A következőkben januári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap januárban 07:20 (KözEI) körül kel, 16:20 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. KöZEI = UT + 1 óra.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed január 3-án, telihold január 10-én, utolsó negyed január 17-én, újhold január 24-én lesz. (Forrás: VCSE Almanach 2020-ra).

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2020. január 21-én este 21 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KöZEI-1 óra):
01.05. 07:48 A Föld napközelben.
01.09. 16:56 A Hold mögé belép a Mű Geminorum, 17:57-kor kilép (2,9 magnitúdó, 99% holdfázis).
01.10. 09:38 A Merkúr felső együttállásban a Nappal.
01.10. 17:07 Félárnyékos holdfogyatkozás kezdete, legnagyobb fázis 19:10-kor, fogyatkozás vége 21:13-kor.
01.13. 15:16 A Szaturnusz együttállásban a Nappal.
01.21. 04:33 A C/2017 T2 (PanSTARRS) üstökös 18′-cel délre az NGC 957 nyílthalmaztól a Perzeusz csillagképben.
01.23. 06:00 A Jupiter 2,4°-ra a 3%-os Holdtól, a Szaturnusztól 10°-ra.
01.26. 16:11 A Merkúr 9°-ra a 3%-os Holdtól.
01.27. 17:26 A C/2017 T2 (PanSTARRS) üstökös 32′-re a Perzeusz- ikerhalmaztól.
01.28. 16:14 A Vénusz 5°-ra a 13%-os Holdtól.


A Merkúr 23-a után már kereshető napnyugta után, délnyugaton, fél órával nyugszik a Nap után. Láthatósága gyorsan javul innentől.

A Vénusz napnyugta utáni megfigyelhetősége gyorsan javul, egyre később nyugszik a Nap után (nyugati irányban). Fényessége -4 magnitúdó, fázisa 82%-ról 74%-ra csökken.

A Mars kora hajnalban kel, délkeleten kereshető napkelte előtt, lassan fényesedik.

A Jupiter korán lenyugszik, a hónap végén már kereshető napkelte előtt a délkeleti ég alján.

A Szaturnusz együttállásban van a Nappal, annak közelsége miatt nem figyelhető meg.

Az Uránusz a Kos csillagképben jár, éjfélig megfigyelhető.

A Neptunusz a Vízöntőben jár, késő este nyugszik.

Napnyugtától megfigyelhető a Kefeusz (Cepheus) csillagképben az Elefántormány-köd (IC 1396), a Perzeusz csillagképben (Perseus) az Ikerhalmaz, a Szív-köd és a Lélek-köd, az Androméda csillagképben (Andromeda) az Androméda-köd, a Háromszög csillagképben (Triangulum) a Triangulum-galaxis.


 

A Kassziopeja csillagkép (Cassiopeia) számos látványos nyílthalmaza is észlelhető az éjszakák folyamán napnyugtától, mint pl. az NGC 457 Bagoly-halmaz, az M103, az NGC 654, az NGC 663 nyílthalmazok.

Sötétedéstől megfigyelhetők az M74 és M77 galaxisok is. Ezek relatíve közepesen nehéz objektumok, kezdők nehezen találják meg, legalább 8 cm-es távcső kell hozzájuk, de ha valamivel többet akarunk látni egy pacánál, érdemes minimum 15 cm-est igénybe venni.



Napnyugtától látható a Fiastyúk, az M36, M37, M38 nyílthalmazok is. Ezek mindegyike könnyű, kezdőknek is ajánlható objektum, bármilyen távcsőben jól mutatnak. Kis nagyítás jobb hozzájuk, sőt, a Fiastyúk – nagy kiterjedése miatt – esetleg a keresőtávcsövekben és a binokulárokban szebb látványt is ad.


19:00-tól megfigyelhetők az Orion csillagkép (Orion) és környékének látványos mélyég-objektumai: a Nagy és a Kis Orion-köd (M42-43), a Rozetta-köd (NGC 2237), a Tölcsér-köd (NGC 2264) és a Lófej-köd (Barnard 33, IC 434).

21:00-tól már láthatók a Hajófara és Egyszarvú csillagképek (Puppis és Monoceros) nyílthalmazai, az M46, M47, M48 és az M50 halmazok, melyek vizuálisan és fotografikusan megfigyelve is nagyon látványosak; az M46 egy kisebb planetáris köddel (NGC 2438) együtt látható.




Éjféltől megfigyelhetőek a Leo-tripletként is ismert galaxisok (Messier 65, Messier 66, NGC 3628).

Hajnali kettő körül a Virgo-halmaz is kedvező pozícióba kerül, számos galaxist figyelhetünk meg egymás közelében.

Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2020-at és Stellariumot használtauk január 15-i dátummal.