Részleges (de majdnem teljes) holdfogyatkozás 2026. augusztus 28-án hajnalban – VCSE

2026. augusztus 28-án, pénteken hajnalban látványos, nagyon nagy mértékű részleges holdfogyatkozás lesz megfigyelhető Magyarországról. A Hold olyan mélyen merül bele a Föld árnyékába, hogy ha az egész jelenséget láthatnánk, a fogyatkozás maximumakor már csak egy keskeny világos sáv maradna a holdkorong szélén. Hazánkból azonban versenyt fut egymással a fogyatkozás, a hajnali világosodás és a holdnyugta.

A jelenség a nyugati horizonthoz közel zajlik, így aki meg akarja figyelni, olyan helyre kell mennie – akárcsak az augusztus 12-i napfogyatkozás esetén -, ahonnét nyugatra nézve fák, hegyek, dombok, épületek, stb. nem akadályozzák a kilátást nyugatra-délnyugatra.

A Hold területének 96%-a kerül be a földárnyékba, azaz majdnem teljes fogyatkozást látunk: éppen csak lecsúszunk róla. Hivatalosan ez azonban részleges holdfogyatkozás lesz.

Különösen Nyugat-Magyarországról lesz érdekes a látvány: ott a Hold szinte a fogyatkozás maximumáig követhető. Budapestről és az ország keleti részéből valamivel korábban lenyugszik.

A megfigyeléshez semmilyen különleges védőszemüveg nem szükséges. A holdfogyatkozást szabad szemmel, binokulárral és távcsővel egyaránt teljesen biztonságosan lehet megfigyelni.

A fogyatkozáshoz korán kell felkelni. Az alábbi időpontok magyar nyári időszámításban, NYISZ-ben (CEST = UT + 2 óra) értendők:

Zalaegerszegen a Hold nyugszik: 6:12.

Attól függően, ki hogy kerekít vagy csonkolja a másodperceket, mint a perc törtrészeit, illetve a földi légkör hatását hogy veszi figyelembe, egyes internetes oldalakon az időpontokat egy perccel korábban – például 04:33-ként vagy 06:12-ként – is láthatjuk. Gyakorlati megfigyelés szempontjából ennek nincs jelentősége.

Ha valaki csak a látványos részt szeretné megnézni, annak körülbelül 04:20–04:30 körül érdemes már a megfigyelőhelyén lennie. A félárnyékos fogyatkozás idején csak annyit érzékelhetünk, hogy a jelenség előrehaladtával egyre halványabb a Hold, egyre kevésbé vet árnyékot, nem olyan fényes, mint a telehold szokott lenni – de maga a holdkorong kerek. Esetleg a félárnyékos fogyatkozás legvégén, 4:25-4:30 körül láthatjuk, hogy a Holdnak a teljes földárnyék felé forduló oldala sápadtabb-sötétebb, esetleg szürkébb, mint a másik oldala.

2026. augusztus 28-a hajnali holdfogyatkozás szimulációja (előrejelzés), hogy a látványra jobban fel lehessen készülni. A horizont lefelé van, a zenit (ég teteje) felfelé. A belső, sötétebb bordó kör a Föld teljes árnyékának keresztmetszete a Hold aktuális távolságában, a külső, világosabb a félárnyékot jelképezi.

2026. augusztus 28-a hajnali holdfogyatkozás szimulációja (előrejelzés) Zalaegerszegre nézve, hogy a látványra jobban fel lehessen készülni. A horizont lefelé van, a zenit (ég teteje) felfelé. A belső, sötétebb bordó kör a Föld teljes árnyékának keresztmetszete a Hold aktuális távolságában, a külső, világosabb a félárnyékot jelképezi. Zalaegerszegtől keletebbre az országban korábban nyugszik a Hold, ezért kevesebbet lehet a fogyatkozásból látni.

A fogyatkozás érdekessége, hogy a Hold a jelenség közben rohamosan közeledik a nyugat-délnyugati horizonthoz. Ezért néhány száz kilométer kelet–nyugati különbség most szokatlanul sokat számít.

