A következőkben a szeptemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap Zalaegerszegről nézve szeptember közepén 06:30 (NYISZ) körül kel, 19:05 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése – NYISZ = UT + 2 h, NYISZ = KözEI + 1 h, ahol UT a világidő, KöZEI a közép-európai idő rövidítése. Az ország keleti területein félórás, a középső területein negyedórás eltérés előfordulhat a földrajzi hosszúságkülönbség miatt a napkelte-napnyugta időpontjában.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed szeptember 6-án, telihold szeptember 14-én, utolsó negyed szeptember 22-én, újhold szeptember 28-án lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2019. szeptember 22-én este 22 óra NYISZ-kor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A képre nagyítva nagyobb méretben is megtekinthető a térkép. A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség (éjszaka).

Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ – 2 óra):

09.04. 03:20 A Merkúr felső együttállásban a Nappal
09.06. 18:24 A Jupiter 6°-ra az 56%-os Holdtól
09.08. 17:45 A Szaturnusz 2°-ra a 75%-os Holdtól
09.10. 07:24 A Neptunusz oppozícióban a Vízöntő (Aquarius) csillagképben (7,8 magnitúdó, 2″ átm.)
09.14. 19:14 A Hold mögül kilép a 30 Piscium
09.20-22. VCSE őszi észlelőhétvége, Dobronhegy-Balázsfán
09.23. 07:50 Őszi napéjegyenlőség
09.27. 04:18 38 óra 8 perces holdsarló 18° magasan
09.29. 16:47 22 óra 21 perces holdsarló a Merkúrtól 7°-ra, a Vénusztól 3°-ra

Hold földtávolban: szept. 13. 15:33 NYISZ, 406377,0 km-re, látszó átmérője: 29,4′
Hold földközelben: szept. 28. 04:23 NYISZ, 357804,9 km-re, látszó átmérője: 33,4′


A Merkúr 2019. évi láthatóságát lásd itt. A hónap végén napnyugta után fél órával még megfigyelhető, kedvezőtlen helyzetben van.

A Vénusz a hónap végén napnyugta után fél órával még megfigyelhető, kedvezőtlen helyzetben van.

A Mars a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg.

A Jupiter éjfélig megfigyelhető nyugati irányban.

A Szaturnusz éjfélig megfigyelhető alacsonyan, délnyugati irányban.

Az Uránusz a Kos csillagképben jár, este kel.

A Neptunusz a Vízöntőben jár, egész éjszaka megfigyelhető, 10-én szembenállásban a Nappal.

Az éjszaka kezdetén rövid ideig észlelhető lesz néhány, a Messier-katalógushoz tartozó gömbhalmaz (M13, M92, M10, M12, M14).


Sötétedéstől kezdve megfigyelhető az M57 és az M27 planetáris köd, az NGC 7000 Észak-Amerika köd, a Fátyol-köd és a Sadr-környéki emissziós ködök.






 

Számos nyári mélyég-objektum figyelhető még meg szeptemberben, de már nagyon alacsonyan (pl. M8 Lagúna-köd, M20 Trifid-köd, M16 Sas-köd, a Nyilas csillagkép gömbhalmazai, M22 gömbhalmaz).




 

Este tíz-tizenegy óra körül alacsonyabban megfigyelhető a Cepheus csillagképen az Elefántormány-köd (IC 1396), a Perzeusz csillagképben az Ikerhalmaz, a Szív-köd és a Lélek-köd, az Androméda csillagképben az Androméda-köd, a Triangulum csillagképben a Triangulum-galaxis.

 

A Kassziopeia csillagkép számos látványos nyílthalmaza is észlelhető a szeptemberi éjszakák folyamán sötétedéstől kezdve, mint pl. az NGC 457 Bagoly-halmaz, az M103, az NGC 654, az NGC 663 nyílthalmazok.

 

Éjfél körül már megfigyelhetőek az M74 és M77 galaxisok is.

Észlelési ajánlat kezdő amatőrcsillagászoknak 2019. szeptemberre:

(A) Egy, az Égi Egyenlítő körüli csillagot álló távcsőnél (ha van óragép, kapcsold ki) engedj átvonulni a látómezőn, a leghosszabb húr mentén. Mérd le, hány másodperc alatt vonul át rajta. Ezt a számot 60-nal osztva megkapod az eredményt percekben. 1 égi foknak négy időpercnyi átvonulás-időtartam felel meg a távcsőben. Hány fokos az okulárjaid látómezeje? (Szeptemberben célszerű a Halak, esetleg a Pegazus délebbi csillagait használni a méréshez delelés környékén. Amennyiben az Égi Egyenlítőtől távoli csillagot választasz, úgy a kapott eredményt a csillag deklinációjának koszinuszával osztani kell.) A látómeződ mérete fontos a jövőben látott objektumok méretének becsléséhez.

