2026. májusi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd, Schmall Rafael

A következőkben májusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap májusban 05:00 (NYISZ) körül kel, 20:15 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése. NYISZ = UT + 2 óra, ahol UT a Universal Time = Világidő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Telehold május 1-én és 31-én, utolsó negyed május 9-én, újhold május 16-án, első negyed május 24-án lesz. (Holdfázis-táblázat 2025-2029.)

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség, a csillagászati éjszaka.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (NYISZ-2 óra):
05.01 17:24 Telehold a Mérleg csillagképben
05.02           A 93P/Lovas-üstökös perihéliumátmenete (1,69 CSE)
05.04 03:00 Az Antares (Alfa Scorpii) 1°15′-cel északkeletre a 94,6%-os, fogyó Holdtól
05.04 22:30 A Hold földtávolban (405 843 km)
05.06             Éta Aquaridák (031 ETA)
05.09 21:13 Utolsó negyed a Bak csillagképben
05.11              Az Éta Lyridák (145 ELY) meteorraj maximuma (máj. 5-14., ZHR=3, v=43 km/s)
05.13 02:00 A Neptunusz 3°20′-cel délnyugatra a 18,5%-os, fogyó Holdtól a horizont közelében
05.16 20:03  Újhold a Kos csillagképben
05.17             A 162P/Siding-Spring-üstökös perihéliumátmenete (129 CSE)
05.17 13:48 A Hold földközelben (358 074 km)
05.18 20:00 A Vénusz 4°40 -cel délkeletre az 5.9%-os, növekvő Holdtól a horizont közelében
05.20 12:39 A 12.9%-os, növekvő Hold, a Jupiter és a Vénusz laza együttállása a nyugati horizont felett
05.20 21:30 A 22,5%-os, növekvő Hold, a Pollux (Béta Geminorum) és a Jupiter laza együttállása (Hold-Pollux: 5°, Hold-Jupiter: 4°30′)
05.23 11:12  Első negyed az Oroszlán csillagképben
05.27 14:09 A Spica (Alfa Virginis) 57-kal északnyugatra a 88,8%-os, növekvő Holdtól
05.31 01:00 Az Antares (Alfa Scorpii) 4°30′ -cel északkeletre a 99,6%-os, növekvő Holdtól
05.31 08:46 Telehold a Skorpió csillagképben

Merkúr: A hónap első felében a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. 14-én felső együttállásban van a Nappal, pontosan mögötte halad el. Hamar megjelenik a nyugati látóhatár közelében, 20-án már 40 perccel a Nap után nyugszik. Láthatósága gyorsan javul, a hónap végén már bő másfél órával nyugszik később, mint a Nap. Ez idei második kedvező esti láthatósága.
Vénusz: Napnyugta után figyelhető meg a nyugati égen mint ragyogó fehér fényű égitest. Láthatósága, noha távolodik a Naptól, nem változik, mivel az ekliptika egyre laposabb szöget zár be a látóhatárral. A hónap folyamán több mint két és fél órával később nyugszik, mint a Nap. Fényessége —3,9 magnitúdóról-ról —4,0 magnitúdóra, átmérője 11,6″-ről 13,2″-re nő, fázisa 0,88-ról 0,8-ra csökken.
Mars: Előretartó mozgást végez a Halak, majd 18-ától a Kos csillagképben. Napkelte előtt a keleti látóhatár felett kereshető. Megfigyelhetősége lassan javul, megtalálását a vöröses színe megkönnyíti. Fényereje 1,2 magnitúdóról 1,3 magnitúdóra csökken, látszó átmérője 4,2″-ről 4,3″-re nő.
Jupiter: Előretartó mozgást végez az Ikrek csillagképben. Az éjszaka első felében látható az északnyugati ég alján mint fényes égitest, éjfél körül nyugszik. Fényessége —1,9 magnitúdó, átmérője 34″.
Szaturnusz: A Cet csillagképben végez előretartó mozgást. Hajnalban kel, napkelte előtt kereshető a keleti látóhatár közelében. Láthatósága fokozatosan javul. Fényessége 0,9″, átmérője 16,5″.
Uránusz: Előretartó mozgást végez a Bika csillagképben. 22-én együttállásban van a Nappal. A hónap során nem figyelhető meg a Nap közelsége miatt.
Neptunusz: Hajnalban kel. A szürkületben kereshető a délkeleti látóhatár közelében. Előretartó mozgást végez a Halak csillagképben.

