A következőkben júniusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap júniusban 04:45 (NYISZ) körül kel, 20:45 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése. NYISZ = UT + 2 óra, ahol UT a Universal Time = Világidő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed június 8-án, újhold június 15-én, első negyed június 21-én, telehold június 30-án lesz. (Holdfázis-táblázat 2025-2029.) Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség, a csillagászati éjszaka. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (NYISZ-2 óra): 06.01. 04:32 A Hold földtávolban (406 369 km) 06.07. 20:00 A Pollux (B Geminorum), a Jupiter és Vénusz 6°-on belüli együttállása a nyugati horizont felett 06.08. 10:03 Utolsó negyed a Vízöntő csillagképben 06.09. 20:00 A Jupiter 1°30'-cel délre a Vénusztól 06.09. 20:19 A Merkúr dichotómiája 06.14. 23:18 A Hold földközelben (357 196 km) 06.15. 02:56 Újhold a Bika csillagképben 06.15. 20:00 A Merkúr legnagyobb keleti kítérésben, 24,5°-ra a Naptól 06.16. 19:32 A Merkúr 2°-kal délkeletre a 4,2%-os, növekvő holdsarlótól 06.17. 20:21 A Vénusz 50'-cel északkeletre a 10,5%-os, növekvő holdsarlótól 06.19. 14:31 A Regulus (a Leonis) 2°50'-cel északnyugatra a 28,3%-os, növekvő Holdtól 06.21. 08:25 Nyári napforduló 06.21. 21:55 Első negyed a Szűz csillagképben 06.22. 01:00 A Júniusi Bootidák (170 JBO) meteorraj gyenge maximuma (jún. 22. — júl. 2., ZHR=változó) 06.23. 22:00 A Spica (a Virginis) 3°10'-cel északra a 69,5%-os, növekvő Holdtól 06. 25: Neptunusz nyugati kvadratúrában 06.27. 19:30 Az Antares (a Scorpii) 27°45' -cel északkeletre a 95,6%-os, növekvő Holdtól 06.28. 07:11 A Hold földrávolban (406267 km) 06.29. 01:30 A Mars 4°30'-cel délkeletre a Plejádoktól (M45) 06.29. 23:57 Telehold a Nyilas csillagképben Merkúr: Napnyugta után látható az északnyugati égen. 1-én egy és háromnegyed órával nyugszik a Nap után. 15-én van legnagyobb keleti kítérésben, 24,5°-ra a Naptól. Ezután láthatósága fokozatosan romlik, a hónap végén már csak háromnegyed órával nyugszik a Nap után. Vénusz: Fényes, fehér égitestként látszik napnyugta után a nyugati égen. Az ekliptika látóhatárhoz viszonyított egyre laposabb szöge miatt láthatósága kissé romlik. A hónap elején bő két és fél órával, a végén két és negyed órával nyugszik a Nap után. Fényessége -4,0 magnitúdóról -4,1 magnitúdóra, átmérője 13,3"-ről 15,9"-re nő, fázisa 0,8-ről 0,7-re csökken. Mars: Folytatja előretartó mozgását a Kos, majd 20-ától a Bika csillagképben. Hajnalban kel, napkelte előtt kereshető a keleti-északkeleti ég alján. Vörös fénye segíti a megtalálását. Fényereje 1,3" magnitúdóról 1,4 magnitúdóra csökken, látszó átmérője 4,3"-ről 4,4"-re nő. Jupiter: Előretartó mozgást végez az Ikrek, majd 22-étől a Rák csillagképben. Fényes sárgásfehér égitestként látszik napnyugta után az északnyugati látóhatár közelében, késő este nyugszik. Fényessége -1,8", átmérője 32". Szaturnusz: Előretartó mozgást végez a Cet, majd 3-ától a Halak csillagképben. Kora hajnalban kel, hajnalban figyelhető meg a keleti-délkeleti ég alján. Mozgása a hónap végén lassulni kezd. Fényessége 0,8 magnitúdó, átmérője 17". Uránusz: A hónap második feléről napkelte előtt lárható a keleti ég alján. Előretartó mozgást végez a Bika csillagképben. Neptunusz: Éjfél után kel, az éjszaka második felében kereshető a Halak csillagképben. Előre tartó mozgása a hónap folyamán fokozatosan lassul. Hold legkisebb déli deklinációja: 2026. 06. 01. 18:48 NYISZ (-28°') Hold legnagyobb északi deklinációja: 2026. 06. 15. 07:18 NYISZ; (+27° 59') Hold legkisebb déli deklinációja: 2026. 06. 28. 23:58 NYISZ (-27° 59') Hold földtávolban: 2026. 06. 01. 06:34 NYISZ 406365 km-re a Föld középpontjától / 29.4' látszó átmérő Hold földközelben: 2026. 06. 15. 01:19 NYISZ 357199 km-re a Föld középpontjától / 33.4' látszó átmérő A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, téli időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián Dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési, delelési, nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva. Rövid éjszakák, hosszan tartó élmények
