A következőkben az októberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap október közepén 07:00 (NYISZ) körül kel, 18:00 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése: NYISZ = UT + 2 h, NYISZ = KözEI + 1 h, ahol UT a világidő, KözEI a közép-európai idő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül másfél-két órával már elkezdhető. Újhold október 6-án, első negyed október 13-án, telehold október 20-án, utolsó negyed október 28-án lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2021. október 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2021. október 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (NYISZ-2 óra):

10.05. 04:14 31 órás holdsarló 10° magasan az hajnali égen
10.07. 16:46 30 órás holdsarló 1° magasan az esti égen
10.10. A Déli Tauridák meteorraj maximuma (ZHR=5)
10.16. 19:06 A 86%-os fázisú holdkorong peremétől 1′ 24″-re látható a Tau-2 Aquarii jelű csillag (4,1 magnitúdós)
10.21/22. Az Orionidák meteorraj maximuma
10.20. 00:46 A 100%-os fázisú holdkorong peremétől 6′ 13″-re látható a 89 Piscium jelű csillag (5,1 magnitúdós)
10.25. A Merkúr legnagyobb nyugati elongációja (56%-os fázis, Szűz csillagkép)
10.29. A Vénusz legnagyobb keleti elongációja (49%-os fázis, Kígyótartó csillagkép)

Október 29-én csak egyetlen Galilei-hold, nevezetesen az Europa fog látszódni a Jupiter mellett. 19:48 UT-kor (21:48 NYISZ-kor) az Io a bolygó elé kerül, 21:05-kor az árnyéka kerül a bolygóra; 20:55 UT-kor (22:55 NYISZ-kor) a Ganymedes, 21:25 UT-kor (23:25 UT) a Callisto fog a Jupiter árnyékába merülni (holdfogyatkozást szenvednek el). Kisebb műszerekkel ekkor csak az Europa látszik a Jupiter mellett, bár nagy műszerekkel az Io-t fel lehet ismerni a Jupiter korongja előtt.


A Merkúr a hónap első felében kedvezőtlen helyzetben van, viszont 15-én már fél órával napkelte előtt kereshető keleten. A hónap második felében láthatósága gyorsan javul, 25-én kerül a legnagyobb nyugati kitérésbe.

A Vénusz esténként délnyugaton megfigyelhető, 29-én kerül a legnagyobb keleti kitérésbe. -4,5 magnitúdós, 49%-ra esik a fázisa, átmérője 25″-re nő.

A Mars megfigyelhetősége kedvezőtlen.

A Jupiter az éjszaka első felében megfigyelhető a Bak csillagképben, -2,6 magnitúdós.

A Szaturnusz az éjszaka első felében megfigyelhető a Bak csillagképben, fényessége 0,6 magnitúdó.

Az Uránusz estétől megfigyelhető a délkeleti ég alján. A Kos csillagképben található.

A Neptunusz az éjszaka első felében megfigyelhető a Vízöntő csillagképben, délkeleten.

A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt.

A hó végén visszaállunk a nyáriról a téli időszámításra! (Október 31-én, vasárnap hajnalban.)

