A Vega Csillagászati Egyesület Alapszabálya

Az 1991-ben megalapított Vega Klubból 1994. augusztus 10-én megalakított, és ugyanazon év október 3-án, 1008/1994 számon a Zala Megyei Bíróság által nyilvántartásba vett Vega Csillagászati Egyesület alapszabályát, a „hét szabad művészet” egyikének, a csillagászatnak szélesebb körben való népszerűsítése, a csillagászati ismeretterjesztés, az amatőrcsillagászati tevékenység és a tudományos kutatás támogatása, tagjainak és mások csillagászattal és természettudományokkal kapcsolatos tevékenységének támogatása érdekében jelen formában meghagyjuk és elfogadjuk:

I. FEJEZET: NÉV, SZÉKHELY

1. Az egyesület neve: Vega Csillagászati Egyesület (a továbbiakban az Egyesület), angolul: The Vega Astronomical Association. Rövidítése: magyarul VCSE, angolul: VAA.

2. Az Egyesület székhelye: Zalaegerszeg, Berzsenyi u. 8. I. em. 6.

3. Az Egyesület működési területe elsődlegesen Magyarország.

4. Az Egyesület honlapjának címe: www.vcse.hu.

II. FEJEZET: AZ EGYESÜLET CÉLJAI:

1. népszerűsíti a csillagászat és más tudományok csillagászattal kapcsolatos eredményeit;

2. csillagászati megfigyelőprogramokat szervez;

3. korszerű távcsöveket és segédeszközöket tervez és készít;

4. támogatja a csillagászathoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzését, továbbfejlesztését.

III. FEJEZET: AZ EGYESÜLET TEVÉKENYSÉGE:

1. amatőrcsillagászati tájékoztatót és egyesületi körleveleket ad ki;

2. folyóiratokat, szakkönyveket, térképeket, távcsöveket, oktató és ismeretterjesztő, és megfigyelési segédeszközöket szerez be;

3. népszerűsítő, oktató és továbbképző előadásokat, távcsöves bemutatókat és amatőrcsillagászati táborokat szervez és bonyolít le;

4. továbbá minden olyan tevékenységet folytathat, amely a kitűzött célok megvalósulását szolgálja.

IV. FEJEZET: AZ EGYESÜLETI VAGYON

1. Az egyesületi vagyon forrásai:

tagdíjak,

egyesületi rendezvények bevételei,

adományok,

jogszabályokban lehetővé tett egyéb bevételek.

2. Az Egyesület a tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – saját vagyonukkal nem felelnek.

3. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

4. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységekre fordítja.

V. FEJEZET: A TAGSÁG FORMÁI

1. Az Egyesületnek lehetnek rendes, ifjúsági, külső és szenior tagjai. A tagok bármilyen állampolgárságú, 10 évesnél idősebb természetes személyek, a külső tagok ezen felül pedig jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, valamint alapítványok, csillagvizsgálók is lehetnek.

2. Tag az lehet, aki kéri felvételét az Egyesületbe a választott tagsági forma megjelölésével, az Egyesület Alapszabályát elfogadja, és tagdíjfizetési vállalást tesz.

3. Rendes és ifjúsági tagokat a titkár vesz fel.

4. Ifjúsági tag az lehet, aki még nem töltötte be 18. életévét. Az az ifjúsági tag, aki betölti 18. életévét, a következő január 1-től automatikusan az Egyesület rendes tagjává válik.

5. A külső tagok tagdíjfizetés helyett választhatják, hogy más módon segítik elő az Egyesület céljainak megvalósulását, amelyről az Egyesülettel szerződést kötnek. Ha a külső tag tagdíjfizetés helyett más, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást tesz, akkor annak értékének meg kell haladnia a mindenkori tagdíj értékét. E szerződés akkor hatályos, ha azt az elnökség jóváhagyta. Külső tagokat az elnökség vesz fel.

6. Az elnökség tagdíjkedvezményeket állapíthat meg azokra az ifjúsági, rendes és szenior tagokra, akik között közvetlen hozzátartozói kapcsolat van.

