Kategória: Cikkek – Meteor

Perseidákra fel 2026-ban is! – Lakatos Csaba, Csizmadia Szilárd

2026-ban kivételesen kedvező körülmények között figyelhetjük meg a Perseidákat. A raj július 17. és augusztus 24. között aktív. A július közepén jelentkezett első rajtagok még csak ritkásan fordulnak elő az égen, de aztán szép lassan növekszik a számuk. A névleges maximum 2026. augusztus 13-án 02–04 UT, vagyis magyar nyári időszámítás szerint 04–06 óra között várható. A Perseidák maximuma azonban széles: a korábbi IMO-adatok alapján a legerősebb aktivitás 2026-ban nagyjából augusztus 12-én 23 órától augusztus 13-án de. 11 óráig (magyar idő szerint) esik. Utána gyorsan csökken az aktivitás, egészen augusztus utolsó hetének kezdetéig, amikor az utolsó Perseidák szánrják át az egünket. Ezután már csak jövő év júliusában térnek vissza. Magyarországról ezért augusztus 12/13. éjszakáján érdemes a maximumot észlelni. Már 22–23 óra után érdemes figyelni, éjfél után pedig egyre magasabbra emelkedik a radiáns. A hajnali névleges maximum egy része már világosodó égre esik, ezért nem érdemes csak a 04–06 óra közötti időszakra várni. A megelőző és az azt követő éjszaka – augusztus 11/12. és 13/14. – szintén megfigyelésre érdemes, nagy aktivitást produkál. A Hold 2026-ban egyáltalán nem zavarja a megfigyelést: augusztus 12-én újhold van, sőt ugyanaz a Hold okozza az aznap esti, Magyarországról részlegesnek látható napfogyatkozást is. A napfogyatkozás után tehát – derült idő esetén – holdfénymentes égen várhatjuk a Perseidákat.

...
Read more

Fényes tűzgömb 2026. február 18-án 18:52 KözEI-kor – Csizmadia Szilárd, Bánfalvi Péter, Jandó Attila

Több vizuális (azaz szabad szemmel történt) beszámolót is kaptunk a 2026. február 18-án (szerda) este 18:51 KözEI-kor (Közép-európai Idő) feltűnt tűzgömbről. Számos kamera is rögzítette a jelenséget. Az alábbiakban a Magyar Meteoritikai Társaság és a Vega Csillagászati Egyesületnek az American Meteor Society-val együtt működtetett, Zalaegerszegen lévő AMS91 jelzésű kamerájának képet és videót mutatjuk be a jelenségről. A tűzgömb a fényesebbek (de nem a legfényesebbek) közül való volt. Viszonylag lassan mozgott, ezért hosszú ideig látszódott. Ha egyáltalán maradt belőle valami, az a 10-20 grammot nem haladhatta meg, a többi elpárolgott a felsőlégkörben. Ilyen kis darabokat keresni szinte a lehetetlenséggel határos, ezért nem érdemes (és a megadott tömegérték csak felső határ).

...
Read more

A Geminidák látványa – Keszthelyi Sándor

A közismert augusztusi Perseidák meteorraj ikerpárja jön a mostani éjszakákon: a Geminidák meteorraj meteorjai hullanak majd! Ez persze nem a nyári rövidnadrágos, pokrócraheverős, polifoamos, kempingszékes nézelődés lesz. Hanem a többrétegben beöltözéses, vastagzoknis, bakancsos, sálas, sapkás, kesztyűs, állva nézelődve toporgás a fagyott talajon! Robert Lunsford írja: " A Geminidákat először 1862-ben figyelték meg, amikor az óránkénti darabszámuk jóval alacsonyabb volt, mint a ma megfigyelt. A raj aktivitása a 19. század fennmaradó részében és a 20. században is fokozódott, talán a 2000-es év környékén tetőzött. A 21. század első negyedében az óránkénti ráta valamivel alacsonyabb volt, mint a század elején látottak, de ez a jelenség még mindig messze az év legerősebb és legmegbízhatóbb éves meteorraja. Lehetséges, hogy a jelenség egyáltalán nem gyengült, csak az éjszakai fényszennyezés jobban kiterjedt, mint korábban, csökkentve a szabad szemmel látható meteorok számát." A Geminidák meteorraj maximumát a meteortudósok, az IMO (International Meteor Organization = Nemzetközi Meteoros Szervezet) szakértői 2025. december 13-14-re jelzik. Akkor 150 meteort lát óránként, akinek a Gemini a feje fölött lesz. Mondjuk ki: nem nekünk. Több időpont van a maximumra: december 13-án 16 óra, 14-én 9 óra és 14-én 13 óra. A raj nem éles, nem pár órán át jelentkezik, hanem 1-2 napon át, azon belül 10-20 órán át is erős lehet. Így a december 13-a hajnala jó nekünk, még inkább a december 13/14-e estéje és hajnala.

