőtt továbbhaladtunk, találkoztunk az ott dolgozó doktori hallgatókkal, akik körbevezettek bennünket. Körbejártuk az intézetet, megtekintettük a közösségi teret és a benne helyet kapó sok kiállított emléktárgyat, köztük egy igen régi távcsövet. Útközben LEGO-ból készült űrtávcsöveket is találtunk; a LEGO-PLATO ezen cikk szerzőjének különösen tetszett. A fő látványosság az obszervatórium lencsés távcsöve volt. Ide egy tériszonyosoknak nem ajánlott lépcsősor vezetett fel, majd fent megpillantottuk a világ egyik legnagyobb lencsés távcsövét (refraktorát). Magyarországon a legnagyobb ilyen eszköz a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetben van, és 30 centiméter átmérőjű. Ezzel szemben a bécsi főműszer 69 centiméteres átmérővel büszkélkedhet. A lencsés óriáson túl találtunk az egyik teraszon egy kicsi rádiótávcsövet is: körülbelül 4 méteres volt - hogy ez miért számít picinek, az hamarosan kiderül. Ezután a csoport az intézetbeli kutatási lehetőségekkel ismerkedett meg, és azzal, hogyan zajlik a doktori képzés a hazánkkal szomszédos országban. Illetve arra is rájöttünk, hogy nemcsak nálunk számít az egyik legfontosabb munkaeszköznek a kávéfőző.
...Legújabb hírek
Mai kép: a Tejútrendszer centruma – Kelemen Tamás
A fenti kép 2016. augusztus 7-én készült Zselickisfaludon, a 2016-os VCSE-tábor idején. A fotó különlegessége nemcsak a látványos égterület, hanem az is, hogy a szerző egyik első saját asztrotájképe volt, amelyet még egészen kezdő felszereléssel készített. Jó példa arra, hogy sötét ég alatt, egyszerű eszközökkel is mennyi részlet előhozható a nyári Tejútrendszerből.
...Fényszennyezéssel kapcsolatos írások, cikkek katalógusa – Csizmadia Szilárd
Magyar nyelvű írások a fényszennyezésről – válogatott linkgyűjtemény A fényszennyezés ma már nemcsak a csillagászok problémája. Hatással van az...
Légkört találtak egy TNO-n a Plútón túl? – Fröhlich Viktória
Aprócska testek légköre A Neptunuszon túli objektumok (angolul trans-Neptunian objects, röviden TNO-k) a Naprendszer külső peremén keringő jeges...
AT 2026pme: téves szupernóva-riasztás az Örvény-galaxisban (M51) – Csizmadia Szilárd
FRISSÍTÉS: sem saját képeinkkel, sem mások nem erősítették meg a felfedezés bejelentése óta eltelt 3 napban az AT 2026pme szupernóva-jelölt realitását. Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy téves riasztás történt, a felfedező esetleg félrenézett valamit. A Rochester Supernova-oldal továbbra is listázza jelöltként: https://www.rochesterastronomy.org/supernova.html, és a Transient Name Server is: https://www.wis-tns.org/object/2026pme, mindkét oldal további megerősítő észlelés nélkül, pedig már három nap eltelt a felfedezés bejelentése óta, és nagyon közeli, nagy, látványos, könnyen észlelhető galaxisról van szó. A megerősítés hiánya nagyon erősen utal arra, hogy nincs szupernóva az M51-ben jelenleg. Ebben a pillanatban téves felfedezésnek tűnik az orosz csillagász bejelentése, de az is igaz, hogy lehetetlen helyen (a galaxis fényes és kiterjedt magjától kb. 3"-re) van a jelöltje.ps://forum.astronomie.de/threads/neue-sn-im-m51.397108/ (Június 20.) Viszonylag fényes (felfedezésekor 14 magnitúdós) szupernóvát, egészen pontosan: e sorok írásakor még csak szupernóva-jelöltet fedeztek fel az M51-ben, azaz az Örvény-galaxisban. Egész nyáron jól megfigyelhető lesz, bár a Vadászebek csillagkép, amiben látszik, alsó delelésben jár ilyenkor (de az objektum cirkumpoláris). A szupernóva ideiglenes jelölése AT 2026pme, típusa e sorok írásakor még nem ismert. Mivel Rochester Astronomy szupernóva-listájában a típusnál egyelőre unknown, azaz ismeretlen szerepel, óvatosan fogalmazva még nem végleges, spektroszkópiailag osztályozott szupernóváról, hanem szupernóva-jelöltről beszélhetünk. A bejelentés szerint az objektum felfedezője Andrej Voronov. Az SN-jelölt koordinátái: RA = 13h 29m 52,700s, Dec = +47° 11′ 40,00″ (J2000). Az első észlelés ideje 2026. június 17,958 UT, a legnagyobb eddig közölt fényesség pedig 14,0 magnitúdó. A felfedezéshez használt műszer egy Samyang 135 mm f/2 objektív és ZWO 533MM Pro kamera volt. A megadott pozíció az M51 magjának közepétől csak 3"-re van, a teljes galaxis kb. 11'-es, tehát nagyon nehéz elválasztani a magtól!
...