A következőkben a júliusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap júliusban 05:15 (NYISZ) körül kel, 20:30 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése – NYISZ = UT + 2 h, NYISZ = KözEI + 1 h, ahol UT a világidő, KöZEI a közép-európai idő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold július 2-án, első negyed július 9-én, telihold július 16-án, utolsó negyed július 25-én lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

VCSE - Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2019. július 15-én este 22 óra NYISZ-kor. (Az égtájak rövidítése: N: Észak, NE: Északkelet, E: Kelet, SE: Délkelet, S: Dél, SW: Délnyugat, W: Nyugat, NW: Északnyugat.) A képre nagyítva nagyobb méretben is megtekinthető a térkép. A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus köörk húszfokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágózó vonalak az azimutok 20 fokonként. A csillagok 4,6 magnitúdóig vannak feltüntetve. - A kép a Cartes du Ciel programmal készült (Cs. Sz.)
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2019. július 15-én este 22 óra NYISZ-kor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A képre nagyítva nagyobb méretben is megtekinthető a térkép. A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. A csillagok 4,6 magnitúdóig vannak feltüntetve. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült (Cs. Sz.)

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ – 2 óra):
07.07. 05:01 A Vénusz eléri legnagyobb deklinációját.
07.09. 17:08 A Szaturnusz oppozícióban a Nyilas csillagképben.
07.13. 20:29 A Jupiter 1,4°-ra a 90%-os Holdtól.
07.14. 14:47 A Plútó oppozícióban a Nyilas csillagképben.
07.16. 20:01 Részleges holdfogyatkozás, legnagyobb fázis: 21:31.
07.21. 11:32 A Merkúr alsó együttállásban a Nappal.
07.26. – 08.01. VCSE NYÁRI TÁBOR, ŐRIMAGYARÓSD.
07.30 18:00 A Déli Delta Aquaridák (ZHR=25) és az Alfa Capricornidák (ZHR=5) meteorrajok maximuma.
07.31 02:41 A Merkúr 4°-ra az 1,5%-os Holdtól.

A Hold földközelben július 5-én 07:00 NYISZ-kor 363 726,2 km-re a Föld centrumától, látszó átmérője 32,9′.
A Hold földtávolban: július 21-én 02:02 NYISZ-kor 405 478,7 km-re a Föld centrumától, látszó átmérője 29,5′.

Holdfázisok: A holdfázisok időpontjait NYISZ-ben adjuk meg minden esetben – más táblázatokhoz képest kerekítések és eltérő efemeriszek miatt 1-2 perc eltérés lehetséges.

2019. 07. 02. 21:16: Újhold.
2019. 07. 09. 12:54: Első negyed.
2019. 07. 16. 23:38: Telehold.
2019. 07. 25. 03:18: Utolsó negyed.

HOLDFOGYATKOZÁS

A július 16/17-i részleges holdfogyatkozás: 66%-os részleges holdfogyatkozás lesz egy keddről szerdára virradó éjjel. Európából megfigyelhető. A félárnyékos fogyatkozás gyakorlatilag észrevehetetlen lesz; a többi része teljesen látszik derült idő esetén az egész Kárpát-medencéből. A jelenség főbb időadatai a következők:

A Hold felkel Zalaegerszegen: júl. 16. 20:35 NYISZ (az ország középső részein kb. negyedórával, keleti részein kb. félórával korábban!)

Félárnyékos fogyatkozás kezdete: 20:42 NYISZ

Részleges fogyatkozás kezdete: 22:01 NYISZ

Fogyatkozás közepe: 23:31 NYISZ

Részleges fogyatkozás vége: júl. 17. 01:00 NYISZ

Félárnyékos fogyatkozás vége: 2:20 NYISZ

A Hold lenyugszik Zalaegerszegről nézve: 4:35 NYISZ

A Hold a földárnyék déli részét érinti, ezért a Hold észak felé lévő oldala fordul majd az árnyékba (delelés idején ez a látható felső része lesz szabad szemmel).


A Merkúr 2019. évi láthatóságát lásd itt. A hónap elején napnyugta után, a hónap végén napkelte előtt megfigyelhető.

A Vénusz napkelte előtt kereshető a keleti látóhatáron, de megfigyelhetősége kedvezőtlen.

A Mars előretartó mozgást végez, az esti órákban még látható a nyugati égen.

A Jupiter az egész éjszaka megfigyelhető a déli égen.

A Szaturnusz a déli égen alacsonyan megfigyelhető egész éjszaka.

Az Uránusz a Kos csillagképben jár, éjfél körül kel.

A Neptunusz a Vízöntőben jár, késő este kel, utána már kereshető a délkeleti látóhatár közelében.

Napnyugtától látható lesz néhány, a Messier-katalógushoz tartozó gömbhalmaz (M3, M13, M92, M5).

Kora estétől megfigyelhetők az M57 és az M27 planetáris ködök, az NGC 7000 Észak-Amerika köd, a Fátyol-köd és a Sadr-környéki emissziós ködök.

Napnyugta után a Tejút közepe kel fel – számos mély-ég objektum kerül elő ilyenkor (pl. M8 Lagúna-köd, M20 Trifid-köd, az Antares-környéki ködök, M16 Sas-köd, M17 Omega-köd, a Nyilas csillagkép nyílthalmazai). (A térképen Veil Nebulának írt objektum a Fátyol-köd.)

Éjfél körül alacsonyan megfigyelhető a Perzeusz csillagképben az NGC 884 – NGC 869 (Ikerhalmaz), az Androméda csillagképben az Androméda-köd, a Triangulum csillagképben a Triangulum-galaxis.

