[VCSE-LevLista] MASAT

szilard.csizmadia at dlr.de szilard.csizmadia at dlr.de
2012. Feb. 21., K, 14:39:23 CET


Szia!

A kérdéseidre a válaszok:

1./ Az ESA-nak államok a tagjai, ezért az orszaggyűlés által ratifikált nemzetközi szerződésre van szükség a belépéshez (az ESA és a kormány között, mintha csak az ENSZ-be kéne belépni).

2./ A tagság feltétele egyszeri belépési díj és éves tagdíj fizetése - legalábbis pár évvel ezelőtt ezt hallottam. Azt is hallottam, hogy az egyszeri belépési összeg kb. ötmillió euró lenne (ez most 1,5 milliárd Ft körül van), az éves tagdíj pedig kb. 1 millió euró (300 millió Ft). Elképzelhető azonban, hogy rossz összegekre és arányokra emlékezem, de a becslés nagyságrendileg helyes. A tagdíj egyébként a GDP-től függ. Az összeg nagyságának szemléltetésére: a tagdíj az éves költségvetési hiány kb. 0.2 ezreléke lenne, a hazai állami bevételeknek meg a 0,02 ezreléke.

A magyar csillagászatnak és űrkutatásnak az a haszna lenne belőle, hogy részt vehetnénk a döntéshozatalban, a jövő űrprojektjeinek alakításában, egyáltalán: lehetőségünk lenne a saját ötleteinket megvalósítani, nem csak csatlakozni utólag valami projekthez. (Persze, Magyarország súlya kicsi lenne az ESA-n belül, de aki benn van, az javasolhat, és ha jól lobbizik, elfogadják; kívülről még javaslatot sem lehet tenni). Ezen felül a klubon belül lennénk, és az adatokhoz azonnal hozzáférnénk, nem évek múlva, amikor már senkit nem érdekelnek. Pozíciókat és állásokat, doktori és posztdoktori ösztöndíjakat kapnánk az ESA-nál és az ESA-tól. Nemzetközi kapcsolataink kiterebelyésednenének, és valódi tudományos közéletben vehetnénk részt, csúcstechnikával és "top science"-szel, nem itthonról, a mindig felhős ég alól kínlódnánk. Nem a világ után futnánk, hanem a világ részei lennénk.

De nem csak a csillagászatnak és az űrkutatásnak lenne ebből haszna, sőt, meg merem kockáztatni, hogy a hazai ipar sokat többet profitálna ebből. A befizetett összeg ugyanis nem vész kárba, nem ablakon kidobott pénz. A hazai űripari vállalkozások (van belőlük jónéhány) elindulhatnának az ESA-tendereken. Pl. van olyan, méretében hozzánk mérhető ország, amelyik többet nyer el megrendeléseken az ESA-tól, mint amennyi tagdíjat befizet, tehát: anyagilag megéri. Ráadásul más országok olcsóbban termelik a paradicsomot és a krumplit, mint mi, és az nem is hoz dollárt, sem eurót; az űripar viszont csúcstechnika, devizabevétel, és Magyarország ebben VERSENYKÉPES. Vegyük már észre, hogy az űriparban vagyunk versenyképesek, nem a paradicsomtermelésben, az megbukott.

Attila kiegészítheti azzal, hogy mennyit jelentene évek alatt, ha a csúcstechnikába belekóstolt mérnökök aztán saját hazai vállalkozást indítanak. Nagy a jelentősége a technológiai-technikai importnak, a tudás és az eszközök behozatalának. Más országtól, szervezettől ezt nem várhatjuk, tehát fontos lenne a Nyugat felé orientálódni, nem kelet felé (az oroszok műholdjai ma már leesnek, a kínaniak meg másolnak, tőlük nem tanulhatunk.)