Hold legkisebb déli deklinációja: 2026. 05. 05. 13:22 NYISZ (-28° 7′)

Hold legnagyobb északi deklinációja: 2026. 05. 18. 21:26 NYISZ; (+28° 3′)

Hold földtávolban: 2026. 05. 05. 00:32 NYISZ 405 843 km-re a Föld középpontjától / 29.4′ látszó átmérő

Hold földközelben: 2026. 05. 17. 15:46 NYISZ 358 077 km-re a Föld középpontjától / 33.4′ látszó átmérő

A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, téli időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián Dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési, delelési, nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva.

A Bereniké Haja és az M100 spirálgalaxis

Az M100 egy galaxisokban gazdag vidéken fekszik, egyben a környék legfényesebb és legnagyobb, gyönyörű, lapjáról látszó spirálgalaxisa. Májusban különösen könnyen megfigyelhető az északi féltekéről. Az ESO 8,4 méteres VLT távcsövével készült képét a lap tetején mutatjuk be.

A Bereniké Haja csillagképben található. E csillagkép latin neve Coma Berenices, és egy furcsa eredetű csillagkép. Az ókorban nem tekintették önálló konstellációnak, Ariadné haja vagy Bereniké haja néven hivatkoztak erre a 4 magnitúdónál halványabb csillagokból álló csoportra.

Eredete III. Ptolemaiosz egyiptomi király Bereniké nevű feleségéhez kötődik. A király nővérét a szírek meggyilkolták, aki ezért bosszúhadjáratot indított Kr. e. 243-ban. A király felesége szép, hosszú haját levágatta és áldozatul felajánlotta Aphroditénak cserébe azért, hogy az istennő gondoskodjék a király biztonságos hazatéréséről. Másnapra azonban az áldozati oltárról a haj eltűnt. Konón, az udvari csillagász mentette meg a királyi pár dühös haragjától a szerelem istennőjének papjait: elmondta, hogy a felajánlás Aphroditét boldoggá tette, és ezért az égre helyezte azt. Amit addig az Oroszlán csillagkép farkának tartottak, azt a bolyhos csillagcsoportot most Bereniké hajának nevezik.

A valóságban önálló csillagképként csak Tycho de Brahe szerepeltette először 1602-ben csillagkatalógusában. Ennek nyomán Johannes Bayer Uranometria című csillagtérképén 1603-ban már így szerepel. Azóta létezik tehát konstellációként.

A csillagcsoportot csak jó égen lehet látni, mint csillagok sűrű csoportját. Egy mozgási halmazt képeznek, amelynek csillagai a közelünkben egy csapáson haladnak el.

A csillagképről kapta nevét a Coma-galaxishalmaz. A Szűz-Oroszlán-Bereniké Haja csillagképek távol vannak a Tejút síkjától, arrafelé kifelé nézünk a Tejútból, így a távoli galaxisok fényét alig gyengíti el a Galaxisunkbeli por és gáz. Szerencsés módon errefelé sok galaxishalmaz látszik, pl. a Virgo-halmaz vagy a Coma-galaxishalmaz.

Az M100-at Pierre Méchain fedezte fel 1781. március 15-én. Charles Messier egy hónapon belül felvette híres katalógusába.

