[VCSE-LevLista] Mai kép

[Bognár Tamás]

2014.11.21.
http://vcse.hu/
http://apod.nasa.gov/apod/astropix.html

M1 – A Rák-Köd

A Rák-köd (Messier 1, M1, NGC 1952) szupernóva-maradvány a Bika
csillagképben.

Bika csillagkép:
A Bika a téli égbolt egyik jellegzetes csillagképe. Noha kevesebben
ismerik, mint a közeli Oriont, a benne lévő Fiastyúk révén mégis az
ismertebb csillagképek közé tartozik. A Bika csillagkép novemberben 19
óra után a keleti égbolton látszik - kevéssel a kelése után. Az Orion 
és
a Perseus között, a Tejút sávjához közel terül el.

Bika csillagkép mitológia háttere:
A görög mitológia szerint maga Zeusz, az istenek atyja szerelmes lett
Európába, a gyönyörű türoszi királylányba. Hogy meghódíthassa őt,
szelíd, fehér bika képében jelent meg előtte. Európának megtetszett a
szelíd állat, s játékból a hátára ült, mire az Kréta szigetére 
vágtatott
vele, ahol végül felfedte kilétét. Más monda Orion ellenfelével
azonosítja, megint más monda Herkules egyik ellenfelét látja benne.

Mik azok a szupernóvák?
A szupernóva a Napnál 8-szor vagy többször nagyobb tömegű csillag 
végső, nagy robbanása,
melynek során a csillag luminozitása - egy meghatározott időtartam 
alatt
kibocsátott összsugárzása - (néhány hónapon keresztül) egy átlagos
galaxiséval vetekszik. Neve az égbolton új („nova” latin szó jelentése
„új”) csillagként való feltűnéséhez kapcsolódik, régebben hívták
vendégcsillagnak is. A „szuper” a kevésbé fényes nóváktól való
megkülönböztetésre szolgál, melyek más okból fényesednek ki.

Szupernóvák jellemzői:
• Fényesség amplitúdójuk jóval nagyobb a nóvákéénál, meghaladhatja a 20
magnitúdót is!
• Abszolút fényességük ‐14 és‐21 magnitúdó közötti
• Igen ritka jelenségek (Krisztus születése óta alig több mint 10
szupernóva robbanás történt Tejútrendszerünkben)

A Rák – Köd egy II-es típus szupernóva volt. Mik azok a II-es típusú
szupernóvák ?
   Ezekben a 8 vagy több naptömegű csillagok magjában az energiatermelés
leállása után a felsőbb rétegek súlya összenyomja a degenerált
csillagmagot, ami ezáltal felmelegszik. A fúzió robbanásszerűen zajlik 
a
magban, ami teljesen szétrombolja az egész csillagot.
   A 8 naptömegnél nagyobb tömegű csillagok magjában a fúzió egészen a
vasig folytatódik.  A vasmag kialakulása után a fúzió leáll és a
csillagmag gyors összehúzódásba kezd. A kialakuló hatalmas nyomás az
elektronokat szabályosan belepréseli az atommagokba, neutronokat hozva
létre (neutronizáció).

A Rák-köd kialakulásáért felelős szupernóva 1054.július 4‐én, éjjel 2
óra körül tűnt fel a Bika (Taurus) csillagképben. A jelenséget kínai és
arab csillagászok isfeljegyezték.

   Kínai feljegyzések szerint a ζ tauritól (Tien‐kuan) délkeletre, attól
néhány "hüvelyknyi" távolságra látszott. Az új csillag 23 napig nappal 
is
látszott. Fényesebb volt a Vénusznál.  Minden irányban sugarai voltak,
vöröses-fehér színben tündökölt. Majd végül 1056. április 17‐e után
látszólag eltűnt.

Felfedezése:
A legtöbb korabeli amatőrcsillagász üstökösök után kutatott az
égbolton. A kutatásaik során több „fényesebb ködös objektumot” fedeztek
fel.
   John Bevis angol orvos és amatőrcsillagász fedezte fel 1731‐ben a
Rák‐ködöt. Charles Messier Bevistől függetlenül szintén felfedezte 
1758.
augusztus 28-án. Miközben egy két héttel korábban felfedezett üstököst
követett. Messier először üstökösnek nézte, de hamar rájött, hogy
nincsen megfigyelhető mozgása és ködös fénye is más, mint az 
üstökösöké.
1758. szeptember 12-én katalogizálta a ködöt: ennek az objektum
felfedezése indította el a  róla elnevezett Messier-katalógus
összeállítását. Miután Messier 1771-ben egy levélből tudomást szerzett
Bevis korábbi felfedezéséről, elismerte annak elsőségét.
Lord Rosse volt az első, aki felfigyelt szálas szerkezetére (Ő nevezte
el Rák – ködnek. Mivel Lord Rosse megfigyelése szerint a köd alakja egy
rákra emlékeztetett. )

1921‐ben John C. Duncan felismerte a ködösség tágulását. Slipher 
amerikai
csillagász tanulmányozta először a köd színképét (1913 és 1915‐között).
Hubble vetette fel először 1928‐ban, hogy az M1 kapcsolatban lehet az
1054‐ben felrobbant csillaggal. Kiszámította, hogy a köd megfigyelt
tágulási sebességével 900 év kellett ahhoz, hogy elérje jelenlegi
méretét

A Rák-köd tulajdonságai címszavakban:
Távolsága a Földtől kb. 6300 fényév. Az anyagcsomók tágulási sebessége
a középponttól mintegy 1500 km/s. Egyik legerősebb rádióforrásként
tartják nyilván. Teljesítménye mintegy 2,62 x 10E+28 kW. Valójában egy 
szupernóva
maradvány (Supernova Remnant‐SNR).

A Rák‐köd szerkezete:
• Két, fizikailag különálló részből áll
• Egy amorf eloszlású gázból, amely az ovális alakért felelős
• Valamint filamentek kaotikus hálózatából épül fel
• A két zóna fizikai tulajdonságai nagyon eltérőek

Vizuális megfigyelése:
A távcsőben elég könnyen megfigyelhető kellően sötét égbolton, lévén,
hogy 4’-es kiterjedéséhez 8m-s fényesség járul. Kis, kerek foltként
10x50-es binokulárral is felismerhető, míg 20 cm feletti műszerek már
szálas szerkezetét is meg kell, hogy mutassák.


További részletek:
http://www.vcse.hu/about/Dokumentumok/vcsk_20101104.pdf
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: M1_with_AOXLumPugh1024.jpg
Type: application/octet-stream
Size: 534680 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <http://vcse.hu/pipermail/lista/attachments/20141121/f5686ae2/attachment-0001.obj>