Hó nap JD (0h UT)LST (Zeg) Nap  Hold Hold fázisa
KelDelelNyugszikKelDelelNyugszik
10. 01.P2459488.50:39:4806:5112:4218:32-08:3716:3832%
10. 02.Szo2459489.50:43:4506:5312:4218:3001:3209:2817:1123%
10. 03.V2459490.50:47:4106:5412:4118:2802:4510:1917:3715%
10. 04.H2459491.50:51:3806:5512:4118:2604:0011:0818:008%
10. 05.K2459492.50:55:3406:5712:4118:2405:1611:5718:213%
10. 06.Sze2459493.50:59:3106:5812:4018:2306:3412:4618:420%
10. 07.Cs2459494.51: 3:2706:5912:4018:2107:5513:3719:050%
10. 08.P2459495.51: 7:2407:0112:4018:1909:1714:3019:303%
10. 09.Szo2459496.51:11:2107:0212:4018:1710:4015:2620:019%
10. 10.V2459497.51:15:1707:0412:3918:1512:0316:2520:4017%
10. 11.H2459498.51:19:1407:0512:3918:1313:1917:2621:2926%
10. 12.K2459499.51:23:1007:0612:3918:1114:2518:2822:3037%
10. 13.Sze2459500.51:27: 707:0812:3918:0915:1819:2723:4049%
10. 14.Cs2459501.51:31: 307:0912:3818:0715:5920:23-60%
10. 15.P2459502.51:34:6007:1112:3818:0516:3021:1500:5370%
10. 16.Szo2459503.51:38:5607:1212:3818:0416:5522:0302:0879%
10. 17.V2459504.51:42:5307:1312:3818:0217:1622:4803:2187%
10. 18.H2459505.51:46:5007:1512:3718:0017:3423:3104:3193%
10. 19.K2459506.51:50:4607:1612:3717:5817:52-05:3997%
10. 20.Sze2459507.51:54:4307:1812:3717:5618:1000:1206:47100%
10. 21.Cs2459508.51:58:3907:1912:3717:5518:2900:5507:53100%
10. 22.P2459509.52: 2:3607:2012:3717:5318:5001:3709:0098%
10. 23.Szo2459510.52: 6:3207:2212:3717:5119:1602:2210:0695%
10. 24.V2459511.52:10:2907:2312:3717:5019:4703:0811:1190%
10. 25.H2459512.52:14:2507:2512:3617:4820:2603:5712:1384%
10. 26.K2459513.52:18:2207:2612:3617:4621:1404:4613:0976%
10. 27.Sze2459514.52:22:1907:2812:3617:4522:1005:3713:5768%
10. 28.Cs2459515.52:26:1507:2912:3617:4323:1406:2814:3858%
10. 29.P2459516.52:30:1207:3112:3617:41-07:1915:1149%
10. 30.Szo2459517.52:34: 807:3212:3617:4000:2208:0815:3839%
10. 31.V2459518.52:38: 506:3411:3616:3801:3407:5615:0229%

Fátyol-köd

A köd maga egy körülbelül 5000 évvel ezelőtti szupernóva-kitörés maradványa. Összetett, szálas szerkezete összetéveszthetetlenné teszi más objektumokkal. A robbanáskor körülbelül −8 magnitúdós fényességet érhetett el. A köd hivatalos NGC sorszámai: 6960, 6974, 6979, 6992 és 6995, és még az IC 1340 is hozzá tartozik. A sok megnevezés is utal hatalmas méretére (a telehold átmérőjének hétszerese). Legkönnyebben a nyugati része, az NGC 6960 (Boszorkányseprű-köd) figyelhető meg.

Az „igazi” Fátyol-köd a NGC 6992 és NGC 6995. A ködösség két halványabb része az NGC 6979 és az NGC 6974, amelyet Pickering-éknek is neveznek. Ezeket a Harvard Obszervatóriumban asszisztensként dolgozó Williamina Fleming fedezte fel 1906-ban, amely végül az obszervatórium igazgatójáról, Edward Pickeringről kapta a nevét.

Ez a gyönyörű szupernóva-maradvány szép látvány lehet egy kis távcsőben is, de megfigyeléséhez nagyon sötét égbolt szükséges. Az észleléséhez OIII szűrőre lesz szükségünk. A fátyol legfényesebb része az NGC 6992 és az NGC 6995 jelöléseket viseli, és együttes jelölése a Caldwell 33, ami az Epszilon és Zéta Cygni között félúton látható folttól kissé DNY-ra található. Ezek a finoman ívelő fátyol szálai több mint 1° hosszúak és megközelítőleg É-D-i irányban futnak. A déli vége kiszélesedik, mint egy toll, a nyugati része pedig indaként nyúlik el. 

A Fátyol másik nagy részében található az 52 Cygni, mely szabad szemmel is látható, emiatt sokan inkább itt kezdik a fátyol felfedezését. Ez a már korábban is említett NGC 6960, vagy más néven a Caldwell 34. Az 52 Cygnitől délre kiszélesedik és elágazik, a csillagtól északra kicsúcsosodik. Az északi kicsúcsosodástól kelet felé pásztázva megtalálhatod az NGC 6992-t és az NGC 6995-t. Egy 105 mm-es refraktorral a 35 mm-es okulár (17x-es nagyítás) mindkét nagy ívet befogja, és OIII szűrővel talán így nyújtja a legszebb látványt. Az ívek fényesebb északi végei közötti ködösség a nagyon halvány Pickering-ék.

A kis eszközökkel a nagy ködök általános alakját és kiterjedését érzékelhetjük, de saját szemünkkel a finom szerkezetet már nem látjuk.