7. Szenior tag címet adományozhat az elnökség annak a rendes tagnak, aki legalább nyolc éve megszakítás nélkül tagja az Egyesületnek és kiemelkedő csillagászati ismeretterjesztő, amatőrcsillagászati vagy csillagászati tevékenysége alapján erre a címre érdemessé vált. A szenior tagok tagdíjat nem kötelesek fizetni. Az elnökség évente legfeljebb egy személynek adhat szenior tag címet.

VI. FEJEZET: A TAGOK KÖTELESSÉGEI

1. Az Egyesület tagjainak kötelessége, hogy az alapszabályt és az egyesületi szervek rá vonatkozó határozatát betartják és vagyoni hozzájárulásként tagdíjfizetési vállalásuknak mindenkor az elnökség által megállapított határidőre eleget tesznek, tagdíjuknak az Egyesület bankszámlájára vagy házipénztárába történő befizetésével.

2. Az Egyesület tagjai kötelesek az Egyesület érdekei szerint tevékenykedni.

3. Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljainak megvalósítását és az Egyesület tevékenységét, és köteles a lakcímét, skype-azonosítóját és e-mail címét annak megváltozását követő 8 napon belül a titkárnak bejelenteni.

VII. FEJEZET: A TAGOK JOGAI

1. A tagok részt vehetnek az Egyesület tevékenységében és igénybe vehetik az Egyesület szolgáltatásait. A tagok részvételi, kérdésfeltevési, észrevételi- és javaslattételi, hozzászólási és szavazati joggal rendelkeznek a közgyűlésen. Jogi személy tagok esetében e jogokkal képviselője élhet.

2. A 18. életévüket betöltött magyar állampolgárságú tagok bármely egyesületi tisztségre megválaszthatók. A magyar állampolgárságú kiskorú tagok koruknak megfelelő egyesületi tisztségre választhatók. Minden tag választójoggal rendelkezik.

3. A tagok a tudomásukra jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatják az Egyesület bármely törvénysértő határozatát.

4. A tagok az Egyesület irataiba betekinthetnek.

VIII. FEJEZET: A TAGSÁG MEGSZŰNÉSE

1. A tagság megszűnik törlés útján. A titkár köteles törölni azt a tagot, aki nem tesz eleget tagdíjfizetési vállalásának. Tag a tagdíjfizetés elmaradása miatt csak akkor törölhető vagy zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően a titkár írásban – a titkár döntése szerinti, de legalább 30 napos póthatáridő kitűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a törlésre és/vagy a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

2. A tagság automatikusan megszűnik elhalálozás útján, illetve jogi személy tag esetében annak megszűnte által.

3. A tagság megszűnik kilépés útján, ha a tag ezen szándékát – a tag döntése szerint indoklással vagy anélkül – az Egyesület elnökének írásbeli nyilatkozatával bejelenti. A tagság a nyilatkozat beérkezésének napján szűnik meg.

4. A tagság megszűnik kizárás útján. Tagot csak a közgyűlés zárhat ki. Kizárni csak olyan tagot lehet, aki az alapszabályt vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít, vagy aki bűncselekményt követett el, vagy aki az 1. pont szerint a póthatáridőn túl sem fizette be tagdíját.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére a közgyűlés folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot a közgyűlésre meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A közgyűlés a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és nyolc napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

5. A tagság bármilyen okból történt megszűnése esetén a már befizetett tagdíj nem igényelhető vissza.

IX. FEJEZET: AZ EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSE

1. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amelyet a tagok összessége alkot.