A helyi viszonyok hozzávetőlegesen így alakulnak (itt a fogyatkozás magnitúdója azt jelenti, hogy a Hold átmérőjének mekkora része kerül bele a Föld teljes árnyékába – ekkora részen lesz sötét a Hold átmérője mentén a teljes átmérőhöz viszonyítva):

Vagyis Nyugat-Magyarországról szinte a globális maximumig követhetjük a fogyatkozást. Zalaegerszegen például a Hold körülbelül 06:08-kor, mindössze néhány tized fokkal a látóhatár felett mutatja az ott még megfigyelhető legnagyobb fázist. Budapesten ugyanez körülbelül tíz perccel, Debrecenben pedig fél órával korábban következik be.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a megfigyelőhely kiválasztása ismét rendkívül fontos, akárcsak az augusztus 12-i részleges napfogyatkozás esetén volt. Nem elég az, hogy derült legyen az ég: teljesen szabad kilátás szükséges a nyugat-délnyugati horizontra. Egy közeli ház, fasor vagy domb az esemény legszebb utolsó félóráját könnyen eltakarhatja.

Mit fogunk látni?

03:24-kor a Hold belép a Föld félárnyékába, azaz penumbrába. Ekkor még valószínűleg semmi különöset nem veszünk észre. A félárnyék nem éles határú: a Hold egyik oldala lassan, szinte észrevétlenül válik szürkés-barnásabbá. Egy Holdon álló megfigyelő, aki már a penumbrában tartózodik, részleges napfogyatkozást lát(na). Körülbelül 04:00 után azonban már érdemes figyelni a holdkorongot. Egyre feltűnőbb lesz, hogy egyik széle sötétebb.

04:34 körül következik az igazán látványos pillanat: a Hold belép a Föld sötét teljes árnyékába, az umbrába. Ekkor egy sötét, ívelt „harapás” jelenik meg a holdkorongon. (Ez az ív egyébként már az ókor csillagászai számára is fontos megfigyelés volt. A Holdra vetülő földárnyék széle mindig kör alakú – ez az egyik egyszerű megfigyelési bizonyíték arra, hogy a Föld gömbölyű.) Ezután a sötét terület lassan növekszik. Nem percek alatt lezajló eseményről van szó: kényelmesen követhetjük, ahogy a Föld árnyéka egyre nagyobb részt takar el a Holdból.

A fogyatkozás közepének pillanatában a fogyatkozás nagysága (magnitúdója) 0,9299, kerekítve 0,93 vagy 93%. A teljes fogyatkozáshoz 100% vagy több kellene. Ez nem egyszerűen azt jelenti, hogy „a Hold 93 százaléka eltűnik”: a magnitúdó a holdkorong átmérőjéhez viszonyított geometriai mennyiség. A holdkorong területének nagyjából 96 százaléka kerül a teljes árnyékba, ezért a jelenség kinézetre már igen közel lesz egy teljes holdfogyatkozáshoz.

Magyarországról éppen ezt a maximumot nem láthatjuk, de Nyugat-Magyarországról csak néhány perccel maradunk le róla.

Megfigyelhető kráterkontaktusok a holdfogyatkozás során

A fogyatkozás során távcsővel azt is megfigyelhetjük, ahogy a földárnyéknak (umbrának) a széle egymás után áthalad a Hold ismert kráterein és más felszíni alakzatain. Az alábbi időpont azt jelzi, amikor az umbra határának legmeredekebb fényességváltozást mutató része az adott kráter vagy alakzat közepén halad át. Az időpontok 2026. augusztus 28-ra vonatkoznak.

Megjegyzés: A részleges fogyatkozás, vagyis a Hold
teljes árnyékba történő belépése kb. 04:33 NYISZ-kor kezdődik.
Az első, a táblázatban szereplő jól azonosítható alakzat a Grimaldi,
amelynek közepét kb. 04:39-kor éri el az umbra széle.
A megadott kontaktusidők előrejelzett értékek; érdemes az áthaladás
tényleges idejét másodperc pontosságú órával megfigyelni és feljegyezni.
A Föld árnyékának széle nem teljesen éles, ezért azt az időpontot kell
becsülni, amikor az árnyékperem legmeredekebb fényességváltozása
áthalad az alakzat közepén.

Forrás: Roger W. Sinnott, Sky & Telescope:
2026. augusztus 28-i részleges holdfogyatkozás kráterkontaktus-előrejelzése.
Az eredeti UT-időpontokat magyar nyári időszámításra (NYISZ = UT + 2 óra)
átszámítva közöljük. A magyarországi láthatóság a helyi holdnyugta
figyelembevételével van feltüntetve.

Vörös lesz a Hold?