(B) Párhuzamosítsd a keresőtávcsövedet! Nappal egy távoli épületen, fán, tornyon hozz be valamit a nagytávcső közepére, és ne mozgasd a műszert, hanem rögzítsd fixen. Ezután a keresőtávcső csavarjait addig tekerd, amíg annak közepén ugyanaz nem lesz, mint a nagytávcsőben. Éjjel a Holdon vagy még inkább egy csillagon pontosítsd. Sokat segít az éjszakai munkában, ha a keresőd párhuzamos a nagytávcsővel!

(1) Keresd meg a Jupitert és a négy Galilei-holdját! Rajzold le egy füzetbe méretarányosan minden este, hogy a Jupiterhez képest hogyan látod a holdakat, milyen fényességsorrendet állítasz fel köztük. Jegyezd fel a napot, órát, percet, és a nagyítást. Kövesd olyan sok éjszakán a holdak mozgását a Jupiter körül, amilyen sokon csak tudod.

(2) Keresd meg a Jupiter egyenlítői sávjait és a pólusok körül lévő, pólussapka-szerű sötétebb területeket. Különböző nagyításokkal hány sávot és zónát látsz? Rajzold le a látottakat.

VCSE – A Jupiter sötét sávjai (Dark belts) és világos zónái (Bright Zones). A rövidítésekhez a B (belt, sáv), illetve a Z (zone, zóna) betűket hozzávesszük – NASA

A Jupiter alakzatainak neve:

SPR – South Polar Region – Déli Sarki Tartomány

SSTZ – South South Temperate Zone – Legdélebbi Mérsékelt Zóna

SSTB – South South Temperate Belt – Legdélebbi Mérsékelt Sáv

STZ – South Temperate Zone – Déli Mérsékelt Zóna

STB – South Temperate Belt – Déli Mérsékelt Sáv

STrZ – South Tropical Zone : Déli Trópusi Zóna

SEB – South Equatorial Belt – Déli Egyenlítői Sáv. Ez két részre esik szét, a délebbit SEBs-sel, az északabbit SEBn-nel jelölik. A Nagy Vörös Folt, ha a felénk forduló oldalon helyezkedik el éppen, akkor a SEBs-ben látszik. Kisebb távcsövekben és kisebb nagyításoknál a SEBs és a SEBn egybeolvad.

EB – Equatrial Band – Egyenlítői Sáv

EZ – Equatorial Zone – Egyenlítői Zóna. Ennek északi és déli felét EZn-nel, illetve EZs-sel jelölik.

NEB – North Equatorial Belt – Északi Egyenlítői Sáv

NTrZ – North Tropical Zone – Északi Trópusi Zóna

NTB – North Temperate Belt – Északi Mérsékelt Sáv

NTZ: North Temperate Zone – Északi Mérsékelt Zóna

NNTZ – North North Temperate Zone – Északibb Mérsékelt Zóna

NNTB – North North Temperate Belt – Északibb Mérsékelt Sáv

NPR – North Polar Region – Északi Sarki Tartomány

(Nagy távcsövekkel és nagyításokkal lehetséges megfigyelni az NNNTZ-t és az NNNTB-t, a Legészakabbi Mérsékelt Zónát és Sávot. Ezek az ábrán nincsenek bejelölve.)

(3) Keresd meg a Szaturnuszt, rajzold le a gyűrűjét a bolygóhoz képest, és jelöld be a rajzodon a Titán nevű Szaturnusz-holdat. Mennyit mozdul el a Titán egy hét alatt?

(4) Este figyeld meg és rajzold le méretarányosan a Fiastyúkot (M45) és az Ikerhalmazt (NGC 884 és NGC 869). A keresőtávcsőben vagy a nagytávcsőben mutatnak-e jobban ezek a nyílthalmazok?

(5) Keresd meg az M31-et, azaz az Androméda-ködöt.

(6) Keresd meg az M27 PL-t és az Alfa Persei körüli Melotte 20 Mozgóhalmazt (nagyon tág nyílthalmaz). Mekkorának becsülöd ezek kiterjedését?

Néhány kedvező(bb) láthatóságú objektum haladóbb amatőröknek:

NGC 6910 NY Cyg: ez a kb. 70 csillagból álló nyílthalmaz a Hattyú csillagképben látszik. A halmaz legfényesebb csillagai kb. 10 magnitúdósak, a halmaz összfényessége 7,4 magnitúdó. Látszó átmérője kb. nyolc ívperc. A Gamma Cygnitől északkeletre található. W. Herschel fedezte fel 1786. okt. 17-én. Már kis, 7×50-es binokulárral is megtalálható, de felbontatlan marad és apró ködösségként látszik csak. 10 cm-es távcsővel, 15x-ös vagy nagyobb nagyítással már felbontható csillagokra. 13 cm-es távcsővel vizuálisan egyre több csillag tűnik fel elnyúlt, majdnem sarlószerű alakzatban.

