Címke: Észlelési ajánló

2026. májusi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd, Schmall Rafael

A következőkben májusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap májusban 05:00 (NYISZ) körül kel, 20:15 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése. NYISZ = UT + 2 óra, ahol UT a Universal Time = Világidő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Telehold május 1-én és 31-én, utolsó negyed május 9-én, újhold május 16-án, első negyed május 24-án lesz. (Holdfázis-táblázat 2025-2029.) Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség, a csillagászati éjszaka. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (NYISZ-2 óra): 05.01 17:24 Telehold a Mérleg csillagképben 05.02           A 93P/Lovas-üstökös perihéliumátmenete (1,69 CSE) 05.04 03:00 Az Antares (Alfa Scorpii) 1°15'-cel északkeletre a 94,6%-os, fogyó Holdtól 05.04 22:30 A Hold földtávolban (405 843 km) 05.06             Éta Aquaridák (031 ETA) 05.09 21:13 Utolsó negyed a Bak csillagképben 05.11              Az Éta Lyridák (145 ELY) meteorraj maximuma (máj. 5-14., ZHR=3, v=43 km/s) 05.13 02:00 A Neptunusz 3°20'-cel délnyugatra a 18,5%-os, fogyó Holdtól a horizont közelében 05.16 20:03  Újhold a Kos csillagképben 05.17             A 162P/Siding-Spring-üstökös perihéliumátmenete (129 CSE) 05.17 13:48 A Hold földközelben (358 074 km) 05.18 20:00 A Vénusz 4°40 -cel délkeletre az 5.9%-os, növekvő Holdtól a horizont közelében 05.20 12:39 A 12.9%-os, növekvő Hold, a Jupiter és a Vénusz laza együttállása a nyugati horizont felett 05.20 21:30 A 22,5%-os, növekvő Hold, a Pollux (Béta Geminorum) és a Jupiter laza együttállása (Hold-Pollux: 5°, Hold-Jupiter: 4°30') 05.23 11:12  Első negyed az Oroszlán csillagképben 05.27 14:09 A Spica (Alfa Virginis) 57-kal északnyugatra a 88,8%-os, növekvő Holdtól 05.31 01:00 Az Antares (Alfa Scorpii) 4°30' -cel északkeletre a 99,6%-os, növekvő Holdtól 05.31 08:46 Telehold a Skorpió csillagképben Merkúr: A hónap első felében a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. 14-én felső együttállásban van a Nappal, pontosan mögötte halad el. Hamar megjelenik a nyugati látóhatár közelében, 20-án már 40 perccel a Nap után nyugszik. Láthatósága gyorsan javul, a hónap végén már bő másfél órával nyugszik később, mint a Nap. Ez idei második kedvező esti láthatósága. Vénusz: Napnyugta után figyelhető meg a nyugati égen mint ragyogó fehér fényű égitest. Láthatósága, noha távolodik a Naptól, nem változik, mivel az ekliptika egyre laposabb szöget zár be a látóhatárral. A hónap folyamán több mint két és fél órával később nyugszik, mint a Nap. Fényessége —3,9 magnitúdóról-ról —4,0 magnitúdóra, átmérője 11,6"-ről 13,2"-re nő, fázisa 0,88-ról 0,8-ra csökken. Mars: Előretartó mozgást végez a Halak, majd 18-ától a Kos csillagképben. Napkelte előtt a keleti látóhatár felett kereshető. Megfigyelhetősége lassan javul, megtalálását a vöröses színe megkönnyíti. Fényereje 1,2 magnitúdóról 1,3 magnitúdóra csökken, látszó átmérője 4,2"-ről 4,3"-re nő. Jupiter: Előretartó mozgást végez az Ikrek csillagképben. Az éjszaka első felében látható az északnyugati ég alján mint fényes égitest, éjfél körül nyugszik. Fényessége —1,9 magnitúdó, átmérője 34". Szaturnusz: A Cet csillagképben végez előretartó mozgást. Hajnalban kel, napkelte előtt kereshető a keleti látóhatár közelében. Láthatósága fokozatosan javul. Fényessége 0,9", átmérője 16,5". Uránusz: Előretartó mozgást végez a Bika csillagképben. 22-én együttállásban van a Nappal. A hónap során nem figyelhető meg a Nap közelsége miatt. Neptunusz: Hajnalban kel. A szürkületben kereshető a délkeleti látóhatár közelében. Előretartó mozgást végez a Halak csillagképben. Hold legkisebb déli deklinációja: 2026. 05. 05. 13:22 NYISZ (-28° 7') Hold legnagyobb északi deklinációja: 2026. 05. 18. 21:26 NYISZ; (+28° 3') Hold földtávolban: 2026. 05. 05. 00:32 NYISZ 405 843 km-re a Föld középpontjától / 29.4' látszó átmérő Hold földközelben: 2026. 05. 17. 15:46 NYISZ 358 077 km-re a Föld középpontjától / 33.4' látszó átmérő A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, téli időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián Dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési, delelési, nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva.