Az M100 a Virgo-halmaz tagja. Egyike annak a 18 extragalaxisnak, amelyek részesei voltak a Hubble Kulcsprojektnek (Hubble Key Projectnek), amiért tulajdonképpen elsődlegesen megépíteték a Hubble Űrtávcsövet (HST-t). A Kulcsprojekt célja a Hubble-állandó pontos megmérése volt közeli, jól felbontható, fényes galaxisok hasonlóan fényes cefeida változócsillagaival. Az M100-ban 52 darab ilyen cefeidát észleltek. A galaxis távolságát végül 16,1 ± 1,3 millió parszeknek mérték a HST-vel, a galaxisbeli cefeidák látszó fényességét összevetve e változók periódus-fényesség relációjából kapott abszolút fényességgel. Valódi átmérője 166 000 fényév körüli. Az M100-ban eddig hét szupernóvát fedeztek fel eddig: SN 1901B (I-es típusú), SN 1914A (ismeretlen típusú volt), SN 1959E (I-es típusú), SN 1979C (II-es típusú), SN 2006X (Ia típusú), SN 2019ehk (Ib típusú) és SN 2020oi (Ic típusú).

SAB(s)bc típusú, NGC 4321 az Új Általános Katalógusbeli jelölése. Beceneve “Tükör-galaxis”, de ezt ritkán használják.

Az M100-ban legalább félmilliárd éve heves csillagkeletkezés folyik, ezért az ún. csillagontó-galaxisok közé tartozik.

Látszó mérete a a telehold egyötödénél kissé nagyobb, egynegyedénél kissé kisebb (7×6 ívperc). 9,3 magnitúdós összfényessége a fényesebb galaxisok közé helyezi, de látszó mérete miatt ez viszonylag közepesen nagy területen oszlik el. Ezért bár kicsi távcsővel is felkereshető, nagyobbakkal nyújt szép látványt. Érdemes holdtalan, tiszta égen észlelni, fényszennyezéstől távol.

Észlelte Méchain, Messier, William Herschel, Smyth admirális, Burnham… Herschel maga 10′-esnek látta.

Mivel lapjáról látszó, fényes, nagy spirálgalaxis, fotografikusan is vonzó célpont, különösen hosszabb (1-2 méteres) fókusszal és kisebb (<1 “/pixel) képskálával.

Walter Scott Houston (Szentmártoni Béla fordításában) 1962. áprilisában a Sky and Telescope (S&T) magazinban elég szűkszavúan annyit írt a galaxis vizuális megfigyeléséről, hogy “M100 (NGC 4321) Com-ban. Szintén spirálköd, 5×5’ átmérővel. Néhány régebbi csillagász tévesen gömbhalmaznak nézte, amely kis távcsővel felbontható.” Ugyancsak megjegyezte, hogy olyan sűrűn fordulnak elő ezen az égterületen a galaxisok, hogy nehéz azonosítani őket. Ezért érdemes mai modern, akár mobiltelefonra vagy tabletre telepített csillagtérképeket használni.

Houston a S&T 1972. júniusában tisztázta, kik nézték vizuálisan gömbhalmaznak a galaxist: “Egy galaxist nézve néha az az érzésünk támad, hogy egy kissé nagyobb átmérő megmutatná a csillagokat. Ilyen eset áll fenn az M100 lapjáról látszó rendszernél, mely 10 mg és 5’ átmérőjű. 15 cm refraktorral dolgozva s észrevéve, hogy ez az objektum fényesedik a híg szélektől a közép felé, Admiral Smyth kijelentette, hogy az M 100 „ezért gömbhalmaznak bizonyult”. De Lord Rosse 183 cm fémtükrös reflektorával nem látszottak csillagok, s az M 100-at egyetlen szóval jellemezte: „spirál”.” (Szentmártoni Béla fordítása). Mindkét leírásban 5′-nek látták a vizuális észlelők a galaxist, fotografikusan viszont a galaxis külső halója is láthatóvá válik.

Az ifj. Robert Burnham megjegyezte a háromrészes “Burnham’s Celestial Handbook”-ban (1977), hogy az M100 a Virgo-Coma – galaxishalmaz legnagyobb spirálgalaxisa – már csak emiatt is érdemes felkeresnünk távcsöveinkkel. Rámutatott, hogy az M85-M88-M98 galaxisok formálta háromszög középpontjában látszik.