IC 1318 DF Cyg: a Gamma Cygni ködösség. Sötét ködök öt különálló részre szabdalják. Sadr-régiónak is nevezik a Gamma Cygni másik neve után. Legnagyobb kiterjedése majdnem két telehold méretű egyik irányban és teleholdnyi másik irányban. H-béta szűrő segíthet a megpillantásában. UHC szűrő is segíthet, egyes amatőrök az OIII-at itt nem találták megfelelőnek a köd észleléséhez. 10 cm-es távcsőben, 32x-es nagyításban már jól látszik a hatalmas ködösség. Fényerős (f/4-6) műszerek előnyösebbek megfigyeléséhez.

NGC 1499 DF Per: Kalifornia-köd néven is ismerik. 145×40 ívperces ködösség (a telehold mérete kb. 30′!), és bár összfényessége 6 magnitúdó, de ez a fénymennyiség óriási területen oszlik el. Így haloványnak tűnik, egyes részei talán csak 14 magnitúdósak. A Kszí Persei csillag fényét tükrözi vissza. Voltak, akik látták közepes, 12 cm-es műszerrel, mások, ha az ég nem volt megfelelően sötét, még 45 cm-essel sem vehették észre. A köd észlelését nagyban elősegíti egy megfelelő ködszűrő alkalmazása. Nagyon sötét égen azonban észlelték 10 cm-es f/6-os refraktorral 22x-es nagyítással és 23 cm-es Schmidt-Cassegrainnel, 50x-es nagyítással is. Egyszer valaki összehasonlította az OIII, UHC és H-béta szűrőket ezen a ködön az említett műszerekkel. Szerinte a H-béta szűrő drámaian megnövelte a látványt és a köd észrevehetőségét. Az OIII szűrő gyakorlatilag használhatatlan volt ezen az objektumon, az UHC alig javított a köd észrevehetőségében. A 23 cm-es SC-ben még részletek is előjöttek viszont a H-bétával. A köd megfigyelésének nehézségére jellemző, hogy a legendás mélyég-megfigyelő, D. J. Eicher azt írta róla, hogy “Legyünk türelmesek, ha sikerül megpillantanunk a Kalifornia-ködöt, a legkiválóbb mélyég-észlelők közé sorolhatjuk magunkat.” (Eicher 15 éves korában alapította a Deep Sky Monthly magazint, egyébként pedig amatőrcsillagász, foglalkozása történész, kutatási területe pedig az amerikai polgárháború. Csillagászati népszerűsítő tevékenységéért a 3617-es sorszámú kisbolygót nevezték el róla (3617) Eicher-nek. Az Univerzum c. könyve magyarul is megjelent 1993-ban, onnét származik tőle a fenti idézet.)

NGC 6781 PL Aql: ez egy kis planetáris köd a Sasban. 11,8 magnitúdós, gyűrű alakú, két ívperces objektum. 10-15 cm-es távcsövekkel már látható, de sötét éjszaka kell hozzá. Ködszűrő nélkül is könnyen megpillantható ezekben a közepes méretű amatőrcsillagászati távcsövekben, de mind UHC, mind OIII szűrő javítja a látványát. Egy H-béta szűrő azonban teljesen eltünteti az égről.

NGC 7510 NY Cas: kb. 60 csillag alkotja, 10 mag-sak és halványabbak. Mindössze 4 ívperc méretű nyílthalmaz. Keresőtávcsövekben gyémántporral beborított apró gombolyagnak látszik, ha jó az ég. 15 cm-es távcső már felbontja. 7,9 mag-s.

NGC 157 GX Cet: az Égi Egyenlítő alatt kb. nyolc fokkal látszódó spirálgalaxis: 2 ívperc a mérete és 11 mag-s. Noha már 8 cm-es távcsővel is megpillantható, ez csak vidéki, sötét égboltra igaz – érdemes eltávolodni a fényektől a galaxisok megfigyeléséhez. Nagy távcsövekben is csak ritkán mutat részleteket. Asztrofotósoknak szép kihívás lehet szokatlanul nagyszámú, 5-6 spirálkarját megörökíteni. Ez az átlagosnál nagyobb számú spirálkarszám teszi olyan érdekessé.

Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2019-et és a Stellariumot használtuk, szeptember 20-i dátummal (az időpontok körülbelüli időpontok).