[VCSE-LevLista] Német amatőrcsillagászok meteoros összej9vetele

szilard.csizmadia at dlr.de szilard.csizmadia at dlr.de
2014. Már. 23., V, 11:20:05 CET


Szervusztok!

Március 21-23-a között tartotta tavaszi összejövetelét Dessauban az Arbeitskreis Meteore e.V. (szabad magyar fordításban: Meteoros Munkakör bejegyzett Egyesület), vagyis a német meteorészlelő amatőrcsillagászok közössége. Mivel ez Berlintől csak mintegy 1:30 óra autóval, feleségemmel elmentünk a szombati nap egy részére.

Péntek este légköri halojelenségekkel foglalkoztak a program szerint, vasárnap délelőtt pedig szintén légköri halókkal, sarki fényekkel, felhőkkel, a Holdhoz kapcsolható légköri optikai jelenségekkel (vasárnap ebéd után már vége lett a programnak). Ezek engem annyira nem érdekeltek - de tudom, sokaknak érdekes -, úgyhogy a szombat délelőttöt céloztuk meg. Az előadások reggel kilenckor kezdődtek. Először egy előadást hallgathattam meg Sirko Molautól, aki a déli féltekén működő 3-4 meteorkamera eredményeit ismertette. Több tucat meteorrajt felfedeztek a déli féltekén, illetve megerősítették-pontosították korábban ismertek létezését és adataiat. Kisebb megrökönyödést váltott ki az az állítása, hogy komoly aszimmetria van a meteorrajok eloszlásában: az északi féltekén (az égi egyenlítőhöz képest) sokkal több meteorraj létezik, mint a déli féltekén, és a rajok több mint 50%-ának a radiánsa a +30 fokos dkelinációtól északabbra van. Ez azért érdekes, mert a meteorrajok üstökösökből és kisbolygókból származnak, amelyek eloszlásában ilyesféle aszimmetriát ismereteim szerint nem találtak. A legtöbb meteorraj pedig nem is intersztelláris eredetű, tehát egy közeli, másik naprendszer sem lehet a felelős. Meg akartam tőle kérdezni, de nem jutott rá idő, hogy mi van, ha nem az egyenlítőhöz, hanem az ekliptikához mérjük a rajok eloszlását? Majd e-mailben megteszem. (Az ekliptika legmagasabb pontja +24 fokon van, ami majdnem 30 fok, lehet, ahhoz képest más az eredmény - ??? .)

Jürgen Rendtel következett, aki a Szeptemberi Perseidák történetéről beszélt, leginkább az utóbbi években mutatott kitöréseket vizsgálva. Arra jutott, hogy átlagosan négyévente megerősödik az aktivitás, mert a raj keringésideje olyan, hogy ennyi időközönként találkozunk a a raj legsűrűbb részével; a köztes időben pedig a raj aktivitása majdnem elveszik az ANT-meteorok között, hiszen radiánsaik közel vannak egymáshoz.

Ezután következtem én. A diák végső változatának elkészítésében Bíró Zsófi és Zelkó Zoli nyújtott segítséget. Magát az előadást a márciusi VCSK-n Nektek is megmutatom. Szerintem az előző kettőnél nagyobb tetszést aratott az előadásom, és utána többen odajöttek hozzám beszélgetni, gratulálni. Két ábra nagy tetszést aratott: az egyik a magyarországi kamerák földrajzi elhelyezkedését mutatta be, és ez sűrűbb, mint bárhol másutt a világban; a másik ábrapár az általunk észlelt meteorok időbeli és radiánsaik égbolton való eloszlását mutatta be.

Kérdésemre próbáltak segíteni címekkel, hol találhatunk jó szoftvert a meteorfotók kimérésére.

Egy másik illető meteoritokkal foglalkozik (délután tartott is előadást a 2013-as meteorithullásokról), nagyon érdeklődött a 2013. aug. 24-i jelenség iránt. Ráadásul olyan helyen dolgozik, ahol tudnak meteoritokat bevizsgálni. Szeretne el is jönni Magyarországra, ezt a meteoritot keresni. Úgyhogy ezt az ügyet ne zárjuk le: szűkebb körben, Zolival, Hegével, Zsófival és másokkal egyeztessünk, hogyan tudjuk a segítségét igénybe venni. Miután megtudta, hogy idén gyakorlatilag nem volt hó nálunk, fellelkesült, ő jönni szeretne keresni tovább. (Ugye, volt olyan meteorit, amit 20 év után találtak meg...)