Sue French a Deep Sky Wonders-ben (2011) 10,5 cm-es távcsövében 100x-os nagyításban 4×3 ívpercesnek látta (érezhető, hogy évszázadról évszázadra romlik az ég és egyre kisebbnek tűnik a galaxis, nem csak a használt távcső méretében van változás a különböző észlelők között). Leírja, hogy hosszú expozíciós idejű képeken a galaxis spirálkarjainak szimmetriája szembetűnő – ezért is tartozik az ún. Nagyszerű Spirálgalaxisok (Grand Design Spiral Galaxies) közé. 15 cm-es távcsővel feltűnik a halója a magja körül, de 35 cm-essel közepes égen nem láttuk a spirálkarjait (lásd. Viki észlelését lentebb).

A www.eszleles.hu oldal szerint 127/1500-as MC-távcsővel, 54x-es nagyítással is látszik már még Berlinből is (Csizmadia Szilárd észlelése): “54x: amorf, a megpillanthatóság határán van egy 5′-es folt”. 2012-ben Zalalövő-Dedesről az észlelőhétvégén az egyesületi 250/1200-as Newtonnal ugyanő, 40x-es nagyítással ezt jegyezte fel: “40 x: diffúz, halvány, ovális folt. Halvány. EL-lel látszik csak.” Igaz, közel telehold mellett észleltek.

Fotografikus ajánló

Ezernyi csillagváros, ezernyi lehetőség!

A tavasz az galaxisos-gömbhalmazos szezon. Számos lehetőség kínálkozik a mélyég-fotózásra. A galaxisok aprók, így a kisebb szenzorral felszerelt távcsövek ilyenkor jobban teljesíthetnek, de szerencsére az objektumok méretei változatosak. Az igazi klasszikusok, mint pld. az M81-M82, Leo-Triplet, vagy éppen a Messier 101 mellett vannak még expóidőre hálás galaxisok, ám ha az égbolt fényessége nem engedi, akkor még mindig jöhetnek a csillaghalmazok, pontosabban a gömbhalmazok. Az M3, M13, majd M5 is emelkedőben lesz már késő éjszaka.

Célpontok (sokasága) okostávcsővel

Harmatillatos estéken jólesne egy hamburger…

Viszonylag fényes és látványos célpontok is vannak a tavaszi égbolton, Mind a nagy fotografikus rendszerekkel, mind pedig a modern korunk telefonról vezérelhető okostávcsövei által jól fotózható hálás témák, melyek viszonylag kevés emissziót tartalmaznak … de annál több csillagot. A következő négy téma a sok száz jelölt közül az M81-82 és környéke, a Leo Triplet, az éjszaka második felétől fotózható M13, M92.

Sötétedéstől kezdve megfigyelhetők a Leo-tripletként is ismert galaxisok (Messier 65, Messier 66, NGC 3628).

Kora estétől a Virgo-halmaz is kedvező pozícióba kerül, számos galaxist figyelhetünk meg egymás közelében:

(A Szűz csillagkép felett és az Oroszlán csillagképtől balra (az égen keletre).)

Sötétedéstől kezdve megfigyelhetők a Nagy Medve és a Vadászebek csillagképekben elhelyezkedő fényesebb, “közeli” galaxisok (M51, M81, M82, M94, M102, M106):

Kora estétől a Messier 83 galaxis alacsonyan délen látható.

Napnyugtától hajnalig folyamatosan emelkedve látható lesz néhány, a Messier-katalógushoz tartozó gömbhalmaz (M3, M13, M92, M5, M53).

Kb. 23 órától megfigyelhetők az M57 és az M27 planetáris ködök.

Hajnali két óra körül a Tejút közepe kel fel – számos mélyég-objektum kerül elő ilyenkor (pl. M8 Lagúna-köd, M20 Trifid-köd, az Antares-környéki ködök, M16 Sas-köd, M17 Omega-köd, a Nyilas csillagkép nyílthalmazai).

Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2026-ot és Stellariumot használtunk, május 15-i dátummal (az időpontok, körülbelüli időpontok).

Related posts:

2021. novemberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd VCSE észlelőhétvége Ausztriában (2021. szept. 9-12.) – Fröhlich Viktória, Schmall Rafael, Szalontai Tibor, Vizsi Csaba, Mezei Balázs, Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd 2022. áprilisi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd 2024. decemberi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd 2025. augusztusi észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd