A következőkben az októberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap Zalaegerszegről nézve október közepén 07:00 (NYISZ) körül kel, 18:00 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése – NYISZ = UT + 2 h, NYISZ = KözEI + 1 h, ahol UT a világidő, KöZEI a közép-európai idő rövidítése. Az ország keleti területein félórás, a középső területein negyedórás eltérés előfordulhat a földrajzi hosszúságkülönbség miatt a napkelte-napnyugta időpontjában.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Telihold október 1-én és 31-én, utolsó negyed október 10-én, újhold október 16-án, első negyed október 23-án lesz.

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2020. október 20-án este 22 óra NYISZ-kor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A képre kattintva nagyobb méretben is megtekinthető a térkép. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség (éjszaka).

Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ – 2 óra):

10.01. 16:06 A Merkúr legnagyobb keleti elongációja, a Szaturnusz gyűrűjének legjobb láthatósága
10.03. 02:13 A Vénusztól 10′-re látható a Regulus
10.03. 23:47 A Hold mögé belép az Éta Ceti, ugyanekkor a Hold mögül kilép a 64 Ceti
10.07. 20:59 A Hold mögül kilép a 109 Tauri
10.14. 02:07 A Vénusz 3,6°-ra látható a 11%-os fázisú Holdtól az Oroszlán csillagképben
10.14. A Mars oppozícióban a Halak csillagképben (-2,6 magnitúdó, 22″ átmérő)
10.22. 19:07 A Jupiter 3°-ra a 42%-os fázisú Holdtól
10.25. 19:50 A Merkúr alsó együttállásban a Nappal
10.31. 15:53 Az Uránusz oppozícióban a Kos csillagképben


A Merkúr október 1-én van a legnagyobb keleti kitérésben, láthatósága kedvezőtlen, mivel fél órával a Nap után lenyugszik. Láthatósága tovább romlik a hónap során, de a 25-ei alsó együttállás után, 31-én már egy órával a Nap előtt kel.

A Vénusz keleten, 3 órával napkelte előtt kereshető. -4 magnitúdós, 81%-ra nő a fázisa, átmérője 13″-re csökken.

A Mars 14-én szembenállásba kerül a Nappal, egész éjszaka megfigyelhető. Fényessége -2,6 magnitúdóra, látszó átmérője 22,4″-re nő.

A Jupiter megfigyelhető a Nyilas csillagképben napnyugta után, a koraesti órákban. -2,3 magnitúdós.

A Szaturnusz késő estig megfigyelhető a délnyugati ég alján, fényessége 0,5 magnitúdó.

Az Uránusz egész éjszaka megfigyelhető a délkeleti ég alján. A Kos csillagképben található. 31-én szembenállásban van a Nappal.

A Neptunusz az éjszaka első felében figyelhető meg, a Vízöntő csillagképben található.

Napnyugtától még egy rövid ideig észlelhető lesz néhány, a Messier-katalógushoz tartozó gömbhalmaz (M13, M92).

Sötétedéstől kezdve megfigyelhető az M57 és az M27 planetáris köd, az NGC 7000 Észak-Amerika köd, a Fátyol-köd és a Sadr-környéki emissziós ködök.






Napnyugtától megfigyelhető a Cepheus csillagképen az Elefántormány-köd (IC 1396), a Perzeusz csillagképben az Ikerhalmaz, a Szív-köd és a Lélek-köd, az Androméda csillagképben az Androméda-köd, a Triangulum csillagképben a Triangulum-galaxis.


 

A Kassziopeia csillagkép számos látványos nyílthalmaza is észlelhető az éjszakák folyamán napnyugtától, mint pl. az NGC 457 Bagoly-halmaz, az M103, az NGC 654, az NGC 663 nyílthalmazok.

Este tíz órától már megfigyelhetők az M74 és az M77 galaxisok is.



22:00-tól látható a Bikában a Fiastyúk, a Szekeresben az M36, M37, M38 nyílthalmazok is.


Hajnaltól megfigyelhetők az Orion csillagkép és környékének látványos mélyég-objektumai: az Orion-köd (M42), a Rozetta-köd (NGC 2237), a Tölcsér-köd (NGC 2264) és a Lófej-köd (Barnard 33, IC 434).

 

Mélyég-objektum ajánló haladó amatőrcsillagászoknak:

(Sue French: Deep-sky wonders c. könyve 249-250. oldal nyomán)

NGC 6928, NGC 6930, NGC 6927, NGC 6927/A, PGC 214749 és UGC 11590B galaxiscsoport:

Az októberi égi csodák között akad egy érdekes galaxiscsoport: legfényesebb tagja az NGC 6928, amely a Delfin farka alatt található. Az NGC 6928 már egy 105 mm-es refraktorral, 127x nagyítással megfigyelhető, spirálkarjai is láthatók. Egy 13 cm-es teleszkóppal 117x nagyítással (elfordított látással) könnyen meg lehet különböztetni a galaxis fényesebb, hosszúkás magját és az északi karján egy halvány csillagot is felfedezhetünk. Egy 25,4 cm-es teleszkóppal 299-szeres nagyítás mellett látni lehet, hogy a mag egyre fényesedik a galaxis központja felé. Az NGC 6928-ban 2004-ben egy 15,3 magnitúdós szupernóvát is felfedeztek.

A galaxiscsoportegy másik tagja az NGC 6930. 160x-os angyítás felett, kellő távcsőátmérő esetén már felderenghet a galaxis nagyjából észak-déli sávja. Társától 3,8’-ra dél-délkeletre fekszik. A két galaxis körülbelül 200 millió fényévnyire van egymástól.

A harmadik galaxis az NGC 6927. Magja nagyon kicsi, nagyon halvány foltként látható, fényesebb unokatestvérétől 3,1 ‘nyugatra-délnyugatra.

Az NGC 6928-tól 5,6 ‘ nyugatra halványan látszik egy „köd”, amiben egy csillag is van. 25,4 cm-es távcsőben, 299x nagyításnál a csillag kettőssé válik, amelyet további két csillag kísér délkeletre és egy északra. A környékről készült képek egy csillagokból álló, fejjel lefelé álló „kérdőjelet” mutatnak meg.

38 cm-es reflektorral az NGC 6927 láthatóvá válik észak-déli irányú, ovális alakja, és további három galaxis. 247x-es nagyításnál látszik az apró NGC 6927 / A, 2′-re délre az NGC 6927-től.

A PGC 214749 egy nagyon halvány kerek folt, amely az NGC 6930 közelében lévő háromszögben található, a legkeletibb csillagtól 51″ -re északra.

A harmadik galaxis, az UGC 11590B, képe rávetül az NGC 6930-ra, annak  északi csúcsán helyezkedik el, de nem látszik különálló objektumnak. Az NGC 6930 karcsú profilja egy halvány glóriát, egy fényesebb hosszú tengelyt és egy kis ovális magot tartalmaz, míg az UGC 11590B csupán ennek a csúcsán lévő merőlegesnek tűnik

Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2020-at és a Stellariumot használtunk, október 15-i dátummal.