Ígéret született a Jodrell Bank Obszervatórium megmentésére – VCSE
A brit kormányfő, Andy Burnham, ígéretet tett arra, hogy megoldást keresnek a világhírű Jodrell Bank Obszervatórium tudományos működésének megőrzésére. Az intézmény jövője azért került veszélybe, mert a brit Science and Technology Facilities Council (STFC) 2028. március 31. után nem kívánja tovább finanszírozni az e-MERLIN rádiótávcső-hálózat működését. Pótlólagos forrás nélkül 2028 áprilisától leállhatnának az e-MERLIN és a Jodrell Bank rádiótávcsöveivel végzett csillagászati megfigyelések.
Az obszervatórium legismertebb műszere az 1957 óta működő, 76,2 méter átmérőjű Lovell-rádiótávcső. A Jodrell Bank a rádiócsillagászat történetének egyik meghatározó helyszíne, napjainkban pedig az Egyesült Királyság nagy felbontású rádiócsillagászati hálózatának központja. Az obszervatórium 2019 óta az UNESCO világörökség része.
A brit parlamentben 2026. szeptember 1-jén heves vita bontakozott ki a kutatási támogatások csökkentéséről. A miniszterelnök kijelentette, hogy kormánya nem hagyja megszűnni a Jodrell Bankot, és találkozót kezdeményez az érintettekkel a megoldás érdekében. A Királyi Csillagászati Társaság (RAS) üdvözölte a politikai támogatást, ugyanakkor hangsúlyozta: nem csupán az épületeket és a világörökségi helyszínt, hanem az ott folyó aktív tudományos kutatás finanszírozását is meg kell őrizni.
A Jodrell Bank tehát egyelőre még nem tekinthető végleg megmentettnek, de a legmagasabb politikai szinten tett ígéret fontos lépés lehet a hosszú távú finanszírozás biztosítása felé. Az ügy egyúttal ráirányította a figyelmet a brit csillagászat és alapkutatás más, támogatáscsökkentéssel fenyegetett létesítményeire és nemzetközi programjaira is.
A Lovell-rádiótávcső számos jelentős csillagászati eredményhez járult hozzá. Az 1970-es években vele végzett rádióforrás-felmérés vezetett a Q0957+561 jelű „iker-kvazár” vizsgálatához, amelyről 1979-ben kimutatták, hogy valójában ugyanannak a távoli kvazárnak két, gravitációs lencsehatás által létrehozott képe. Ez volt az első azonosított gravitációslencse-rendszer, és Einstein általános relativitáselméletének egyik látványos megfigyelési igazolása. A távcsővel fedezték fel 1986-ban az első gömbhalmazbeli pulzárt is: az M28 halmazban található, mindössze 3,05 ezredmásodperces periódusú neutroncsillagot.
A Jodrell Bank különösen fontos szerepet játszott a pulzárok kutatásában: a Lovell-távcsővel százat meghaladó számú új pulzárt fedeztek fel, hosszú távú méréseikkel pedig a neutroncsillagok forgását, sajátmozgását és kettős rendszereit tanulmányozták. A kettős pulzárok rendkívül pontos időzítése az általános relativitáselmélet szigorú ellenőrzését is lehetővé tette. A műszer emellett az űrkutatás történetébe is beírta magát: 1957-ben követte a Szputnyik–1-et pályára állító rakéta utolsó fokozatát, 1966-ban pedig vette a Luna–9 által a Hold felszínéről továbbított első fényképeket.