...
Read more

2026. februári észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd

A következőkben a februári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap februárban 07:00 (KözEI) körül kel, 17:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Telehold február 1-én, utolsó negyed február 9-én, újhold február 17-én, első negyed február 24-én lesz. (Holdfázis-táblázat 2025-2029.) Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség, a csillagászati éjszaka. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra): 02.01.  22:10 Telehold a Rák csillagképben 02.03.  3:55 A Regulus (Alfa Leonis) 33'-cel északnyugatra a 98%-os fogyó Holdtól 02.07.  08:26 A Spica (Alfa Virginis) 2'40-cel északnyugatra a 71%-os fogyó Holdtól 02.09.  12:44 Utolsó negyed a Méreleg csillagképben 02.10.  16:52 A Hold földtávolban (404 577 km) 02.11.  03:19 Az Antares (Alfa Scorpii) 1°30 -cel északra a 34%-os, fogyó Holdtól 02.16.  18:00 A Neptunusz 55'-cel északra a Szaturnusztól 02.17.  12:03 Újhold a Vízöntő csillagképben, Gyűrűs napfogyatkozás, Európából nem látható 02.18.  17:00 A Merkúr 4°-kal északkeletre az 1,5%-os, növekvő holdsarlótól alacsonyan az esti szürkületben 02.19.  16:34 A Merkúr dichotómiája 02.19.  17:45 A Szaturnusz 4°25'-cel délkeletre az 5,5%-os, növekvő holdsarlótól. A Neptunusz 50'-cel délnyugatra a Szaturnusztól, a Merkúr 3° magasan a nyugati horizont felett 02.19.  18:00 A Merkúr legnagyobb keleti kitérésben, 18°6'-re a Naptól 02.23.  23:01 Az Uránusz 5°-kal délkeletre a 43%-os, növekvő Holdról 02.23.  23:05 A 43%-os, növekvő Hold 2°55'-cel délnyugatra a Plejádoktól (M45) 02.24.  12:29 Első negyed a Bika csillagképben 02.24.  23:18 A Hold földközelben (370 132 km) 02.27.  02:30 A Jupiter 5°-kal délkeletre a 77,6%-os, növekvő Holdról 02.27.  19.50 A 85,4%-os, növekvő Hold 3°20'-re délnyugatra a Polluxtól (Béta Geminorum) Merkúr: Napnyugta után látható a délnyugati látóhatár felett. 1-én még fél órával nyugszik a Nap után, de 19-én már legnagyobb keleti kitérésben van, 18,1"-re a Naptól. Ekkor több mint másfél órával nyugszik a Nap után, idei első kedvező esti megfigyelhetőségét adva. Ezután lassan romlik a láthatósága, de 28-án is még bő egy órával nyugszik a Napot követően. Vénusz: Fehér fényű égitestként ragyog napnyugta után, a délnyugati látóhatár közelében. Lárhatósága fokozatosan javul, a hónap elején majdnem fél, a végén egy órával nyugszik a Nap után. Fényessége —3,9 magnitúdó, átmérője 9,8"-ről 10,1"-re nő, fázisa 0,995-ről 0,98-ra csökken. Mars: Előretartó mozgást végez a Bak, majd 27-étől a Vízöntő csillagképben. Kedvezőtlen égi helyzete miatt ebben a hónapban nem figyelhető meg. Fényessége 1,1 magnitúdó, látszó átmérője 3,9"-ről 4,0"-re nő. Jupiter: Az Ikrekben végzi hátráló, a hónap második felében egyre lassuló mozgását. Az éjszaka nagyobb részében megfigyelhető, napkelte előtt nyugszik. Erős sárgásfehér fényű égitestként könnyen azonosítható, Fényessége —2,5 magnitúdó, átmérője 45". Szaturnusz: Előretartó mozgást végez a Halak csillagképben. Napnyugta után kereshető a nyugati látóhatár közelében. Késő este nyugszik. A hónap végére az egyre közelebb látszó Nap ellehetetleníti a megfigyelését. Fényessége 1,0 magnitúdó, átmérője 16" . Uránusz: Az éjszaka első felében figyelhető meg a Bika csillagképben, a nyugati égen. Hátráló mozgása 4-én előretartóvá változik. Éjfél után nyugszik. Neptunusz: Előretartó mozgást végez a Halak csillagképben, A hónap első felében még kereshető az esti szürkületben.