A Kassziopeia csillagkép számos látványos nyílthalmaza is észlelhető az éjszakák folyamán, mint az NGC 457 Bagoly-halmaz.

 

Néhány kedvező(bb) láthatóságú objektum haladóbb amatőröknek:

NGC 6910 NY Cyg: a kb. 70 csillagból álló nyílthalmaz a Hattyú csillagképben látszik. A halmaz legfényesebb csillagai kb. 10 magnitúdósak, a halmaz összfényessége 7,4 magnitúdó. Látszó átmérője kb. nyolc ívperc. A Gamma Cygnitől északkeletre található. W. Herschel fedezte fel 1786. okt. 17-én. Már kis, 7×50-es binokulárral is megtalálható, de felbontatlan marad és apró ködösségként látszik csak. 10 cm-es távcsővel, 15x-ös vagy nagyobb nagyítással már felbontható csillagokra. 13 cm-es távcsővel vizuálisan egyre több csillag tűnik fel elnyúlt, majdnem sarlószerű alakzatban.

IC 1318 DF Cyg: a Gamma Cygni ködösség. Sötét ködök öt különálló részre szabdalják. Sadr-régiónak is nevezik a Gamma Cygni másik neve után. Legnagyobb kiterjedése majdnem két telehold méretű egyik irányban és teleholdnyi másik irányban. H-béta szűrő segíthet a megpillantásában. UHC szűrő is segíthet, egyes amatőrök az OIII-at itt nem találták megfelelőnek a köd észleléséhez. 10 cm-es távcsőben, 32x-es nagyításban már jól látszik a hatalmas ködösség. Fényerős (f/4-6) műszerek előnyösebbek megfigyeléséhez.

NGC 1499 DF Per: Kalifornia-köd néven is ismerik. Júliusban is észlelhető már az éjszaka végén, augusztusban az éjszaka második felében jó a láthatósága, ősszel pedig a kora esti égre kerül át. 145×40 ívperces ködösség (a telehold mérete kb. 30′!), és bár összfényessége 6 magnitúdó, de óriási területen oszlik el. Így haloványnak tűnik, egyes részei talán csak 14 magnitúdósak. A Kszí Persei csillag fényét tükrözi vissza. Voltak, akik látták közepes, 12 cm-es műszerrel, mások, ha az ég nem volt megfelelően sötét, még 45 cm-essel sem vehették észre. A köd észlelését nagyban elősegíti egy megfelelő ködszűrő alkalmazása. Nagyon sötét égen azonban észlelték 10 cm-es f/6-os refraktorral 22x-es nagyítással és 23 cm-es Schmidt-Cassegrainnel, 50x-es nagyítással is. Egyszer valaki összehasonlította az OIII, UHC és H-béta szűrőket ezen a ködön az említett műszerekkel. Szerinte a H-béta szűrő drámaian megnövelte a látványt és a köd észrevehetőségét. Az OIII szűrő gyakorlatilag használhatatlan volt ezen az objektumon, az UHC alig javított a köd észrevehetőségében. A 23 cm-es SC-ben még részletek is előjöttek viszont a H-bétával. A köd megfigyelésének nehézségére jellemző, hogy a legendás mélyég-megfigyelő, D. J. Eicher azt írta róla, hogy “Legyünk türelmesek, ha sikerül megpillantanunk a Kalifornia-ködöt, a legkiválóbb mélyég-észlelők közé sorolhatjuk magunkat.” (Eicher 15 éves korában alapította a Deep Sky Monthly magazint, egyébként pedig amatőrcsillagász, foglalkozása történész, kutatási területe pedig az amerikai polgárháború. Csillagászati népszerűsítő tevékenységéért a 3617-es sorszámú kisbolygót nevezték el róla (3617) Eicher-nek. Az Univerzum c. könyve magyarul is megjelent 1993-ban, onnét származik tőle a fenti idézet.)

NGC 6357 DF Sco: egy fényes diffúzköd alacsonyan a Skorpióban, nevezik Homár-ködnek és Sharpless 11-nek is. 5500 fényévre van tőlünk, és rengeteg nagy tömegű, fiatal, forró és fényes csillagot tartalmaz, amelyek gyakran fényesek. Benne látszik a Pismis 24 nyílthalmaz is. A Pismis 24-1 egy három csillagból álló többescsillag, ahol mindhárom csillag valószínűleg egyenként 100-100 naptömegű: ezzel a Galaxis rendkívül ritkán előforduló, legnagyobb tömegű csillagai közé tartoznak. -34°-os deklinációja nem könnyíti meg észlelését, Magyarországról alig emelkedik 8-9 fokra a horizont fölé. Mivel az idei VCSE-tábor igen jó déli horizonttal bíró helyen lesz, és a Skorpió az éjszaka kezdeti óráiban még nem nyugszik le, érdemes lenne megpróbálnunk vizuálisan észlelni. Legjobb hozzá az OIII szűrő, de az UHC is segít kontrasztosabbá tenni. H-béta viszont nem ajánlott hozzá, szinte teljesen eltünteti az égről.

NGC 6781 PL Aql: ez egy kis planetáris köd a Sasban. 11,8 magnitúdós, gyűrű alakú, két ívperces objektum. 10-15 cm-es távcsövekkel már látható, de sötét éjszaka kell hozzá. Ködszűrő nélkül is könnyen megpillantható ilyen közepes méretű amatőrcsillagászati távcsövekben, de mind UHC, mind OIII szűrő javítja a látványát. Egy H-béta szűrő azonban teljesen eltünteti az égről.

Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2019-et és a Stellariumot használtuk, július 15-ei dátummal (az időpontok körülbelüli időpontok, ahol nincs percre pontosan kiírva).