Kategória: Cikkek – Észlelés – Hold

Részleges (de majdnem teljes) holdfogyatkozás 2026. augusztus 28-án hajnalban – VCSE

2026. augusztus 28-án, pénteken hajnalban látványos, nagyon nagy mértékű részleges holdfogyatkozás lesz megfigyelhető Magyarországról. A Hold olyan mélyen merül bele a Föld árnyékába, hogy ha az egész jelenséget láthatnánk, a fogyatkozás maximumakor már csak egy keskeny világos sáv maradna a holdkorong szélén. Hazánkból azonban versenyt fut egymással a fogyatkozás, a hajnali világosodás és a holdnyugta. A jelenség a nyugati horizonthoz közel zajlik, így aki meg akarja figyelni, olyan helyre kell mennie - akárcsak az augusztus 12-i napfogyatkozás esetén -, ahonnét nyugatra nézve fák, hegyek, dombok, épületek, stb. nem akadályozzák a kilátást nyugatra-délnyugatra. A Hold területének 96%-a kerül be a földárnyékba, azaz majdnem teljes fogyatkozást látunk: éppen csak lecsúszunk róla. Hivatalosan ez azonban részleges holdfogyatkozás lesz. Különösen Nyugat-Magyarországról lesz érdekes a látvány: ott a Hold szinte a fogyatkozás maximumáig követhető. Budapestről és az ország keleti részéből valamivel korábban lenyugszik. A megfigyeléshez semmilyen különleges védőszemüveg nem szükséges. A holdfogyatkozást szabad szemmel, binokulárral és távcsővel egyaránt teljesen biztonságosan lehet megfigyelni.

...
Read more

Mit érdemes nézni teleholdkor? – Csizmadia Szilárd

"Teleholdkor a teleholdat kell nézni" - válaszolta egyszer Mizser Attila  a címbeli kérdésre. De mit nézzünk a teleholdon, amely vakító és fényes, és az árnyékok rövidek, ezért a kráterek kevésbé kivehetők? Telehold idején a Hold felszínén a Nap majdnem „felülről” világítja meg a Holdat, ezért a hegyek, kráterfalak, völgyek árnyékai rövidek vagy eltűnnek. (Kivétel a telehold pereme, ahol ilyenkor lapos szögben esnek be a Nap sugarai. Itt azonban a rálátás szöge nagyon kicsi, ezért hiába hosszúak ott a kráterárnyékok, vetítési effektus miatt pont "nem látunk bele" azokba a kráterekbe ilyenkor sem.) Ezért a Hold ilyenkor kevésbé plasztikus, „egyenletesebbnek” tűnik. Viszont éppen ekkor válnak igazán látványossá az albedó-különbségek: a világos és sötét területek, a tengerek, valamint a fiatal kráterekből kiinduló sugársávok. A sugársávok nem árnyékok, hanem kidobott törmelékből és másodlagos becsapódások által felfrissített felszínből álló, nagy kiterjedésű, gyakran hosszú, vékony egyenesnek tűnő, a Hold átlagos fényes területeinél is fényesebb, világosabb mintázatok. A legfontosabb teleholdas célpontok: Tycho, Copernicus, Kepler, Proclus, Aristarchus, valamint a Hold nagy sötét medencéi: Mare Imbrium, Mare Serenitatis, Mare Tranquillitatis, Mare Crisium, Oceanus Procellarum, Mare Nubium és Mare Humorum.

...
Read more