Az Alfa Orionis jelű csillag általában a tizedik legfényesebb csillag az égbolton, a pontos helyezése függ attól, éppen milyen fényes. Az eddigi feljegyzések szerint fényessége ugyanis 0,0 és +1,0 magnitúdó között ingadozik, inkább szabálytalanul, mint szabályosan - de nagyjából 400 naponta halványul el és fényesedik fel. Ehhez járult még a 2019-2020-as Nagy Elhalványodás, amikor +1,7 magnitúdósra halványodott, de azóta visszanyerte fényességét. (A teljes luminozitása akkor sem változott, infravörösben ugyanolyan fényes maradt, mint régen volt, csak látható fényben csökkent le magnitúdója). A csillagászok gyanúja szerint ez a szabad szemmel is vörösnek látszó szuperóriás csillag pár ezer éven belül szupernóvává válhat. A csillag neve leírva Betelgeuse - na de hogy kell kiejteni??
...Legújabb hírek
A Nap 2025. 08. 19-én – Skywatcher Heliostar 76 tesztkép – Ágoston Zsolt
Némi várakozás után, pont a VEGA'25 Megfigyelőtábor közepén megérkezett hozzám is a Heliostar 76 naptávcső, amit rögtön ki is tudtam próbálni. A...
Mesterséges intelligencia az asztrofotózásban – Bartek Luca
Az elmúlt néhány évben teljesen berobbant mindennapjainkba a mesterséges intelligencia (angol rövidítésével: AI) - és vele együtt az asztrofotózás világába is. A különféle mesterséges intelligenciák egyre szélesebb körben válnak elérhetővé, és sosem látott ütemben fejlődik a technológia. Az utóbbi időszakban például egyre több példát látni arra, hogy amatőrök és haladók egyaránt elkezdtek AI-t használni a feldolgozáshoz. Egyszerűen feltöltik a saját távcsővel készüt képeiket például a ChatGPT-be vagy valamilyen hasonló rendszerbe, és megkérik a modellt, hogy “javítsa fel” az adott fotót. És a végeredmény? Kétségkívül látványos. Szebb, részletesebb, kontrasztosabb képek születnek. Ott van bennük minden, amit egy jó asztrofotótól elvárunk: élő színek, finomszerkezetek, tűéles csillagok. Néha olyan hatást keltenek, mintha a Hubble Űrtávcső készítette volna őket. Csakhogy néha annyira eltávolodnak az eredeti képtől, hogy óhatatlanul felmerül a kérdés: ez még tényleg az eredeti fotó?
...NGC 6905: a Kék sugár-köd – VCSE E-klub, Csizmadia Szilárd
A VCSE tanítási időben egy elektronikus szakkört (VCSE E-Klubot) működtet, ahol zoomon találkoznak Magyarország és Európa különböző részeiről érkező magyar szak- és amatőrcsillagászok, életkortól függetlenül. Amikor derült az ég, a VCSE Távvezérelt Csillagvizsgáló 25 cm-es Newton távcsövével közösen, online észlelünk. A képeket a következő vagy az azt követő alkalommal dolgozzuk fel. Most a 2025. szeptember 3-i szakkörön készült képet mutatjuk be fentebb és lentebb, aminek képfeldolgozását közösen végeztük el a szeptember 17-i szakkörön. Szeptember 3-án 11 fő, szeptember 17-én 22 fő vett részt az E-klubon, természetesen mindannyian VCSE-tagok voltak. A kép a zalaegerszegi VCSE Távvezérelt Csillagvizsgáló 250/1200-as Newton-távcsövével készült (EQ-6 mechanika), amelyre SkyWatcher F/4-5 kómakorrektor volt feltéve. A detektor egy ASI585MC Pro hűtött színes kamera volt (-10 °C-ra), előtte egy Astronomik L2 UV/IR-Cut szűrő volt elhelyezve. Az expozíciós idő végül 24x3 perc = 72 perc = 1 óra 12 perc volt (34 kép készült eredetileg a szakkörön, de vezetési hiba miatt 10 képet kidobtunk).
...Tejút-panoráma az Isabis-völgy felett – Ágoston Zsolt
A namíb asztro-expedíció vége felé, egy kifejezetten hideg hajnalon, hárman kitelepültünk az Isabis-folyó vízesésének környékére Tejút-panorámát...