...
Read more

2025. decemberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd, Kopeczny Zsuzsanna

A következőkben a decemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap decemberben 07:30 (KözEI) körül kel, 16:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Telehold december 5-én, utolsó negyed december 11-én, újhold december 20-án, első negyed december 27-én lesz. (Holdfázis-táblázat 2025-2029.) Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség, a csillagászati éjszaka. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra): 12.04. 03:19   A 99%-os fázisú, növekvő Hold 1 fokon belül az M45 halmaztól 12.06.              A Phi Cassiopeiaidák meteorraj maximuma 12.07. 19:35    A Jupiter 4°-ra a 88%-os fázisú Holdtól 12.09.              A Monoceroiták meteorraj meteorraj maximuma 12.14.             A Geminidák meteorraj maximuma (aktivitás: december 4-20. ZHR= 150). A Coma Berenicidák meteorraj maximuma is 12.18. 05:49    44 órás holdsarló 3° magasan a horizont felett 12.19.                A Decemberi Leo Minoridák meteorraj maximuma 12.21. 15:04  Téli napforduló, 38 órás holdsarló 2° magasan a horizont felett 12.22.                Az Ursidák meteorraj maximuma (aktivitás december 17-26. ZHR=10) 12.26. 20:00   A Szaturnusz 4°-ra a 39%-os Holdtól 12.27. 14:00 A VCSE elnökségi ülése és észlelőhétvége Őrimagyarósdon Hold földtávolban: 2025. 12. 17. 07:09 KözEI, 406 321 km távolságban a Föld középpontjától, 29.4' látszó átmérő Hold földközelben: 2025. 12. 04. 12:09 KözEI, 356 965 km távolságban a Föld középpontjától, 33.5′ látszó átmérő Hold legkisebb déli deklinációja: 2025. 12. 20. 00:07 KözEI (-28° 14′) Hold legnagyobb északi deklinációja: 2025. 12. 05. 22:44 KözEI; (+28° 16′) A bolygók részletes havi adatai itt érhetők el. (A bolygók kelése, delelése és nyugta Zalaegerszegen; RA, Dec adataik; nap- és földtávolságuk; látszó átmérőjük; látszó magnitúdójuk; fázisuk). A Merkúr megfigyelésre kedvező helyzetben van napkelte előtt a délkeleti égen. 7-én kerül a legnagyobb keleti kitérésbe, két órával kel a Nap előtt. Láthatósága lassan romlik innentől, de a hónap végén is 50 perccel kel a Nap előtt. A Vénusz a hónap elején megfigyelhető napkelte előtt, a hónap közepétől már nem látható a Nap közelsége miatt. A Mars a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. A Jupiter kora este kel, utána egész éjszaka megfigyelhető a déli égen. A Szaturnusz éjfélig figyelhető meg a délnyugati égen. Az Uránusz Az éjszaka nagyrészén megfigyelhető, hajnalban nyugszik. A Neptunusz éjfélig figyelhető meg. A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, téli időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián Dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési, delelési, nyugvási időpontjai KözEI-ben vannak megadva. NGC 1 és 2. Mini Kereszt Barangoljunk a Pegazus csillagképben! Az Alpha Andromedae-tól (α And), azaz az Alpheratztól (az Alpheratz a Pegazus csillagkép északkeleti sarkát képezi, de hivatalosan az Androméda csillagképhez tartozik) 1,4°-ra délre található két aprócska objektum, amelyek bizonyos szempontból nagyon különlegesek, hiszen a Ködök és Csillaghalmazok Új Általános Katalógusában, azaz az NGC katalógusban az 1-es és a 2-es számot kapták. Kövess egy három darab 6,5 magnitúdós csillagból álló vonalat, amely Alpheratztól dél-délnyugat felé halad 1,6°-t. A galaxisduó 30’-re keletre fekszik az utolsó csillagtól. Az NGC 1-et Heinrich Louis d’Arrest fedezte fel 1861-ben, a koppenhágai obszervatórium tesztelése közben. A becslések szerint 140 000 fényév átmérőjű, körülbelül 160 000 fényévnyire van tőlünk és 4450 km/s sebességgel távolodik tőlünk. Az NGC 2-t először Lawrence Parsons, Rosse 4. grófja figyelte meg az NGC 1 „társaként”, 1873. augusztus 20-án; nagyon halványnak, kicsinek írta le, amely az NGC 1-től délre látható. Halvány spirálgalaxis, amelynek vizuális magnitúdója 14,2. Az NGC 2 sokkal halványabb, mint „társa” és nagyon közel látszik az NGC 1-hez. A valóságban azonban a két objektum távol van egymástól és nem is tartoznak össze. Az NGC 2 átmérője körülbelül 115 000 fényév, de 3-5-ször fényesebb, mint a Tejútrendszer, mivel meglehetősen kompakt. Sue French így írt a két apróságról: A 25 cm-es távcsövemben, 68x-os nagyítással az NGC 1 halványan látszik félúton egy 11,6 és egy 13,2 magnitúdós csillag között. 115x-ös nagyításnál már sokkal könnyebb észlelni, és ennél a nagyításnál az NGC 1-től délre és egy halványabb csillagtól keletre az NGC 2 is láthatóvá válik elfordított látással. 166x-os nagyításnál az NGC 2 nagyon kicsinek, halványnak és egyenletesen világosnak tűnik. Hosszúkás formája kelet-délkelet felé hajlik. Az enyhén ovális NGC 1 ugyanilyen tájolású, és apró, halvány magját is megmutatja. Hatalmas, 213x-os nagyítással már a viszonylag nagy és valamivel világosabb mag is jól kivehető. Az NGC 1 azzal szerezte meg első helyét, hogy az eredeti NGC katalógus összeállításakor (1860-as évek) a legkisebb rektaszcenzió-értékkel (RA-val) rendelkezett - 00h 00m 04s. Ez azonban az 1860-as koordinátáira vonatkozott, és a precesszió a RA nullavonalát távolabb vitte azóta az NGC 1-től. 2000-es epochájú koordinátákban néhány tucat NGC galaxis már kisebb rektaszcenziójú, mint az NGC 1. Most már tényleg egy igazi Pegazus objektum következik. A Gamma (γ) Pegasi a Pegazus csillagkép délkeleti sarka. A Gamma-tól 40’-re nyugatra és egy kicsit északra fekszik egy újabb csillagkép-utánzat, a „Mini-Kereszt” (korábban már ajánlottuk a Mini-Kassziopeiát). Ez az aszterizmus kisebb távcsövekkel is könnyen észrevehető. Egy 12 cm-es reflektorral, az Északi Keresztre emlékeztet, amely a Cygnus, a Hattyú csillagképet uralja. A 16,5'-es Mini-Kereszt öt csillagból áll, amelyek 8-10 magnitúdósak. Rövid része megközelítőleg észak-déli irányban, hosszú része kelet-nyugati irányban fut. Az Északi Kereszttel ellentétben, amelynek legfényesebb csillaga koronázza a csúcsát, a Mini-Keresztnél a leghalványabb csillag látható a csúcson. Sue French: Deep-Sky Wonders 291. o. A hónap során egyre halványodva megfigyelhető lesz a 3I/2025 N1 (Atlas) csillagközi üstökös az Oroszlán csillagképben. Jelenleg 10 magnitúdós, de várhatóan gyorsan halványodni fog, ahogy egyre távolabb kerül a Naptól az októberi Napközelség után.