Ehhez viszont sokkal több nyelveket beszélő (az angol nem elég: mellette ugyancsak jól kéne tudni franciául vagy németül, vagy mindkét nyelven, és felhívom a figyelmet, hogy a hazai középfokú nyelvvizsga a nyugati országokban az ottani alapfokúval egyenértékű: egy magyarázat, miért nem képes kommunkálni idegen nyelven a középfokú nyelvvizsgás ember), művelt (merthogy az esti vacsorákon a partnerekkel az egyenleteken és a technikai részleteken túl is el kell beszélgetni, szimpátiát kelteni), szakmailag felkészült, jól képzett, gyakorlott, uram boccsá' pont ilyen Masatokon egyetemi gyakorlatot szerzett mérnökre, űrmérnökre, elektromérnökre, stb. van szükség. És röhögjetek, mert én, a természettudós mondom: jogászra és menedzserre is, aki a szabadalmat elviszi a hivatalba, aztán meg a piacra... Az arányok nem voltak jók a múltban az egyetemi képsé során, de az új rendszerben sem tűnnek jónak. A ló egyik oldala, meg a másik oldala, ismeritek...

Az ESA csatlakozás előszobája az ún. PECS-programban való részvétel. Ebben elsőként Magyarország vett részt, és négy év elteltével teljes jogú tagok akartunk lenni. Gyurcsány ezt is elk*rta, de nem látom, hogy Orbán is olyan nagyon hajtaná: még mindig a PECS-ben toporgunk, ennek meghosszabbításáról morfondíroznak (talán meghosszabbítják!), miközben az utánuk lépő Csehország és Románia már teljes jogú ESA-tag. Hogy a sokáig lenézett románok, akiket kulturálisan alsóbbrendűeknek tekintettünk majd egy évszázadon át, hol tartanak, arra egy jellemző példa: 2010 óta folyamatosan Románia több tudományos cikket publikál angolul, mint Magyarország! (Valamelyik Magyar Tudomány-beli cikkben láttam erre nézve egy összehasonlító ábrát.) Ilyenre sose volt példa azelőtt. Csak hogy lássuk, hol tartunk: messze Európa műveletlenjének tekintett nép mögött vagyunk már. 

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
***Jó lenne végre észbekapni, és revideálni a nézeteinket másokról is, magunkról is!
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

És aki azt hiszi, hogy tudomány és technika nélkül boldog és szabad nemzet lehetünk, az nézze meg végül realista szemmel, valós összehasonlítási alapokon Magyarországot...

Csak hogy tudjuk, hogy állunk, és hová kell helyezni a Masatot: pár hete elvittek itt Berlinben a helyi Műegyetemnek megfelelő Technische Universitaet (TU) egyik tanszékére. 120 diákjuk tanul űrmérnöknek egy évfolymaon (tehát 600-an az ötön), nálunk meg alig tudtak összeszedni 10 év alatt 30 embert a Masathoz. Én a Masatról először kb. 1993-ban olvastam, hogy tervezik, és nagy sikernek könyveljük el, hogy felment. A TU-nak jelenleg is három ekkora műholdja kering már a világűrben, és minden két évben egyet felbocsátanak: ezen gyakorolnak az egyetemisták műholdat építeni. Lehet, hogy Németország nyolcszor nagyobb lélekszámú, de a lényeg mégis inkább ott lehet emögött, hogy nekik erre van kapacitásuk, hogy egy német munkás háromszor annyi bérért időegység alatt tízszer több értéket állít elő, mint a magyar. Tízszer! és egyébként is, kit érdekel, hogy a németek a gazdagságukat mire költik, amikor szurkolótábor nélküli focicsapatok tucatjának van pénz 1öö milliárdért stadionra, vagy amikor Ausztriának van saját űrprojektje, idén lesz osztrák-lengyel csillagászati műhold felbocsátva??? Kit érdekel ez? Hol a mi pénzünk? A nemzeti büszkeség nem abból kéne álljon, hogy az őstulkok szerint rovásírással ki írta meg a világ közepének a bödei energiadombot a világ pólusának, hanem azért, mert mint a Rosetta, a Cassini, vagy a Vega űrszondák és több más bizonyítja: MA vagyunk (lehetnénk..) a világ élvonalában. Drága hazám jelenleg kollektív nemzeti tébolyda, ahol az értelmiség a látens bolond, és a többi  ápoltakat gondoljuk orvosnak...