Voltak más reakciók is, pozitívak, ezeket majd a VCSK-en előadom és a VEGA-ban megírom.

Ezután két előadást hallgattam meg az ISON-üstököshöz kapcsolódó meteorokról. Az első magáról az üstökösről szólt: ugye, német csillagászok jóval előbb megmondták, nem lesz ebből semmi, de idehaza (és a nemzetközi sajtóba) nem jutott el a hangjuk. Az előadás arról szólt, milyen gyenge is lett végül ez az üstökös vizuális és fotografikus észlelési szempontból. A másik előadás elméleti jellegű volt: milyen pályára kerülnek a meteoroidok, ha ilyen közel megy egy üstökös a Naphoz?

Ezután egy 1883. évi nagy, lapos szögben érkezett tűzgömb pályáját elemezte valaki újra, mert talált a lakóhelye könyvtárában egy helybeli napilapot, ami beszámolt a jelenségről, tereptárgyakhoz képest jól megadva, merre ment a tűzgömb. Összevetve ezt korabeli észlelésekkel arra jutott, hogy lehet, nem is az Északi-tengerbe csapódott a meteorit, hanem valahova Dél-Norvégiába, és talán érdemes lenne arrafelé kutatni. (Szerencsére ma már az észlelőhálózatok nyomán az ilyen 130 éves keresési idők 0,1-20 évre rövidültek a friss meteoritok kapcsán...)

Velük ebédeltem, de aztán a közgyűlésükre nem maradtam már. Délutánról így két előadást elmulasztottam: az egyik tűzgömböknek Canon EOS 350D-vel való észleléséről szólt, a másik a videometeorok populációs indexének meghatározásáról. Azért a diáikat elkérem majd. Estefelé a program szerint ismét légköri jelenségekkel foglalkoztak.

Mi viszont ekkor már Wittenbergben jártunk Melindával, és egyéb érdekességek mellett láttuk Erasmus Reinhold 16. századi csillagász házát és emléktábláját is. Reinhold tanítványa volt Rheticus, aki Kopernikusz híres könyvének kiadási munkáit intézte; maga Reinhold pedig Kopernikusz matematikai módszereit és téziseit felhasználva (bár magát az egészet visszatranszformálva geocentrikussá) táblázatokat készített, amiket az egész 16. században használtak a csillagászok, hajósok (és igen, a csillagjósok is). Gyakorlatilag az ő "Porosz Táblázatai" sikerének köszönhető, hogy Kopernikusz munkája nagyon gyorsan széles körben ismertté vált. Ő használta először a kopernikuszi elméletet gyakorlati célokra.

A VCSK időpontjáról nemsokára értesítést küldök.

Úgy értékelem, hiába van a legtöbb meteorészlelő kamera 1000 négyzetkilométerre vetítve Magyarországon a világban, és hiába az összes IMO-s észlelt meteor 12%-a származik tőlünk (miközben 40-nél több ország járul hozzá az adatbázishoz), mindez sokat nem ér, ha nincs mögötte adatfeldolgozási és elméleti háttér, és főleg, ha a külfölddel ezeket az erőfeszítéseinket nem ismertetjük meg, nem tápláljuk be az agyukba, hanem csak a havi jelentések száraz táblázataiban dugjuk el a nevünket. Sikerült a célomat elérni, a magyarországi meteorcsillagászat tekintélyét emelni, növelni. Ez fontos, különben csak beszállítók maradunk, akik munkája elveszik a tömegben, ennél viszont többre vagyunk képesek és hivatottak. Ehhez azonban szükséges lesz a folyamatosság, mind az észlelésekben, mind az ilyen külföldi, jó hatást kiváltó előadásokban.

üdv,
Szilárd


--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://vcse.hu/pipermail/lista/attachments/20140323/118bdb03/attachment.html>


További információk a(z) Lista levelezőlistáról