A következőkben novemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap novemberben 7:00 (KözEI) körül kel, 16:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold november 4-én, első negyed november 11-én, telehold november 19-én, utolsó negyed 27-én lesz.

 

 

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra):

11.04. 04:56 16 órás holdsarló 4° magasan a reggeli égen, a Merkúrtól 6°-ra, a Marstól 2°-ra.
11.10. 05:05 A Merkúr és a Mars 1°-os közelségben a Szűz csillagképben.
11.11. 20:25 A Jupiter 5°-ra az 50%-os Holdtól a Bak csillagképben.
11.12. Az Északi Tauridák meteorraj maximuma (ZHR=5).
11.22. 04:13 A 93%-os holdkorong peremétől 10′-re északra látható az 5 magnitúdós 139 Tauri.

---

A Merkúr a hónap első felében kedvező helyzetben van, 1-én másfél órával kel a Nap előtt. Megfigyelhetősége gyorsan romlik, a hónap végén már elveszik a Nap fényében. 29-én felső együttállásban a Nappal.

A Vénusz esténként délnyugaton megfigyelhető, láthatósága folyamatosan javul. -4,9 magnitúdós, 30%-ra esik a fázisa, átmérője 38″-re nő.

A Mars megfigyelhetősége kedvezőtlen.

A Jupiter az éjszaka első felében megfigyelhető a Bak csillagképben, -2,4 magnitúdós.

A Szaturnusz az éjszaka első felében megfigyelhető a Bak csillagképben, fényessége 0,7 magnitúdó.

Az Uránusz estétől megfigyelhető a délkeleti ég alján. A Kos csillagképben található. 4-én szembenállásban van a Nappal.

A Neptunusz az éjszaka első felében megfigyelhető a Vízöntő csillagképben, délkeleten.

A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt.

November
11. 01.	H	2459519.5	2:42: 1	06:35	11:36	16:37	01:49	08:44	15:23	20%
11. 02.	K	2459520.5	2:45:58	06:36	11:36	16:34	03:06	09:32	15:44	11%
11. 03.	Sze	2459521.5	2:49:54	06:38	11:36	16:34	04:24	10:22	16:04	5%
11. 04.	Cs	2459522.5	2:53:51	06:39	11:36	16:32	05:46	11:14	16:27	1%
11. 05.	P	2459523.5	2:57:48	06:41	11:36	16:31	07:11	12:10	16:57	0%
11. 06.	Szo	2459524.5	3: 1:44	06:42	11:36	16:30	08:37	13:10	17:32	2%
11. 07.	V	2459525.5	3: 5:41	06:44	11:36	16:27	10:01	14:12	18:19	7%
11. 08.	H	2459526.5	3: 9:37	06:45	11:36	16:27	11:15	15:17	19:17	14%
11. 09.	K	2459527.5	3:13:34	06:47	11:36	16:26	12:15	16:19	20:27	23%
11. 10.	Sze	2459528.5	3:17:30	06:48	11:36	16:23	13:00	17:18	21:42	33%
11. 11.	Cs	2459529.5	3:21:27	06:50	11:36	16:23	13:35	18:12	22:58	44%
11. 12.	P	2459530.5	3:25:23	06:51	11:37	16:22	14:01	19:02	-	55%
11. 13.	Szo	2459531.5	3:29:20	06:53	11:37	16:21	14:23	19:47	00:11	65%
11. 14.	V	2459532.5	3:33:17	06:54	11:37	16:19	14:42	20:31	01:22	75%
11. 15.	H	2459533.5	3:37:13	06:56	11:37	16:18	14:59	21:12	02:30	83%
11. 16.	K	2459534.5	3:41:10	06:57	11:37	16:17	15:16	21:54	03:37	90%
11. 17.	Sze	2459535.5	3:45: 6	06:58	11:37	16:16	15:34	22:36	04:43	95%
11. 18.	Cs	2459536.5	3:49: 3	07:00	11:38	16:15	15:55	23:19	05:49	98%
11. 19.	P	2459537.5	3:52:59	07:01	11:38	16:14	16:19	-	06:56	100%
11. 20.	Szo	2459538.5	3:56:56	07:03	11:38	16:12	16:48	00:04	08:01	100%
11. 21.	V	2459539.5	4: 0:52	07:04	11:38	16:12	17:24	00:52	09:05	98%
11. 22.	H	2459540.5	4: 4:49	07:05	11:39	16:12	18:08	01:41	10:03	94%
11. 23.	K	2459541.5	4: 8:46	07:07	11:39	16:11	19:01	02:32	10:54	89%
11. 24.	Sze	2459542.5	4:12:42	07:08	11:39	16:10	20:02	03:23	11:37	82%
11. 25.	Cs	2459543.5	4:16:39	07:09	11:39	16:08	21:08	04:13	12:12	74%
11. 26.	P	2459544.5	4:20:35	07:11	11:40	16:08	22:18	05:01	12:41	65%
11. 27.	Szo	2459545.5	4:24:32	07:12	11:40	16:08	23:29	05:49	13:05	55%
11. 28.	V	2459546.5	4:28:28	07:13	11:40	16:08	-	06:35	13:26	45%
11. 29.	H	2459547.5	4:32:25	07:15	11:41	16:07	00:41	07:21	13:46	35%
11. 30.	K	2459548.5	4:36:21	07:16	11:41	16:07	01:56	08:09	14:06	25%