Számomra a Masat örömteli eredmény, de azt hiszem, a Rosetta űrszondára szállított eszközök, a Szaturnusz körül keringő Cassini űrszondán lévő két mérőműszer, és a sok-sok egyéb űrszondán lévő más magyar részegységek (amik főleg a KFKI-ban készültek/készülnek) még ezeknél is sokkal nagyobb dobások. A Masat egy egyetemi gyakorlótér, pontosan olyan, amikor a kémikus bemegy a laboratóriumba, ott elkezdi burogatni a laborgyakorlat alatt a kémcsövek tartalmát egymásba, vagy amikor a biológus hallgató békát boncol az ötösért. Hát hol csinálja meg a laborgyakorlatot egy űrmérnöknek tanuló egyetemista, ha nem a világűrben? Ennyi a jelentősége - szerintem, és ez nem leszólás, hanem a "végre ide is eljutottunk" állapot jelzése. A Masat inkább arra is példa, hogy a magyar kapacitás és szellemi erő sokkal többre is képes, mint amire az egymást követő magyar kormányok lekorlátozzák.

És végül tisztázzuk: az ESA jelenleg a második legnagyobb és legfejlettebb űrügynökség a NASA után. Ázsiában India és Kína kacsintgat keményen az űr felé, de ők legfeljebb megvennék tőlünk a technikát, gyorsan lemásolnák, és megint nincs dollár a kezünkben. Az ESA-nal, mint tagok, a technikát nem kell kiadni a kezünkből. (És az ESA ugyan nem tervez a Holdra menni, aminek egyébként sincs semmi értelme a nemzeti büszkeség-igény kielégítésén túl, viszont van saját űrhajósai, űrhajója, kilövőállomása, biztos rakétája. Az ESA-ban a helyünk, nyugaton, ahogy az már Szt. István király óta folyamatosan a magyar politika célkitűúzése. Nem Ázsiában. És ott beszállítók lennénk, az ESA-ban meg minden fontos bizottságban lenne tagság esetén magyar tag is - nem mindegyikben, de a szavunk képviselve lenne. Nyilván a magyar tagdíj súlya nem lenne egyenértékű a francia tagdíj és szavazat súlyával, de jobb utolsó tagnak lenni a klubban, mint kihasznált bérbeszállítónak, akitől bármikor megszabadulhatnak. És Ázsia nem kínál doktoranduszi-posztdoktori-csillaász és mérnöki álláshelyeket, az ESA igen.)

Egyébként a műholdak ott vannak a mindennapjaitokban: TV-adás, GPS, vonatvezérlés GPS-en, időjárás-előrejelzés, katasztrófaelhárjtáshoz adatgyűjtés, térképészet...

Szóval sok előnnyel járna. Aki kimarad, lemarad. Mi erre az utóbbi útra léptünk rá. Románia belelőzött már a publikációszámban... Még megfordítható a tendencia. De már csak idén, később nem.

Üdv,
Szilárd


________________________________________
Von: lista-bounces at vcse.hu [lista-bounces at vcse.hu]" im Auftrag von "Csizmadia Ákos [akos at math.bme.hu]
Gesendet: Dienstag, 21. Februar 2012 13:44
Bis: VCSE-Levlista
Betreff: [VCSE-LevLista] MASAT

Szervusztok!

A sajtóvisszhangok alapján a műegyetemi tervezésű Masat-1 műhold sikeres
projekt, és ez lehet a belépő az ESA-ba. Pl. egy sajtóvisszhang:

http://nol.hu/ajanlo/kis_penz__kis_muhold__de_hatalmas_siker

Emlékeim szerint Magyarország ESA-tagsága régóta téma, és csillagászok,
csillagászati intézmények szorgalmazták azt; és nem feltétlenül
valamiféle szakmai belépőre lett volna szükség a tagsághoz. Ha valakinek
több információja, nagyobb rálátása volna ezekre a dolgokra, talán
érdemes lenne itt is információkat közölni erről a kérdésről. Ami bennem
felmerül többek között: 1. Az ESA kivel szerződik le, magával a magyar
állammal (kormánnyal)? 2. Teljesen mindegy-e, minek a hatására valósul
meg a szerződés? Azaz a magyar csillagászatnak mindenképpen lenne ebből
a csatlakozásból haszna, és ugyanannyi haszna, akármi is vezet végül a
belépéshez?

Üdvözlettel:
Ákos
_______________________________________________
VCSE-Levlista
Vega Csillagászati Egyesület
URL: http://www.vcse.hu
E-mail: vcse at vcse.hu
Levelezolista: lista at vcse.hu


További információk a(z) Lista levelezőlistáról