Valószínűleg legalább részben igen – de ez nem teljes holdfogyatkozás, ezért a közkeletű „vérhold” elnevezést most nem érdemes alkalmazni a fogyatkozó Holdra. A Föld teljes árnyékába kerülő holdfelszín nem válik teljesen feketévé. Ennek oka a Föld légköre. A Nap fénye áthalad bolygónk légkörének peremén, ahol megtörik. A légkör a kék fényt sokkal hatékonyabban szórja szét, míg a vörös és narancssárga fény egy része továbbhalad, és bejut a Föld árnyékába.

Tulajdonképpen a Holdról nézve ilyenkor azt látnánk, hogy a sötét Földet a bolygó teljes kerületén vörösen izzó napkelték és napnyugták gyűrűje veszi körül.

Ez a vöröses fény világítja meg a fogyatkozó Holdat. Ezért a teljes árnyékba került terület lehet téglavörös, rézszínű, narancsos vagy barnás. Hogy pontosan milyen lesz, az részben a Föld légkörének aktuális állapotától – felhőzettől, portól, aeroszoloktól, vulkáni hamutól – is függ. Most ráadásul egy másik effektus is erősítheti a színeket: a fogyatkozás legmélyebb, Magyarországról látható szakaszában a Hold már közvetlenül a horizont felett lesz. A saját légkörünkön át vezető hosszú fényút ezért önmagában is sárgásabbá, narancssárgábbá vagy vörösebbé teheti. Ha szerencsénk lesz, egy sötétvörös, csaknem teljesen elfogyott Holdat láthatunk a hajnali horizont közelében, sőt, mivel a horizont közelében nagy a fényveszteség, valószínűleg a legtöbb helyen, különösen nyugati részeken a telehold teljesen eltűnhet az égről!

Merre nézzünk?

A fogyatkozás kezdetén a Hold még viszonylag könnyen megtalálható. A részleges szakasz 04:34-es kezdetekor Magyarországról nézve mintegy 10–14 fok magasan lesz a nyugat-délnyugati égen. Ez nagyjából azt jelenti, hogy kinyújtott karral mérve egy ököl szélességnyire áll a horizont fölött. Ezután folyamatosan süllyed. 05:30 után már nagyon fontos a szabad horizont, 06 óra közelében pedig a Hold gyakorlatilag beleolvad a nyugati látóhatárba és a világosodó égbe. A légköri pára vagy vékony felhőzet ezért akkor is eltüntetheti, amikor geometriailag még néhány tized fokkal a horizont fölött van. Közép-Európában ez egyfajta versenyfutás lesz a fogyatkozás egyre nagyobb mértéke, a hajnali szürkület és a holdnyugta között. Binokulár használata különösen hasznos lehet a halvány kontrasztok és vöröses árnyalatok megfigyelésében.

Kell hozzá távcső?

Nem, de hasznos, ha van.

A holdfogyatkozás az egyik legkönnyebben megfigyelhető csillagászati jelenség. Már szabad szemmel is látványos. Egy 7×50-es vagy 10×50-es binokulár azonban nagyon szép képet adhat. Láthatóvá válhat a földárnyék színének változása, valamint az is, hogy egyes holdi tengerek és krátervidékek hogyan tűnnek el sorra az árnyékban. Egy kis távcsővel pedig érdemes például figyelni, hogyan éri el az árnyék a jól ismert holdi alakzatokat.

Fényképezni is könnyű

Már egy telefonnal is érdemes próbálkozni, különösen ha a Holdat a tájjal, épületekkel, fákkal vagy egy távoli templomtoronnyal együtt komponáljuk a képbe. Fényképezőgéppel stabil állvány ajánlott. A fogyatkozás előrehaladtával a Hold sokkal halványabb lesz, ezért a megvilágított teleholdhoz képest egyre hosszabb expozícióra vagy nagyobb érzékenységre lesz szükség. Hosszabb fókuszú, 300–500 mm-es objektívvel már jól látszanak a részletek, míg egy 50–150 mm körüli objektívvel nagyon szép tájképes kompozíciók készülhetnek. Akár több másodperces expozícióra is szükség lehet. Seestarral, Dwarffal, más távcsöveken át is érdemes fotózni. A legérdekesebb magyarországi felvételek talán éppen azok lesznek, amelyeken a mélyen elfogyott, vöröses Hold a hajnali táj felett lenyugszik. Rajzok készítése külön nagy élményt adhat, főleg, ha színes rajzok készülnek.