2. A közgyűlést az elnökség szükség szerint, de legalább évente hívja össze. Ezen felül akkor hívja össze az elnökség a közgyűlést, ha azt a tagok legalább egynegyede vagy a felügyelőbizottság – az ok és a cél megjelölésével – az elnökségtől kéri. A közgyűlést a kérés tudomásrahozásától számított 30 napon belülre kell összehívni. A közgyűlést az elnök haladéktalanul összehívja, ha arra az elnökség, a jogszabályok vagy a bíróság kötelezi. A közgyűlést az Egyesület székhelyétől eltérő helyre is össze lehet hívni. A közgyűlés helyéről, idejéről és napirendjéről az elnökség minden tagot legalább 15 nappal előbb értesít e-mailben, amely tartalmazza az Egyesület nevét és székhelyét is, valamint a napirend tárgyalásához szükséges adatokat; továbbá a meghívót az Egyesület honlapján is elhelyezi. Bármely tag, bármely tisztségviselő, az elnökség és a felügyelőbizottság egyaránt kérheti a napirend kiegészítését a meghívók kézbesítésétől számított három napon belül. A kérésről az elnökség két napon belül dönt, és a döntést két napon belül e-mailben és az Egyesület honlapján közli az Egyesület tagjaival. Ha az elnökség nem dönt, vagy a kérést elutasítja, vagy nem közli döntését a tagokkal, akkor a szabályszerűen nem közölt napirendbeli kérdésben vita lefolytatható, de a kérdésben határozat csak akkor hozható, ha ahhoz az összes részvételre jogosult tag hozzájárul.

3. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több, mint a fele jelen van.

4. Az elnökség a közgyűléssel egyidejűleg hívja össze az esetleges határozatképtelenség esetén megtartandó új közgyűlést is, amely új közgyűlés eshet arra a napra is, amelyen az eredeti közgyűlést lett volna. Erre az új közgyűlésre, amely a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes, akkor kerül sor, ha az eredeti közgyűlés a fentiek szerint határozatképtelennek bizonyult.

5. Az Egyesületnek más egyesülettel való egyesülésének kimondása, valamint az alapszabály megállapítása és módosítása tárgyában a közgyűlés határozatot a jelenlévő tagok legalább háromnegyedének egyetértésével hoz. Az Egyesület céljai módosításához és megszűnéséről szóló döntéshez az összes tag legalább háromnegyedének egyetértése szükséges. Más ügyekben a közgyűlés határozatot jelenlévő tagjai szótöbbségével hoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A tisztségviselők megválasztása titkosan történik, más ügyekben a szavazás nyílt.

6. A közgyűlést az elnök vezeti le. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megjelent tagok számát és neveit, a határozatok tartalmát és hatályát, a határozatot támogatók és ellenzők számarányát, és a közgyűlés minden lényeges mozzanatát. A határozatokat is tartalmazó jegyzőkönyvet az elnök az Egyesület honlapján a közgyűlést követő 15 napon belül közzéteszi, illetve a külön érintett tagokkal e-mailben is közli.

7. A közgyűlések nyilvánosak.

8. A tagok a közgyűlésen szavazati jogukat meghatalmazott képviselő útján is gyakorolhatják. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén át kell adni.

9. A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

X. FEJEZET: A KÖZGYŰLÉS HATÁSKÖRE

1. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása és módosítása;

b) az Egyesület tisztségviselőinek: a tiszteletbeli elnöknek, az elnöknek, az alelnököknek, a titkárnak, az elnökségi tagoknak, és a felügyelőbizottság elnökének és két tagjának, valamint az Egyesületi Tanács választott tagjainak a megválasztása és visszahívása;

c) a tagdíj mértékének a megállapítása;

d) az Egyesület feloszlásának, úgyszintén más egyesülettel való egyesülésének és szétválásának kimondása;

e) az Egyesület megszűnése esetén döntés a vagyon felhasználásáról;

f) tagok kizárása;

g) a vezető tisztségviselők feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha az egyesülettel munkaviszonyban állnak;

h) az éves beszámoló – ezen belül az elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

i) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

j) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés.

2. A közgyűlés a tagok indítványai és panaszai alapján bármely egyesületi ügyben dönthet.

3. A közgyűlés dönt továbbá minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a hatáskörébe utal.

XI. FEJEZET: AZ ELNÖKSÉG

1. Az elnökség a közgyűlések között az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerve. Az elnökség tagjai kötelesek részt venni a közgyűlésen és választ adni az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre.

2. Az elnökség tagjai: az elnök, az alelnökök, a titkár, és az elnökségi tagok. Az elnökség megbízatása két évre szól. Létszámát a közgyűlés határozza meg időről időre úgy, hogy az négy főnél kevesebb és kilenc főnél több nem lehet.

