Az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrkutatási Ügynökség (JAXA) RAMSES bolygóvédelmi űrszondáját először kapcsolta be a fővállalkozó. A rendkívül szoros határidőkhöz kötött fejlesztésben jelentős mérföldkő ez az eszköz számára. A RAMSES küldetése: az Apophis kisbolygó Az Apophis kisbolygó nagy port kavart a 2010-es évek elején, amikor jelentős (2,7 %) esélyt adtak annak, hogy 2029 tavaszán a Földbe csapódik. Az azóta eltelt időben a temérdek új észlelés pontosította a pálya paramétereit és kizárta az ütközés esélyét (az elkövetkező jópár évszázadra is). Az aszteroida azonban a Földet 1/10 holdtávolságon belül fogja megközelíteni 2029. április 13-án (pénteken...), így a továbbra is a tudományos közösség kiemelt célpontja. Ennek megfelelően az ESA és a JAXA közös missziót indít a fenyegető nevű (Apophis a görög neve Apep egyiptomi kígyóistenségnek, aki a káosz, sötétség és tűz ura) űrkavics jobb megismerése érdekében. A RAMSES, hogy elérje randevúját az Apophisszal, 2028 tavaszán kell, hogy elinduljon Föld körüli útjára. A misszió kiválasztásától és a szerződések aláírásától kezdve ez szűk három évnyi fejlesztési és tesztelési időt jelent a startig. Az űrszonda minden fő elektronikáját tartalmazó úgynevezett Core Module-t (központi modult) jelenleg az OHB Italia milánói tisztaterében szerelik össze szakértő csapatok. A kulcsfontosságú egységeket bonyolult kábelezéssel kötötték össze, hogy az első tesztek megvalósulhassanak. Ki kell azonban emelnünk itt, hogy ebben a formában az űreszköz még nem tartalmaz tudományos eszközöket, azok később kerülnek beépítésre. „Most először tudtuk áram alá helyezni a RAMSES fedélzeti számítógépét az űrszonda testébe integrált alrendszereivel együtt” – mondja Ingo Gerth, a RAMSES vezető mérnöke. A bekapcsolás pillanata
...Címke: ESA
Utazás a Hera űrszondával – Fröhlich Viktória
Az Európai Űrügynökség (ESA) Hera nevű űrszondája jelen pillanatban 12 km/s sebességgel száguld célpontjai, a Didymos és Dimorphos aszteroidák felé. A 2024-ben indított műszer 2026 novemberében éri majd el a kisbolygópárost, ahol a NASA DART missziójának szándékos becsapódása során keletkezett krátereket és portképződést fogja tanulmányozni. Ha űrhajósként megtehetnénk, hogy a Hera-val közösen közelítjük meg a kisbolygókat, vajon milyen látvány tárulna elénk?
...Az első eredmények az európai CHEOPS bolygókutató űrszondától: az ESA exobolygó-észlelő távcsöve egy extrém különös idegen világot talált
Az Európai Űrkutatási Ügynökség (European Space Agency, ESA) CHEOPS nevű új exobolygó-kutató küldetése egy közeli csillag körül megtalálta az eddig ismertek közül az egyik legforróbb és legextrémebb exobolygót: a WASP-189b-t. Ez a CHEOPS legeslegelső felfedezése és a legelső tudományos eredménye, egyben demonstrálja a CHEOPS egyedülálló képességeit, amivel fényt deríthet ezeknek az idegen bolygóvilágoknak a titkaira (1.ábra). A felfedezést közzétevő tanulmányt közlésre az Astronomy and Astrophysics című vezető európai csillagászati szakfolyóirat fogadta el, szerzői között több magyar csillagász is található. A tanulmány 106 szerzője közül a Vega Csillagászati Egyesület elnöke, Dr. Csizmadia Szilárd a második, aki a bolygó paramétereinek (pl. mérete) és különleges pályájának a CHEOPS-adatokból való meghatározásán dolgozott.
...67P/Churyumov–Gerasimenko üstökös
Az ESA weboldalán 2016. január 29-én jelent meg új információ 67P/Churyumov–Gerasimenko üstükösről. A felvétel készítésekor a Rosetta űrszonda 78,9 km távolságra volt a 67P/Churyumov-Gerasimenko üstökös magjától. A felvételen egy képpont 6,7 m-nek felel meg.
...Enceladus és Tethys
A NASA Cassini küldetésének eredményeit bemutató honlapon 2015. december 14-én jelent meg a Cassini űrszonda legújabb felvétele. A felvételen...