...
Read more

2025. novemberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd

A következőkben a novemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap novemberben 06:60 (KözEI) körül kel, 16:30 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Telehold november 5-én, utolsó negyed november 12-én, újhold november 20-án, első negyed november 28-án lesz. (Holdfázis-táblázat 2025-2029.) Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség, a csillagászati éjszaka. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra): 11.04. 03:16 A Merkúr dichotómiája. 11.10. 00:00 A 72%-os fázisú Hold, a Pollux és a Jupiter együttállása 8°-os körön belül. 11.17.              A Leonidák meteorraj maximuma ZHR=15. 11.18. 06:47 48 órás holdsarló 14° magasan a horizont felett. 11.29. 19:18 A Szaturnusz 3°-ra a 66%-os fázisú Holdtól Hold földtávolban: 2025. 11. 20. 03:48 KözEI, 406 690 km távolságban a Föld középpontjától, 29.4' látszó átmérő Hold földközelben: 2025. 11. 05. 23:30 KözEI, 356 833 km távolságban a Föld középpontjától, 33.5′ látszó átmérő Hold legkisebb déli deklinációja: 2025. 11. 22. 19:00 KözEI (-28° 18′) Hold legnagyobb északi deklinációja: 2025. 11. 08. 12:30 KözEI; (+28° 23′) A bolygók részletes havi adatai itt érhetők el. (A bolygók kelése, delelése és nyugta Zalaegerszegen; RA, Dec adataik; nap- és földtávolságuk; látszó átmérőjük; látszó magnitúdójuk; fázisuk). A Merkúr megfigyelhetősége kedvezőtlen a Nap közelsége miatt a hónap során, csak 20-ától jelenik meg a hajnali égen keleten. Utána gyorsan javul a láthatósága, a hónap végén másfél órával kel a Nap előtt. A Vénusz napkelte előtt kereshető a keleti égen, egy órával kel a Nap előtt. Láthatósága folyamatosan romlik a hónap során. A Mars a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. A Jupiter késő este kel, utána egész éjszaka megfigyelhető a délkeleti égen. A Szaturnusz éjfélig figyelhető meg a délnyugati égen. Az Uránusz egész éjszaka megfigyelhető. A Neptunusz az éjszaka első felében megfigyelhető. A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, téli időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián Dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési, delelési, nyugvási időpontjai KözEI-ben vannak megadva.

...
Read more