3. Az elnökség évente legalább egy ülést tart, amelyeket az elnök hív össze. Ezen felül az elnökség bármely tagjának, illetve a felügyelőbizottságnak a kérésére soron kívüli elnökségi ülést kell összehívni, a kérés megtételétől számított 30 napon belülre. Az ülésről szóló meghívókat legalább két nappal az ülés kezdete előtt e-mailben kell az elnöknek kiküldenie, amely tartalmazza az ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. Az elnökségi ülések nyilvánosak.

4. Az elnökség ülései akkor határozatképesek, ha azon az elnökség tagjainak több, mint a fele megjelent.

5. Az elnökség határozatot szótöbbséggel, nyílt szavazással hoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

6. Az elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az elnök és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az elnökség határozatait, azok hatályát, a határozat elfogadása mellett és ellene szavazó elnökségi tagok neveit, valamint az ülés időpontját és a jelenlévők neveit. A jegyzőkönyvet és az elnökség határozatait az Egyesület honlapján a meghozatalt követő nyolc napon belül közzé kell tenni, és az érintett tagtársakkal az elnök külön is közli e-mailben.

7. Az elnökség ülés nélkül is hozhat határozatot. Ilyen esetben az elnök a határozat tervezetét az elnökségi tagoknak e-mailben küldi meg, és az elnökség tagjai szavazatukat nyolc napon belül, szintén e-mailben küldik meg a titkárnak. Ilyen esetben a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha az elnökség tagjainak több, mint a fele a határozat elfogadása mellett szavazott.

8. Az elnökségi üléseket az elnök vezeti le.

XII. FEJEZET: AZ ELNÖKSÉG HATÁSKÖRE

1. A közgyűlések közötti időszakokban az elnökség jogkörébe tartozik a döntési jog minden olyan egyesületi ügyben, amelyet az alapszabály vagy jogszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe vagy a tisztségviselők jogkörébe. Az elnökség tevékenységét folyamatosan végzi és arról a közgyűlésnek rendszeresen beszámol. Az elnökség feladata az Egyesület tevékenységének megszervezése, az Alapszabály és a jogszabályok által az ügyintéző szerv hatáskörébe utalt feladatok ellátása.

2. Az elnökség kizárólagos jogköre:

a jog- és feladatkörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

az Egyesület tevékenységének megszervezése;

az éves költségvetés elfogadása;

az éves programterv elfogadása;

a soron következő közgyűlés összehívása, napirendjének meghatározása, ezekről a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

az Egyesület vagyonának kezelése;

az ügyrend megállapítása;

döntés ügyintézők alkalmazásáról;

az Alapszabály súlyos megsértése, vagy bűncselekmény elkövetése, vagy méltatlanság miatt megvonja az adományozott egyesületi kitüntetést vagy szenior tag címet;

tagdíjkedvezményeket állapíthat meg;

az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése;

az Egyesület területi klubjainak megalakításának jóváhagyása, a XVII/8 pontban foglaltak szerinti feloszlatása, egyesítése, több területi klubra való felosztása, továbbá az Egyesületi Tanáccsal együtt párhuzamos jogkört gyakorolva a klubok tevékenységének felügyelete, ellenőrzése, beszámoltatása és koordinálása;

– összehívhatja bármely területi klub gyűlését;

– megszüntetheti bármely területi klub vezetőségének megbízatását, amely esetben egyidejűleg köteles a megszüntető határozat elfogadásától számított 90 napon belülre a területi klub közgyűlését összehívni új vezetőség megválasztása céljából. Az ekként megválasztott új vezetőséget az elnökségnek jóvá kell hagynia, és az új vezetőség az elnökség jóváhagyása után gyakorolja jogait.

az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés és a választmány hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása.

3. Az ügyrendnek tartalmaznia kell:

a közgyűlések és az elnökségi ülések jegyzőkönyveinek őrzésére

a közgyűlés és az elnökség döntésének tartalma, időpontja, hatálya, valamint a döntést támogatók és ellenzők számarányának megállapítására

az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjére

az Egyesület működésének, szolgáltatásai igénybevételi módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságára

a tisztségviselők közötti munkamegosztásra és egymás közötti helyettesítésére vonatkozó szabályokat.