Miért volt augusztusban két fogyatkozás?

Alig több mint két héttel korábban, augusztus 12-én teljes napfogyatkozás vonult végig Grönland, Izland és Spanyolország egy részén, Magyarországról pedig nagy mértékű részleges napfogyatkozást láthattunk. Ez nem véletlen. A Hold pályája mintegy 5 fokkal hajlik a Föld Nap körüli pályájának síkjához. A legtöbb újholdkor és teleholdkor ezért a három égitest nem kerül pontosan egy vonalba. Évente nagyjából kétszer azonban elérkezik egy fogyatkozási szezon, amikor a Hold pályájának csomópontja megfelelő irányba mutat. Ilyenkor újholdkor napfogyatkozás, mintegy két héttel később, teleholdkor pedig holdfogyatkozás következhet be. Pontosan ezt látjuk most: az augusztus 12-i napfogyatkozás és az augusztus 28-i holdfogyatkozás ugyanannak a fogyatkozási szezonnak a két tagja.

Egy 18 éves kozmikus ismétlődés

A 2026. augusztus 28-i fogyatkozás a 138-as Szárosz-sorozathoz tartozik. A Szárosz-ciklus körülbelül 18 év 11 nap és 8 óra. Ennyi idő elteltével a Nap, a Föld és a Hold egymáshoz viszonyított geometriai helyzete nagyon hasonló lesz, ezért hasonló fogyatkozás ismétlődik.

A mostani esemény közeli rokona volt a 2008. augusztus 16-i részleges holdfogyatkozás. A plusz nyolc óra miatt azonban a Föld közben nagyjából egyharmad fordulatot tesz, így ugyanannak a Szárosz-sorozatnak a következő tagja mindig más földrajzi területekről látható kedvezően.

TEHÁT:

Állítsuk be az ébresztőórát!

04:20–04:30 körül már érdemes kint lenni. Keressünk olyan helyet, ahonnan teljesen szabad a nyugat-délnyugati horizont. Távcső nem szükséges, de egy binokulár nagyon sokat javíthat a látványon.

04:34 után egyre nagyobb „harapást” látunk majd a Holdon. 05 óra után már feltűnően nagy része kerül a Föld árnyékába, és ahogy közeledik a holdnyugta, a holdkorong vöröses-barnás színe is egyre érdekesebb lehet.

Kelet-Magyarországon korábban ér véget a műsor, Nyugat-Magyarországon – így Zalaegerszeg környékén is – viszont csaknem a fogyatkozás globális maximumáig követhetjük a Holdat.

És még egy fontos különbség az augusztus 12-i napfogyatkozáshoz képest: a holdfogyatkozáshoz semmiféle védőszemüveg nem kell. Nézzük nyugodtan szabad szemmel, binokulárral vagy távcsővel!

A jelenség hajnali mivolta, a következő munkanap miatt a VCSE most nem szervez távcsöves bemutatást, de ha az időjárás engedi, youtube-on közvetíteni fogjuk a jelenséget.

Derült eget!

A következő, Magyarországról látható nap- és holdfogyatkozások

Felhasznált és ajánlott források

A fogyatkozás geometriai és időadataihoz a NASA Goddard Space Flight Center Eclipse Web Site és a NASA 2026-os égbolt-összefoglalója szolgált elsődleges forrásként; a globális láthatóság és a fázisok ellenőrzéséhez az angol Wikipédia összefoglalóját is felhasználtuk. A megfigyelési és fényképezési tanácsok összeállításához a Sky & Telescope, az Astronomy, a Space.com, az Astronomy Now, a német Sterne und Weltraum, valamint a British Astronomical Association anyagait tekintettük át. A magyarországi viszonyokat a Magyar Csillagászati Egyesület, a VCSE korábbi fogyatkozáscikkei és helyi efemeridák alapján ellenőriztük.

Related posts:

Holdfogyatkozás lesz 2018. július 27-én – Csizmadia Szilárd Szabadszemes üstökös február elején? – Schmall Rafael, Csizmadia Szilárd Szaturnusz gyűrű-átfordulás 2025-ben: mit is jelent az, hogy eltűnik a Szaturnusz gyűrűje? – Csizmadia Szilárd A Mars és a Hold szoros együttállása – VCSE Részleges napfogyatkozás és távcsöves bemutatók 2025. március 29-én – VCSE