[VCSE-LevLista] WG: WG: Szombati Nap - digitálisan

[szilard.csizmadia at dlr.de]

Szia!

Szerintem a kulcslkerdesed - ami abszolute helytallo, es a teljesen helyes, nagyon is mely gondolkodast tartalmazo kerdes! - ez:

"Igazából arra voltam kíváncsi hol lenne definiálva a határ a rajzos
képek véglegesítésekor."

Szerintem semmi olyasmit nem szabad csinalni, ami:

(1) nem latszhatna elvileg sem az adott muszerrel (pl. felbontokepessegi kerdes),

(2) amire nincs korrekt zajszuresi-meresi eljarasod, hogyan korrigald, 

(3) amit nem lattal.

A (2) pont teszi lehetove, hogy hamisszines kepek keszuljenek. Ezek ugyanis eredetileg is a kepben levo informaciok, csak egy-egy jellemzo vonast felerositesz, akkor is, ha az nem a te szemed vilaga. Ez a pont vedi meg a hamisszines fotokat, de ez is teszi kotelezove, hogy az emberek megmondjak, a kepfeldolgozas soran mit nyomtak el es mit erositettek fel (ezert kuzdok mindig, amikor eszlelok kepet kuldenek be, hogy ezt irjak le). De nem tettek ezzel bele semmi olyan informaciot, ami ne lett volna ott is eredetileg!

Viszont szerintem a rajzokolyan felturpizosanal, amikor egy szimultan vagy kozel szimultan muholdas meressel veted osszes az alapjan javitod fel, eppen ez a pont (es talan az egyes is) serul. Eppen ezert lehet ez erzekeny tema, noha a szem es a foto kozotti technikai kulonbseg eredmenyez eltero informaciotartalmat. De valojaban a szem is csinal lucky imaging-et, mert ha sokaig eszlleunk, akkor sokszor elofordul, hogy a kep kimerevedik egy-egy pillanatra. Ilyenkor a legkorben a turbulenciak pont ugy helyezkednek el, allnak ossze, hogy a latoirany menten veletlenul eppen nincs egy sem. Kilencvenes evekbeli vizualis bolygoeszleleseimnel pl. ezert neztem gyakran egy oraig is a Jupitert, es szamos ilyen pillanatot kifogtam. Ha az agyadban elraktarozodnak ezek emlekkepei, es ezeknek a legjobb nyugodtsagu pillanatoknak az emlekei alapjan rajzolsz olyan reszleteket, amik atlagos pillanatokban nem latszanak, az szerintem teljesen korrekt eljaras.

Igen, kavics jott a csendes vizbe. Szerintem ez egy olyan diszkusszio, amit mind magyarul, mind angolul erdemes lenne kozzetenni, mert bizony sokan nem mernek ezekrol beszelni. Nagyon jo, hogy kiprovokaltad, nem veletlenul valaszoltam olyan modon, hogy vigyuk el a vegletekig a kerdest. Akos valasza is nagyon jo volt.

Esetleg a hatterben ezt megfogalmazhatnank majd a tobbi velemennyel egyiutt egy cikk kereteben.

Udv,
Szilard
________________________________________
Von: Bognár Tamás [bognart at univerzumkepekben.hu]
Gesendet: Dienstag, 18. Februar 2014 12:49
An: Csizmadia, Szilard
Betreff: Re: [VCSE-LevLista] WG:  Szombati Nap - digitálisan

Sziasztok !

Örülök neki, hogy sikerült kavicsot ejtenem a tó vizébe. :)
Szilárd válasza után már vissza kellett olvasni saját írásomat, mert
teljesen elbizonytalanodtam, hogy mit is írtam.. :)

Igazából arra voltam kíváncsi hol lenne definiálva a határ a rajzos
képek véglegesítésekor.
Ahogy a fotók feldolgozása során, pár csúszkával jelentős változásokat
lehet elérni. Erre a kedvencem az M42. Gyakorlatilag ahány kép annyi
árnyalat és színvilág...

Rajzban is megvan ugyan ez. Mennyiségi vagy minőségi munkát akarunk. Ha
mennyiségit, akkor vagy össze kell csapni az észlelést. Vagy a
rajzoláskor kódolni kell, ami alapján egyértelműen reprodukálható a
látvány.
Itt jön be az, ha nem a távcső mellett készül el a végleges rajz akkor
azt lehet kicsit "idealizálni".
Pl. Egy mély-ég objektumnál erősebben fog a ceruza és kontrasztosabb
lesz, mint a látómezőben.
A magam részéről minimális olyan rajzot láttam, amiről elhiszem, hogy
tényleg ez látszott a távcsőben és pont így. Ha pont így nézett ki,
akkor , mikor is volt pont ilyen ??
Az észlelés végén? Hmm.. akkor ez is izgalmas, mert ugye az agy
összegzi a képet. Tehát a bennem kialakult és agyammal látott kép és a
retinámon képződött kép sem azonos...