XIII. FEJEZET: A TISZTSÉGVISELŐK HATÁSKÖRE

1. Az Egyesületet az elnök, akadályoztatása esetén az egyik alelnök képviseli. Az alelnökök helyettesítési sorrendjét az elnökség határozatban állapítja meg.

2. Az Egyesület bankszámlája felett a rendelkezési jogot az elnök és a titkár együttesen gyakorolja.

3. Az Egyesület ügyintézőinek javadalmazásáról az elnökség dönt. A munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

4. Az Egyesület ügyvezetésébe tartozó feladatok közül az alábbiakat az elnök látja el, akinek jog- és feladatkörébe tartozik:

a jog- és feladatkörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

az egyesület napi ügyeinek vitele;

a beszámolók előkészítése és azoknak az elnökség, majd a közgyűlés elé terjesztése;

a tagság nyilvántartása;

az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a törvényekben előírt intézkedések megtétele;

4. A titkár tevékenységét folyamatosan végzi és arról az elnökségnek rendszeresen beszámol. Feladat- és jogkörébe tartozik:

a jog- és feladatkörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről és törléséről való döntés;

az olyan egyéb egyesületi ügyek és ügyvezetési feladatok, amelyek az Alapszabály szerint nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség, a felügyelőbizottság vagy a többi tisztségviselő jogkörébe, és amelyeket az ügyrend sem utal más tisztségviselő jogkörébe.

5. Az elnökségtől kapott állandó vagy eseti felhatalmazás esetén az elnök, illetve bármelyik másik tisztségviselő jogkörét az elnökség más tagja is gyakorolhatja.

XIV. FEJEZET: AZ EGYESÜLET KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉGE

1. Az Egyesület pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt és tőlük anyagi támogatást nem fogad el. Az Egyesület pártpolitikai és közvetlen politikai tevékenységet nem folytat. Az Egyesület országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati, európai parlamenti választáson jelöltet nem állít és nem támogat.

2. Az Egyesület helyi önkormányzati választáson polgármesterjelöltet és helyi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít és nem támogat.

XV. FEJEZET: A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

1. A felügyelő bizottság feladata az elnökség, a tisztségviselők, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése, valamint a jogszabályban reá bízott egyéb feladatok ellátása. Amennyiben szabálytalanságot észlel, köteles a szabálytalanság súlyától függően az érintett egyesületi szerv vagy tisztségviselő figyelmét felhívni a szabálytalanság tényére és kijavítására, vagy kezdeményeznie kell az elnökség, vagy a közgyűlés összehívását. A felügyelőbizottság ellenőrzései eredményéről évente legalább egyszer, valamint az általa kezdeményezett közgyűlésen beszámol.

2. A felügyelő bizottság három tagból áll, akik közül egyiküket a közgyűlés a felügyelő bizottság elnökévé választ. Megbízatásuk két évre szól.

3. A felügyelő bizottság ülését a felügyelő bizottság elnöke vezeti, egyebekben ügyrendjét maga alakítja ki. A felügyelő bizottság ülése határozatképes, ha legalább két tagja jelen van; határozatot a jelenlévő tagjai szótöbbségével, nyílt szavazással hoz, és azt írásba foglalva elhelyezi az Egyesület dokumentumai között.

XVI. FEJEZET: A TISZTELETBELI ELNÖK

A közgyűlés négy év időtartamra tiszteletbeli elnökké választhat olyan magánszemélyt, aki az Egyesület érdekében vagy a csillagászat, amatőrcsillagászat, vagy az ismeretterjesztés terén kiemelkedő munkát folytat vagy folytatott. A tiszteletbeli elnök részt vehet, valamint hozzászólási és javaslattételi joggal rendelkezik az Elnökség és az Egyesületi Tanács ülésein, továbbá megbízatása időtartamára mentesül a tagdíjfizetési kötelezettség alól. Egy időben legfeljebb egy tiszteletbeli elnöke lehet az Egyesületnek. A tiszteletbeli elnöki címet csak a közgyűlés vonhatja meg jelenlévő tagjai háromnegyedének többségével az Egyesület Alapszabályának súlyos megsértése, bűncselekmény elkövetése vagy méltatlanság miatt.