NGC 40 (haladóknak)

Az NGC 40 (Caldwell 2) egy fiatal planetáris köd a Cepheus csillagképben, amelyet 1788. november 25-én fedezett fel William Herschel. 

Ez a kis teleszkópok számára közepesen könnyű célpont a Cassiopeia csillagkép és az égi pólus közötti, viszonylag csillagszegény régióban fekszik, amely a Gamma Cephei (Errai) és a Kappa Cassiopeiae közötti út egyharmadánál található. A Gamma Cephei-ről egy 6 magnitúdós fehér csillagra „ugorj”, amely 2,3°-ra található déli irányban, majd haladj tovább 1,3°-ot egy sárga, 6 magnitúdós csillagig. A következő lépés 1°-os területen V alakban elhelyezkedő csillagok csoportja, amely meglehetősen jellegzetes látvány, ezt az előző csillagtól 1,5°-ra keletre találod meg. D-i csúcsa egy 7 magnitúdós csillag, ettől mindössze 1° távolságra van ÉNY-ra az NGC 40-től. Kis nagyítású okulár látómezejében keress meg egy 9′ hosszú, 9-11 magnitúdójú, négy csillagból álló cikkcakkot. A leghalványabb a planetáris köd központi csillaga. Egy kis, 10 cm körüli refraktor 127x-es nagyítással elég halványan mutatja a ködösséget a csillag körül, de a köd DNY-i széle mellett egy halvány csillag is feltűnik a látómezőben. Egy 25 cm-es távcsőben 43x-os nagyításnál az NGC 40 kékesnek, 115x-ösnél pedig kissé oválisnak és gyűrűs szerkezetűnek tűnik. Természetesen a részletesebb látványhoz már nagy nagyítás kell. 231x-es nagyítással láthatjuk, hogy a ködösség ovális alakja kissé dől, északról keletre, hosszabb oldalai világosabbak, mint a végei. A planetáris köd észlelését segíti egy UHC szűrő használata – mint ahogy minden planetáris ködnél beválik az ilyen szűrő.