Az eddigi minimális tapasztalatom alapján ,Nap a látható fény
tartományában az, amit a legjobban lehet rajzilag sablonosítani. Az
adott távcsőhöz szépen össze lehet rakni az adott folt típusok tipikus
megjelenését. Tehát nem a szomszédom szuper távcsövéhez, hanem a saját
kis távcsövemhez. Így ha ezt használom egy fátyolfelhős napon, akkor
csalok, mert Ákosra hivatkozva, nem azt rajzoltam amit láttam. A folton
a penumbra nem homogén, hanem finoman szálas szerkezetű. De nem csaltam,
mert a SOHO-val összenézve a folt a valóságban összetettebb volt, az
umbra is penumbra is szerkezetet mutatott. Tehát többet rajzoltam és
mégis sokkal kevesebbet.

Jelenleg én ennyi "csalást" elfogadhatónak tartok, ha csak minimális
idő van a Nap lefirkálására.
pl: A fáklyákat színes ceruzával le tudom gyorsan, és árnyaltan
rajzolni. A foltoknál az umbra általában kis nagyít véve alapul (max
100x) viszonylag jól és gyorsan megállapítható egy két kivételtől
eltekintve. Ezt egy gyors körvonal rajzzal lehet dokumentálni. Penumbra
körvonal kicsit izgalmasabb és hosszadalmasabb. Ez ami több időt kíván.
Ha látszik szálas szerkezet, akkor ezt pár vonallal lehet jelölni. Ha
láthatók "csomók" ezt is gyorsan fel lehet skiccelni.
Utána lehet rohanni a vonathoz és mondjuk este kidolgozni.
Akkor lehet egy tónusozott korongra rajzolni. A fáklyákat
visszaradírozni, zselés tollal kifesteni, finoman sraffozni a
környezetét, hogy kontrasztosabb legyen. Látható, dokumentált, ahogy
láttam, és mégis másabb, mert a Napon nem volt körbe sraffozva. :)
Umbra illedelmesen kiszínezhető a körvonal rajz alapján. Rajzi sablont
használok,de nem cakkoztam a felszínét stb.. Tehát egy "butított"
verzió.
Penumbrát is gyorsan lehet tónusozni, kicsit elmaszatolni, hogy legyen
egy homogén tónus. ha jelöltem szálas szerkezetet, akkor ki lehet
alakítani a hatást, annak alapján, hogy milyen "szokott" lenni a
távcsőben.
Tehát picit több, mint amit láttam. Olyan, mintha a kedvező
pillanatokat összegeztem volna. Mert láttam, vagy látni véltem amit
bejelöltem. Talán jobb is , mint amit látszott a látómezőben, de nem a
SOHO -oz lett optimalizálva.
Szóval én, ennyi retusálást elfogadhatónak tartok utólagos rajzolásnál.
Távcső mellett pedig, várni, amíg nem lesz jobb a kép, ha az lesz,
akkor a rajzot ehhez igazítani. Ha már nem sikerül többet, jobbat
kicsikarni a látványból, akkor tartalmilag készre lehet jelenteni. :)

(Például vasárnap fél órát üldögéltem a távcső mellett mire tisztázni
tudtam, hogy az adott umbra az ellipszis, vagy 3 egymáshoz érő kör, vagy
valami lábakat növesztett amőba formájú. Ennek is megvan az öröme, ha
van rá időnk. :) )

Ez lenne az én véleményem. Ákosnál sokkal rugalmasabb.. Szilárd pedig
első olvasatom szerint a témához kapcsolódva de mégis elvonatkoztatva
írt.

Örülök a két észrevételnek és köszönöm !
Ezek a kérdések valahogy olyanok, amikről mintha nem mernének beszélni,
vitázni. :) Mintha kényes téma lenne. De a rajzoláskor előjöttek ezek,
amikor láttam a kész digit rajzot lekicsinyítve, ami igen csak fotószerű
volt. Ez pedig kettős érzést kelt. Egyik, hogy megnézik mi benne a jó,
mi a trükkje. A másik, pedig, hogy csalást keresve hibákat , olyan
dolgokat keresünk, amivel bele lehet kötni.

A technika és a sok szöszölés adja a látványt. (kb. olyan a látvány,
amennyi munkám volt benne.. egyszer tartana ott a technika, hogy egy
tabletten, vakító napfényben úgy rajzolhassak, mint papírra ceruza
készlettel...)
Az 1:1-es méretnél látszik, hogy nem SOHO-hoz optimalizált a kép. A
penumbrákba bele lehet kötni. Az is látható, hogy a spéci céltávcsövek
részleteket láttak ott ahol én nem. :)
Akkor most mi is a helyzet ?

:))


--
Üdvözlettel !

Bognár Tamás
bognart at univerzumkepekben.hu
http://univerzumkepekben.hu/