XVII. FEJEZET: TERÜLETI KLUBOK

1. Az Egyesület munkájának hatékonyabbá tétele érdekében a tagok területi alapon szerveződő klubok létrehozását kezdeményezhetik. A kezdeményezés elfogadását írásos kérelem vagy elektronikus levél formájában kell kérelmezni az Egyesület elnökségétől, amelyben meg kell jelölni a kezdeményező tagtársak nevét és közülük egy képviselőt, a klub működési területét, székhelyét és elnevezését. A kérelmet az Egyesület elnökéhez kell eljuttatni, aki a kézhezvételtől számított 30 napon belül összehívja az Egyesületi Tanács ülését, amelyre a kérelmezők képviselőjét meg kell hívni, aki az ülésen hozzászólási joggal bír. Az Egyesületi Tanács írásban rögzíti véleményét a kezdeményezésről. A Tanács ülését követő 30 napon belül az elnökség a Tanács véleményének ismeretében dönt a területi klub megalakításának engedélyezéséről, a megalakítás elutasításáról, vagy javaslatot tesz a kérelemben megjelölt működési terület, székhely, elnevezés megváltoztatására. Változtatási javaslat esetén az elnökség konkrét működési területre, székhelyre, elnevezésre vonatkozó javaslatot tehet. Az elnökség a megalakítás engedélyezése esetén megbízza a kezdeményezők képviselőjét a területi klub alakuló ülésének megszervezésével.

Az alakuló ülés határozatképes, ha azon a kezdeményező tagtársak közül legalább három jelen van. Azon tagtársak, akik nem voltak kezdeményezői a Területi Klubnak, az alakuló ülésen nem rendelkeznek szavazati joggal. Az alakuló ülés nem változtathatja meg az Elnökséghez benyújtott kérelemben szereplő működési területet, székhelyet és elnevezést.

2. A területi klub csak akkor tekintendő megalakítottnak és létrejöttnek, ha a fenti megbízástól számított 90 napon belül az alakuló ülésre sor került és az alakuló ülés jegyzőkönyvét az Egyesület elnökének eljuttatták, és soron következő ülésén a jegyzőkönyv ismertetése után a területi klub megalakulását az elnökség jóváhagyta.

3. A területi klub megalakítását legalább hét tagnak kell kezdeményeznie, akik nyilatkoznak arról a kérelmükben, hogy a területi klub tagjai kívánnak lenni és annak leendő működési területén van az állandó lakcímük vagy tartózkodási címük. Egy tag csak egy területi klubban vállalhat tisztséget.

4. A területi klubokat az elnökség az Egyesületi Tanács és az érintett területi klubok véleményének kikérése után feloszlathatja vagy más területi szervezettel egyesítheti, ha a területi szervezet tagjainak létszáma négy főre vagy az alá csökken.

5. A területi klub feloszlathatja magát, ha a klub közgyűlésén a megjelent tagok legalább háromnegyede így dönt.

6. A területi klubok vezetősége klubelnökből, a klub alelnökéből és titkárából áll. A területi klubok alelnöki és titkári tisztségeit a klub nem köteles betölteni.

7. A területi klubok nevében azok elnökei az elnökség, illetve az Egyesületi Tanács által meghatározott időközönként írásban vagy szóban beszámolnak tevékenységükről az Egyesületi Tanácsnak. A tevékenységet ki nem fejtő területi szervezeteket az elnökség felhívja munkaterv kidolgozására és tevékenység kifejtésére, amit a felhívástól számított hat hónap vagy hosszabb idő elteltével ellenőriz. Az ellenőrzéshez a területi klub elnöke beszámolót készít és eljuttatta az elnöknek, aki azt az Egyesületi Tanács tagjainak továbbítja.

8. A területi klubokat az Egyesületi Tanács véleményének kikérése után az elnökség feloszlathatja, ha:

– a klub súlyosan vagy folyamatosan megsérti az Egyesület Alapszabályát vagy a jogszabályokat

– a tudományhoz, az ismeretterjesztéshez, az amatőrcsillagászathoz vagy az Egyesülethez méltatlan magatartást tanúsít vagy ilyen tevékenységet fejt ki

– ha működése ellentétessé válik az Egyesület érdekeivel

– ha tevékenységet nem fejt ki és a XVII/7. pont alapján az Egyesületi Tanács felhívásától eltelt egy év alatt sem fejtett ki tevékenységet.