...Legújabb hírek
VCSE-kvíz eredmények (2026) – VCSE
Nagy sikerrel, egy híján a tavalyinál kétszer több résztvevővel zárult a VCSE 2026. évi kvízjátéka. Ebben nyilván a kvíz jobb időzítése, és a facebookon folytatott "agresszívabb" (azaz: sűrűbb) reklámozás is szerepet játszhatott. Köszönjük szépen a NoPlanetB: Fényszennyezés projekt támogatását, amely a díjakat biztosítja. Ugyancsak köszönjük minden résztvevőnek a játékot, és elismerésünket fejezzük ki, hogy mindannyian nagyon jól - egy kivétellel mindenki 80% feletti pontszámmal - teljesítette az idei kvízt! A lányok között az első három helyezett:
...Kettős lélegzet — Wolf–Rayet-csillagok égi keringője – Fröhlich Viktória
2022 októberében a James Webb Űrtávcső egyik képe néhány nap alatt körbejárta a világot: egy Wolf–Rayet (WR) csillagpáros körül tizenhét tökéletes, koncentrikus porgyűrű ragyogott fel, akár egy elképzelhetetlen méretű, sötét bársonyra helyezett ujjlenyomat. Az objektum a Hattyú csillagképben rejtőzik, tőlünk alig több mint 5000 fényévre, és a WR 140 katalógusnevet viseli. A kép láttán már csak annak esztétikai értéke is meghatja az embert (különösen a csillagászhallgatót) — a WR 140 ugyanis kézzelfogható bizonyíték arra, hogy két csillag együttes tánca milyen lebilincselő kozmikus alkotásokat képes létrehozni. Nézzük, milyen fizikai folyamatok vezetnek egy ilyen mű születéséhez!
...SN 2026kid szupernóva az NGC 5907 galaxisban – VCSE, Járdán József, Csizmadia Szilárd
2026. április 22-én SN 2026kid kóddal jelölt szupernóvát fedeztek fel az NGC 5907 galaxisban. Ez egy II-es típusú szupernóva a felfedezés után elvégzett spektroszkópiai észlelések szerint. Tehát egy nagytömegű csillag magjának összeomlása okozta robbanás fényét látjuk. A felfedező Yasuo Sano japán észlelő (2026. április 22. 14:23:47 UT), a felfedezéskori fényesség pedig kb. 16,62 magnitúdó szűrő nélkül. A szupernóvát a napokban észleltük a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálóból és tagtársaink saját távcsöveikkel is. Ezeket a képeket az alábbiakban mutatjuk be.
...Önmagukat is felfaló óriások — Portré a Wolf–Rayet csillagokról – Fröhlich Viktória
Kevés olyan objektum van az Univerzumban, amelyről olyan keveset tudunk, mint a Wolf–Rayet (WR) csillagokról. Ezek a csillagok egyik legszélsőségesebb osztályát képezik. Tömegük akár több százszorosa is lehet a Napénak, felszíni hőmérsékletük elérheti a százezer fokot, fényességük pedig a Nap fényességének egymilliószorosára is növekedhet. Mindemellett a Wolf–Rayet-csillagok másodpercenként több ezer kilométer per másodperces sebességű csillagszél segítségével dobják le magukról külső rétegeiket. Egy furcsa színkép 1867-ből Mai történetünk 1867-ben kezdődik a Párizsi Obszervatóriumban, ahol két francia csillagász, Charles Wolf és Georges Rayet három szokatlan csillagra bukkan a Hattyú csillagképben. A megfigyelt objektumok spektruma nem éles, sötét elnyelési vonalak sorát mutatja, ahogy azt a „rendes” csillagoknál megszoktuk, hanem pont ellenkezőleg: széles, emissziós vonalakkal van teletűzdelve. Vajon mi okozza, hogy a csillag felszíne fölött világító anyagot figyelünk meg? A választ a WR csillagok hatalmas sebességű csillagszele adja meg. Egy tipikus Wolf–Rayet-csillag 1000–3000 km/s-os sebességgel veti le magáról felszíni anyagát. Ezzel az intenzitással egy év alatt akár néhány földtömegnyi anyagot is elveszíthet, néhány százezer év alatt pedig a Nap tömegével összemérhető gázmennyiséget szór szét a tér különböző irányaiba. A csillag ragyog ugyan, de közben lassan, módszeresen felszámolja önmagát.
...