Az NGC 40 központi csillaga egy WC osztályú Wolf-Rayet csillag. Bár az ilyen csillagok spektruma hasonló a klasszikus Wolf-Rayet csillagokhoz, a hasonlóság csak látszólagos. A klasszikus Wolf-Rayet egy rövid életű hatalmas csillag, amelynek külső hidrogénburkát elfújják a heves csillagszelek. Arra van ítélve, hogy egy szupernóva-robbanásban fejezze be életét. Az NGC 40 szíve ezzel szemben egy kisebb csillag összehúzódó magját rejti, amely vörös óriássá öregedett, majd lefújta külső rétegeit és fokozatosan fehér törpe csillaggá fejlődik.

Forrás: Sue French: Deep-sky wonders 263-264. oldalak

Észlelési ajánlat vizuális észlelésekhez, különböző méretű távcsövekhez (a nagyobb távcsövekkel természetesen a kisebbhez ajánlott objektumokat is meg lehet nézni!):

3-8 cm-es binokulárokhoz és keresőtávcsövekhez:

Eljegyzési Gyűrű aszterizmus, Messier 45 (Bika), Alfa Persei halmaz, Orion-köd, Vállfa-halmaz (Cr 399), Alcor-Mizar kettőscsillag (a Göncölszekérben), M31=Androméda-galaxis, Ikerhalmaz (Perseus-ban), NGC 2232 (nyílthalmaz, az Egyszarvúban), M39.

Kicsi, 5-8 cm-es nyílású távcsövekhez: nyílthalmazok: M45, Alfa Persei halmaz, NGC 1980, NGC 1981, NGC 663, NGC 457, NGC 752, M29, M34, M36, M37, M38, M41, M52; planetáris ködök: M27, M57 (mindkettő kora este). Galaxisok: M31, M32, M110. Gömbhalmazok: M2, M15. Ködök: Orion-köd (M42-32). Kettőscsillagok: Albireo, Epszilon Lyrae, Gamma Andromedae.

Közepes távcsövekhez (8-15 cm): M33, M103, NGC 404.

Nagy távcsövekhez (15 cm felett): NGC 404, NGC 7680.

További objektumok:

Sötétedéstől kezdve megfigyelhető az M57 és az M27 planetáris köd, az NGC 7000 Észak-Amerika köd, a Fátyol-köd és a Sadr-környéki emissziós ködök.

Napnyugtától megfigyelhető a Cepheus csillagképben az Elefántormány-köd (IC 1396), a Perzeusz csillagképben az Ikerhalmaz, a Szív-köd és a Lélek-köd, az Androméda csillagképben az Androméda-köd, a Triangulum csillagképben a Triangulum-galaxis.

 

A Kassziopeia csillagkép számos látványos nyílthalmaza is észlelhető már napnyugtától, mint pl. az NGC 457 Bagoly-halmaz, az M103, az NGC 654, az NGC 663 nyílthalmazok. A Perseusban megfigyelésre érdemes az Ikerhalmaz (NGC 884, NGC 869), a Bikában este nyolc után a Hyades.

Sötétedéstől megfigyelhetők az M74 és M77 galaxisok is. Ezek viszonylag közepesen nehéz objektumok, kezdők nehezen találják meg, legalább 8 cm-es távcső kell hozzájuk, de ha valamivel többet akarunk látni egy pacánál, érdemes minimum 15 cm-est igénybe venni.

20:00-tól látható a Fiastyúk, és az M36, M37, M38 nyílthalmazok is. Ezek mindegyike könnyű, kezdőknek is ajánlható objektum, bármilyen távcsőben jól mutatnak. Kis nagyítás jobb hozzájuk, sőt, a Fiastyúk esetleg a keresőtávcsövekben és a binokulárokban szebb látványt ad nagy kiterjedése miatt.

Éjféltől megfigyelhetők az Orion csillagkép és környékének látványos mélyég-objektumai: az Orion-köd (M42), a Rozetta-köd (NGC 2237), a Tölcsér-köd (NGC 2264) és a Lófej-köd (Barnard 33, IC 434).

 

Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2021-et és a Stelláriumot használtuk, november 15-i dátummal.