9. A területi klub által megszerzett anyagi és egyéb erőforrások felhasználásáról a területi klub vezetősége dönt, ha a klub közgyűlése a döntési jogkört nem tartja fenn magának. A döntésről az Egyesület elnökét értesítik, aki arról az elnökséget tájékoztatja. A területi klub az általa megszerzett erőforrások felhasználásakor köteles hozzájárulni az Egyesület bank- és adminisztrációs költségeihez, ha ilyenek a felhasználás során felmerülnek; ilyen költségeket pályázataikba, kérelmeikbe be kell tervezniük, ha erre mód van.

10. A területi klub alakuló ülése, későbbiekben pedig legalább évente tartott közgyűlése dönt az alábbi ügyekben:

– a területi klub megalakítása és önfeloszlásának elhatározása;

az elnökség felé javaslattétel a területi klub neve megváltoztatására;

– a területi klub tisztségviselőinek: elnökének, alelnökének és titkárának megválasztása öt éves időtartamra;

– a területi klub bármely tisztségviselőjének visszahívása és helyébe a tisztségviselő hátralévő megbízatásának idejére új tisztségviselő választása;

– a területi klub vezetősége által elkészített éves és távlati munkatervének, illetve éves költségvetésének véleményezése és elfogadása;

– a területi klub tisztségviselői beszámolóinak elfogadása.

11. A területi klub elnökét akadályoztatása esetén az alelnöke, illetve a titkár is helyettesítheti. A helyettesítés sorrendjét a területi szervezet vezetősége határozza meg, és azt az elnökséggel írásban vagy e-mailben közli.

12. A területi klub vezetősége az elnökéből, alelnökéből és titkárából áll. A köztük lévő munkamegosztást helyi ügyrendben vagy szervezeti és működési szabályzatban vagy szóbeli megállapodásban szabályozzák. A területi klub vezetőségének ülését annak elnöke legalább évente egyszer összehívja, amire megfigyelőnek az Egyesület elnökségének képviselőjét meg kell hívni. A területi klub vezetőségének üléséről a klub titkára vagy alelnöke emlékeztetőt készít, amiben a vezetőség határozatai is szerepelnek; az emlékeztetőt az Egyesület elnökének az üléstől számított 30 napon belül meg kell küldeni, aki arról az elnökség tagjait tájékoztatja és az Egyesület irattárában elhelyezi.

13. A területi klub közgyűlését a területi klub elnöke hívja össze legalább évente egyszer. Ezen felül összehívhatja az Egyesület elnöksége is. A területi klub tagjai több, mint felének kérésére, ha az okot és a célt megjelölték a kérésben, a területi klub elnöke a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belülre összehívja a területi szervezet közgyűlését. A területi klub közgyűlésére az Egyesület közgyűlésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal a különbséggel, hogy a területi klub közgyűlése a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A területi közgyűlésnek a határozatokat is tartalmazó jegyzőkönyvét a területi szervezet elnöke az Egyesület elnökének megküldi, aki arról az elnökség tagjait tájékoztatja, majd az irattárban elhelyezi.

XVIII. FEJEZET: AZ EGYESÜLETI TANÁCS

1. Az Egyesületi Tanácsnak (a továbbiakban: a Tanács) hivatalból tagja az elnökség és a felügyelőbizottság mindegyik tagja, a tiszteletbeli elnök, továbbá a területi klubok elnökei, valamint a közgyűlés által választott egyesületi tanácstagok.

2. A közgyűlés minden páros évben legfeljebb további öt fő egyesületi tanácstagot választ, akiknek a megbízatása négy évre szól. A választás titkosan történik. Az Egyesületi Tanács tagjának az Egyesület bármely olyan természetes személy tagja megválasztható életkortól függetlenül, aki hivatalból nem tagja a Tanácsnak.