...
Read more

Ióta Herculidák, egy új meteorraj – Csizmadia Szilárd

D. Vida (Nyugat-Ontariói Egyetem) és D. Segon (Horvát Meteor Hálózat) egy új, eddig nem ismert meteorraj kitörését jelentette. A GMN meteorhálózat érzékeny kamerái egy rövid kitörést észleltek 2024. április 27-én 20:00-23:40 UT között. 32 olyan meteort rögzítettek ebben az időszakban, amelyek egy és ugyanazon radiánsból érkeztek. Az észlelések Horvátország, Szlovénia, az Egyesült Királyság, Bulgária, Görögország, Csehország, Lengyelország, Románia, Magyarország, Spanyolország és Szlovákia területéről történtek. A meeorok fényesek, -3 és +1,5 magnitúdó közöttiek voltak. A radiánspont koordinátái: RA = 261,14 fok és D = +47.28 deg (J2000.0), és a radiánspont átmérője kicsi: 1,1 fok. A meteorok Földhöz képesti sebessége 35,6 km/s volt (0,9 km/s szórással).

...
Read more

Perseidákra fel! – Lakatos Csaba, Csizmadia Szilárd

A Nemzetközi Meteoros Szervezet 2023. évi meteor-naptára szerint idén augusztus 13-án 7-14 UT (magyar idő szerint 9-16 óra között) lesz a Perseidák maximuma. Az előrejelzés beválása esetén előtte és utána éjszakán (vagyis 12/13-án hajnalban és 13/14-én az éjszaka első felében) számíthatunk maximumközeli aktivitásra, ebből - a radiáns magassága és időbeli közelsége okán - az aug. 12/13-a éjszaka néz ki jobbnak. Perseidákat azonban július 17-e tájától augusztus 24-ig minden éjjel láthatunk, de minél távolabb vagyunk időben aug. 12/13-a fordulójától, annál kevesebbet. Érdemes lenne 2023. augusztus 14-én 1-3 h UT (vagyis 13/14-e éjszakáján hajnali 3-5 óra magyar idő szerint) is észlelni a Perseidákat, mert J. Vaubaillon szerint egy, a szülőüstökösből Kr. e. 68-ban kidobott porcsomó (meteoroidfelhő) ekkor éri el a Földet, és a meteoraktivitás ismét megnő egy picit (hogy mennyivel, azt nem tudták előrejelezni). Tartalom: Mik azok a meteorok, más néven hullócsillagok? - Mik azok a Perseidák? - Szent Lőrinc könnyei: mik azok? - Mik azok a meteoroidok? - Mik azok a meteoritok? - A Perseidákról részletesebben - Tippek a megfigyeléshez MIK AZOK A METEOROK, MÁS NÉVEN HULLÓCSILLAGOK? A világűrből a Föld légkörébe érkező apró, porszemnyitől a méteres darabig nagy sebességgel érkező kőzetdarabok a Föld légkörében lefékeződnek. A fékeződéskor elvesztett energia nagyobb része a kőzetdarab pályája mentén a légkör ionizálására fordítódik. Az ionizációkor az oxigén- és nitrogénatomokról és molekulákról elektron(ok) szakad(nak) le. Amikor ezt az atom gyorsan (század-, tizedmásodpercen belül) visszaszerzi, fényjelenséget bocsát ki. Úgy mondjuk, izzik az ioncsatorna: a kőzetdarab pályája mentén pár száz méteres átmérőjű területen, de sok-sok kilométeren (akár 10-30 km is lehet) fénylik pár tizedmásodpercig - pár másodpercig a légkörünk. Ezt a fénylést nevezzük meteornak, a belépő kőzetdarabot, ami a rövid időtartamú fénylést létrehozta, meteoroidnak. A meteor népi neve: hullócsillag.

...
Read more