Néhány 18–19. századi észak-amerikai szerző azt állította, hogy egyes észak-amerikai őslakos népek neveket adtak a holdhónapoknak. Ezek a holdhónapok rendszerint újholddal kezdődtek. A különböző szerzők azonban eltérő névlistákat közöltek, ezért nem beszélhetünk valamiféle egységes „indián holdnaptárról”. Az egyes elnevezések különböző népektől, különböző területekről és különböző korokból származhatnak. A teleholdak ma ismert névlistájának története még ennél is kacskaringósabb. Az 1930-as évek Maine Farmers’ Almanac kiadványai például használták a „Blue Moon”, vagyis „kék hold” elnevezést. Ez azonban eredetileg nem azt jelentette, amit manapság általában értünk rajta. Az almanach egy olyan évszak harmadik teleholdját nevezte kék holdnak, amelyben a szokásos három helyett négy telehold következett be. A ma elterjedt meghatározás – amely szerint kék hold egy naptári hónap második teleholdja – egy 1946-ban megjelent Sky & Telescope-cikkből terjedt el, amely félreértelmezte a korábbi szabályt. Az új jelentés aztán annyira népszerűvé vált, hogy mára gyakorlatilag önálló életet él, és ma már így használjuk. (Sok értelme persze a kék Holdnak és a kék hónapnak sincs (és miért kék?), mint ahogy jelentősége sem, hiszen a Hold fényváltozásainak, azaz a teleholdnak az ismétlődési ideje 29,5 nap - mivel hónapjaink 28, 29, 30 és 31 naposak lehetnek, időről-időre két teleholdnak kell bekövetkeznie természetszerűleg egy naptári hónapon belül.)
...