3. Az Egyesületi Tanács évente legalább egy ülést tart, amit az elnök hív össze. Ezen felül az Egyesületi Tanács üléseit akkor kell összehívni, ha azt az elnök szükségesnek látja, vagy ha az elnökség, a felügyelőbizottság, vagy a területi klubok legalább fele, vagy az Egyesületi Tanács tagjainak legalább az egynegyede kéri. Az Egyesületi Tanács összehívására szóló kérelmet elektronikus levélben az Egyesület elnökéhez kell eljuttatni a megvitatandó tárgy megjelölésével, akkor a kérés megtételétől számított 30 napon belülre köteles az Egyesületi Tanács ülését összehívni. A Tanács üléseinek összehívásáról és a tagok értesítéséről az elnök gondoskodik.

4. Az Egyesületi Tanács ülései az Egyesület tagjai részére nyíltak. Nem egyesületi tagok a Tanács szótöbbségének hozzájárulásával vehetnek részt a ülésen,

5. Az Egyesületi Tanács ülései megjelent tagjai számára való tekintet nélkül határozatképesek.

6. Az Egyesületi Tanács üléseit az Egyesület elnöke vezeti le. Az Egyesületi Tanács határozatait és ajánlásait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

7. Az Egyesületi Tanács jogköre:

– területi klubok megalakulásának, feloszlatásának, tevékenységének véleményezése és ezekre javaslattétel az elnökség felé;

– a területi klubok beszámolójára való felhívás és a beszámolók meghallgatása és véleményezése;

– az Egyesület tevékenységének és programtervének véleményezése, ezekre javaslattétel;

– javaslattétel tiszteletbeli elnök választására és szenior tag cím adományozására;

– javaslattétel az Egyesület kitüntetéseire.

XIX. FEJEZET: E-RÉSZVÉTELI SZABÁLYOK

Az Egyesület szerveinek: a közgyűlésnek, az elnökségnek, és a felügyelő bizottságnak az ülése személyes részvétel helyett olyan elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is lefolytatható, amellyel a résztvevő tagok személyazonossága az igénybe vett elektronikus útnak megfelelően igazolható, dokumentálható, továbbá a résztvevő tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Az Egyesület szervei általában skype program segítségével tartják elektronikus úton tartott üléseiket, ahol a személyazonosságot az Egyesülethez bejelentett skype-azonosító igazolja; a tisztségviselők választását a titkos szavazást biztosító honlapok igénybevételével is le lehet folytatni, ahol az azonosítást a tagnak az Egyesülethez bejelentett e-mail címe biztosítja.

XX. FEJEZET: ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

1. A közgyűlés és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1. § (1) bek.), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít, vagy

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

g) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötött jogügyletben egyébként érdekelt.

2. Nem lehet az Egyesület könyvvizsgálója, aki

a) tagja az elnökségnek,

b) az Egyesülettel megbízatásán kívüli tevékenységre irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,

c) az Egyesület céljai szerinti juttatásból részesül (kivéve, ha az adott juttatást bárki igénybe veheti, vagy mint az Egyesület tagjának nyújtott juttatásról van szó)

d) az a)-c) pontokban meghatározott személyek hozzátartozója.

3. Az elnökségnek és a felügyelőbizottságnak nem lehet tagja olyan személy, aki az Egyesületnek fizetett alkalmazottja.

XXI. FEJEZET: ZÁRADÉK

Az Egyesület jelen alapszabályát az Egyesület 2023. április 15-i közgyűlése nyílt szavazással, egyhangúlag elfogadta. Az alapszabály elfogadásával egyidejűleg hatályba lép.

Az Egyesület önálló jogi személy.

Az Egyesület megszűnik feloszlással illetőleg feloszlatással.

Az Egyesület felett a jogszabályokban meghatározott szervek gyakorolnak törvényességi felügyeletet.

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2011. évi CLXXV. törvény és a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. Törvény) vonatkozó előírásai az irányadók.

Kelt Zalaegerszegen, 2023. április 15-én

 

Dr. Csizmadia Szilárd s.k.

az Egyesület elnöke

 

Tanúk:

Jandó Attila s.k.

az Egyesület titkára

Bánfalvi Péter s.k.

az Egyesület alelnöke