Napnyugtától még egy rövid ideig észlelhető lesz néhány, a Messier-katalógushoz tartozó gömbhalmaz (M13, M92).

Sötétedéstől kezdve megfigyelhető az M57 és az M27 planetáris köd, az NGC 7000 Észak-Amerika köd, a Fátyol-köd és a Sadr-környéki emissziós ködök.






Napnyugtától megfigyelhető a Cepheus csillagképben az Elefántormány-köd (IC 1396), a Perzeusz csillagképben az Ikerhalmaz, a Szív-köd és a Lélek-köd, az Androméda csillagképben az Androméda-köd, a Triangulum csillagképben a Triangulum-galaxis.


 

A Kassziopeia csillagkép számos látványos nyílthalmaza is észlelhető az éjszakák folyamán napnyugtától, mint pl. az NGC 457 Bagoly-halmaz, az M103, az NGC 654, az NGC 663 nyílthalmazok.

Este tíz órától már megfigyelhetők az M74 és az M77 galaxisok is.



22:00-tól látható a Bikában a Fiastyúk, a Szekeresben az M36, M37, M38 nyílthalmazok is.


Hajnaltól megfigyelhetők az Orion csillagkép és környékének látványos mélyég-objektumai: az Orion-köd (M42), a Rozetta-köd (NGC 2237), a Tölcsér-köd (NGC 2264) és a Lófej-köd (Barnard 33, IC 434).

 

Mélyégobjektum-ajánló haladó amatőrcsillagászoknak:

(Sue French: Deep-sky wonders c. könyve 249-250. oldal nyomán)

NGC 6928, NGC 6930, NGC 6927, NGC 6927/A, PGC 214749 és UGC 11590B galaxiscsoport:

 

Az októberi égi csodák között akad egy érdekes galaxiscsoport is: legfényesebb tagja az NGC 6928, amely a Delfin farka alatt található. Az NGC 6928 már egy 105 mm-es refraktorral, 127x-es nagyítással is megfigyelhető, sőt, még a spirálkarjai is láthatók. Egy 13 cm-es teleszkóppal 117x-es nagyítással (elfordított látással) könnyen meg lehet különböztetni a galaxis fényesebb, hosszúkás magját és az északi karján egy halvány csillagot is felfedezhetünk. Egy 25,4 cm-es teleszkóppal 299-szeres nagyítás mellett látni lehet, hogy a mag egyre fényesedik a galaxis központja felé. Az NGC 6928-ban 2004-ben egy 15,3 magnitúdós szupernóvát is felfedeztek.

Az NGC 6928-tól 6′-re nyugatra halványan látszik egy „köd”, amiben egy csillag is van. 25,4 cm-es távcsőben, 299x-es nagyításnál a csillag kettőssé válik, amelyet további két csillag kísér délkeletre és egy északra. A környékről készült képek egy csillagokból álló, fejjel lefelé álló „kérdőjelet” mutatnak.

A galaxiscsoport egy másik tagja az NGC 6930. 160x-os nagyítás felett, kellő távcsőátmérő esetén már felderenghet a galaxis nagyjából észak-déli sávja. Társától 4’-re dél-délkeletre fekszik. A két galaxis körülbelül 200 millió fényévnyire van egymástól.

A harmadik galaxis az NGC 6927. Magja nagyon kicsi, nagyon halvány foltként látható, fényesebb unokatestvérétől 3,1′ nyugatra-délnyugatra. 38 cm-es reflektorral 247x-es nagyítással láthatóvá válik az NGC 6927 észak-déli irányú, ovális alakja, és további három galaxis: az apró NGC 6927/A, és a tőle 2′-re délre lévő NGC 6927.

A PGC 214749 halvány galaxis egy nagyon halvány kerek folt, amely az NGC 6930 közelében lévő háromszögben található, a legkeletibb csillagtól 51″-re északra.

A harmadik galaxis, az UGC 11590B képe rávetül az NGC 6930-ra, annak északi csúcsán helyezkedik el, de nem látszik különálló objektumnak. Az NGC 6930 karcsú profilja egy halvány glóriát, egy fényesebb hosszú tengelyt és egy kis ovális magot tartalmaz, míg az UGC 11590B csupán ennek a csúcsán lévő merőlegesnek tűnik.

Kép forrása: DSS, Aladin
Kép forrása: DSS, Aladin

Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2021-et és a Stellariumot használtuk, október 15-i dátummal.