Az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrkutatási Ügynökség (JAXA) RAMSES bolygóvédelmi űrszondáját először kapcsolta be a fővállalkozó. A rendkívül szoros határidőkhöz kötött fejlesztésben jelentős mérföldkő ez az eszköz számára. A RAMSES küldetése: az Apophis kisbolygó Az Apophis kisbolygó nagy port kavart a 2010-es évek elején, amikor jelentős (2,7 %) esélyt adtak annak, hogy 2029 tavaszán a Földbe csapódik. Az azóta eltelt időben a temérdek új észlelés pontosította a pálya paramétereit és kizárta az ütközés esélyét (az elkövetkező jópár évszázadra is). Az aszteroida azonban a Földet 1/10 holdtávolságon belül fogja megközelíteni 2029. április 13-án (pénteken...), így a továbbra is a tudományos közösség kiemelt célpontja. Ennek megfelelően az ESA és a JAXA közös missziót indít a fenyegető nevű (Apophis a görög neve Apep egyiptomi kígyóistenségnek, aki a káosz, sötétség és tűz ura) űrkavics jobb megismerése érdekében. A RAMSES, hogy elérje randevúját az Apophisszal, 2028 tavaszán kell, hogy elinduljon Föld körüli útjára. A misszió kiválasztásától és a szerződések aláírásától kezdve ez szűk három évnyi fejlesztési és tesztelési időt jelent a startig. Az űrszonda minden fő elektronikáját tartalmazó úgynevezett Core Module-t (központi modult) jelenleg az OHB Italia milánói tisztaterében szerelik össze szakértő csapatok. A kulcsfontosságú egységeket bonyolult kábelezéssel kötötték össze, hogy az első tesztek megvalósulhassanak. Ki kell azonban emelnünk itt, hogy ebben a formában az űreszköz még nem tartalmaz tudományos eszközöket, azok később kerülnek beépítésre. „Most először tudtuk áram alá helyezni a RAMSES fedélzeti számítógépét az űrszonda testébe integrált alrendszereivel együtt” – mondja Ingo Gerth, a RAMSES vezető mérnöke. A bekapcsolás pillanata
...Címke: kisbolygó
Utazás a Hera űrszondával – Fröhlich Viktória
Az Európai Űrügynökség (ESA) Hera nevű űrszondája jelen pillanatban 12 km/s sebességgel száguld célpontjai, a Didymos és Dimorphos aszteroidák felé. A 2024-ben indított műszer 2026 novemberében éri majd el a kisbolygópárost, ahol a NASA DART missziójának szándékos becsapódása során keletkezett krátereket és portképződést fogja tanulmányozni. Ha űrhajósként megtehetnénk, hogy a Hera-val közösen közelítjük meg a kisbolygókat, vajon milyen látvány tárulna elénk?
...Légkört találtak egy TNO-n a Plútón túl? – Fröhlich Viktória
Aprócska testek légköre A Neptunuszon túli objektumok (angolul trans-Neptunian objects, röviden TNO-k) a Naprendszer külső peremén keringő jeges...
Találkozás a Donaldjohanson-aszteroidával – Császár Kornél
A NASA Lucy nevű űrszondája a Jupiter felé vezető útja során 2025. április 20-án elrepült az (52246) Donaldjohanson jelölésű aszteroida mellett,...
Az élet alapvető építőköveire bukkantak a Ryugu aszteroidán – Fröhlich Viktória
A Japán Űrügynökség (Japan Aerospace Exploration Agency, JAXA) már a tavalyi év végén felcsigázta a közvélemény kedélyeit azzal, hogy nagy bejelentést ígért 2022 tavaszára. Az ígéret szerint a Hayabusa2 szonda Ryugu nevű aszteroidánál tett látogatása során gyűjtött minták elemzésének eredményeit kellett kézhez kapnia a nagyközönségnek. Kis csúszással ugyan, de a bejelentés megtörtént: a Hayabusa2 mintáiban több, mint 20 féle aminosavat különböztettek meg. Ezek a molekulák alapvető építőkövei az általunk ismert élő szervezeteknek, így a felfedezés számos érdekes kérdést vet fel. A Hayabusa2 2014-ben indult el a Ryugu kisbolygó felé, célpontja körül 2018 júniusában kezdett el keringeni. A (162173) Ryugu egy körülbelül 900 m átmérőjű aszteroida, mely 474 nap alatt kerüli meg a Napot. Pályája keresztezi a Föld pályáját, oly módon, hogy bár a pálya fél nagytengelye nagyobb, mint a földpályáé, a Naphoz legközelebbi pontja mégis a földpályán belül helyezkedik el, ezért az Apollo-kisbolygók közé soroljuk. Bár a Földet keresztező pálya lehetőséget adna egy esetleges katasztrofális becsapódásra, a pályaszámítások alapján biztos, hogy a Ryugu még hosszú-hosszú időkön át nem fog összeütközni a Földdel.
...