2022. áprilisi észlelésajánló - Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd

A következőkben áprilisi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap áprilisban 6:00 (KözEI) körül kel, 19:30 (KözEI) körül nyugszik (ld. lentebb részletesebben). (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold április 1-én és 30-án, első negyed április 9-én, telehold április 16-án, utolsó negyed április 23-án lesz.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2022. április 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-2 óra):
04.05. 03:40 A Mars és a Szaturnusz 18′-es közelsége a Bak csillagképben
04.19. 06:00 A Hold minimális librációja
04.25. 10:43 A Merkúr dichotómiája (esténként kedvező láthatóság)
04.27. 02:56 A Vénusz 4°-ra a 14%-os fázisú Holdtól
04.30. 19:01 A Merkúrtól 1,4°-ra látható a Fiastyúk nyílthalmaz a Bika csillagképben

A Merkúr 3-a után megjelenik az esti égen, láthatósága gyorsan javul. 29-én van a legkedvezőbb pozícióban, 20°-ra a Naptól.

A Vénusz hajnalban kereshető a délkeleti égen. -4,1 magnitúdós, átmérője 22″-ről 17″-re csökken, fázisa 55%-ról 67%-ra nő.

A Mars hajnalban figyelhető meg a Bak, majd a Vízöntő csillagképben keleten. Fényessége 0,9 magnitúdó, látszó átmérője 5,7″.

A Jupiter láthatósága a hónap során kedvezőtlen, nem figyelhető meg.

A Szaturnusz a Bak csillagképben látható, napkelte előtt, délkeleten. Fényessége 0,8 magnitúdó, átmérője 16″.

Az Uránusz a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg.

A Neptunusz láthatósága a hónap során kedvezőtlen, nem figyelhető meg.

A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési-delelési-nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva.

Hó nap		JD (0h UT)	LST (Zeg)		Nap			Hold		Hold fázisa
				Kel	Delel	Nyugszik	Kel	Delel	Nyugszik
04. 01.	P	2459670.5	12:37:21	06:32	12:57	19:22	06:56	13:10	19:38	0%
04. 02.	Szo	2459671.5	12:41:18	06:30	12:56	19:23	07:14	13:54	20:48	1%
04. 03.	V	2459672.5	12:45:14	06:28	12:56	19:24	07:32	14:39	21:58	3%
04. 04.	H	2459673.5	12:49:11	06:26	12:56	19:26	07:54	15:24	23:07	8%
04. 05.	K	2459674.5	12:53: 7	06:25	12:56	19:27	08:19	16:11	-	14%
04. 06.	Sze	2459675.5	12:57: 4	06:23	12:55	19:28	08:49	17:00	00:15	21%
04. 07.	Cs	2459676.5	13: 1: 1	06:21	12:55	19:30	09:27	17:50	01:18	29%
04. 08.	P	2459677.5	13: 4:57	06:19	12:55	19:31	10:13	18:41	02:16	38%
04. 09.	Szo	2459678.5	13: 8:54	06:17	12:54	19:33	11:08	19:31	03:05	47%
04. 10.	V	2459679.5	13:12:50	06:15	12:54	19:34	12:11	20:21	03:46	57%
04. 11.	H	2459680.5	13:16:47	06:13	12:54	19:35	13:18	21:09	04:19	66%
04. 12.	K	2459681.5	13:20:43	06:11	12:54	19:37	14:29	21:56	04:46	75%
04. 13.	Sze	2459682.5	13:24:40	06:09	12:53	19:38	15:41	22:43	05:08	84%
04. 14.	Cs	2459683.5	13:28:36	06:07	12:53	19:39	16:53	23:29	05:28	91%
04. 15.	P	2459684.5	13:32:33	06:06	12:53	19:41	18:10	-	05:47	96%
04. 16.	Szo	2459685.5	13:36:30	06:04	12:53	19:42	19:27	00:15	06:06	99%
04. 17.	V	2459686.5	13:40:26	06:02	12:52	19:44	20:48	01:03	06:27	100%
04. 18.	H	2459687.5	13:44:23	06:00	12:52	19:45	22:11	01:56	06:51	98%
04. 19.	K	2459688.5	13:48:19	05:58	12:52	19:46	23:34	02:51	07:21	93%
04. 20.	Sze	2459689.5	13:52:16	05:56	12:52	19:48	-	03:51	08:00	86%
04. 21.	Cs	2459690.5	13:56:12	05:55	12:52	19:49	00:52	04:53	08:51	77%
04. 22.	P	2459691.5	14: 0: 9	05:53	12:51	19:50	01:59	05:56	09:55	67%
04. 23.	Szo	2459692.5	14: 4: 5	05:51	12:51	19:52	02:51	06:58	11:09	56%
04. 24.	V	2459693.5	14: 8: 2	05:49	12:51	19:53	03:30	07:55	12:27	44%
04. 25.	H	2459694.5	14:11:59	05:48	12:51	19:54	04:00	08:48	13:45	34%
04. 26.	K	2459695.5	14:15:55	05:46	12:51	19:56	04:24	09:37	15:00	24%
04. 27.	Sze	2459696.5	14:19:52	05:44	12:50	19:57	04:44	10:23	16:12	15%
04. 28.	Cs	2459697.5	14:23:48	05:43	12:50	19:58	05:02	11:07	17:24	8%
04. 29.	P	2459698.5	14:27:45	05:41	12:50	20:00	05:19	11:50	18:34	4%
04. 30.	Szo	2459699.5	14:31:41	05:39	12:50	20:01	05:37	12:34	19:43	1%

Sombrero-galaxis (Messier 104), a Csillagkapu és Cápa–aszterizmus

A tavasz a galaxisok évszaka. A Messier 104 (M104), más nevén Sombrero-galaxis egy Seyfert 2 típusú spirálgalaxis a Szűz (Virgo) csillagképben. 1781-ben fedezte fel Pierre Méchain (francia csillagász, a Messier-katalógusban 26 objektum a saját felfedezése). Ez az első objektum a Messier-katalógusban, ami nem szerepelt az eredeti kiadásban, még Messier is csak kézzel írta hozzá a saját példányához. A listához 1921-ben Nicolas Camille Flammarion (francia csillagász) adta hozzá, miután megtalálta ezt a példányt a kézzel írott jegyzettel. Az M104 29 350 000 fényévre van Földtől és 1000 km/s sebességgel távolodik tőlünk. Nagyjából 100 milliárd csillag alkotja. A Tejútrendszernél valamivel kisebb, átmérője kb. 82 000 fényév. A Sombrero-galaxis majdnem az éléről látszódó küllő nélküli spirálgalaxis, szorosan tekeredő spirálkarokkal, nagy és fényes központi dudorral és jellegzetes porsávval a galaxis korongja előtt. A központjában egy 1 milliárd naptömegű fekete lyuk található.

A Sombrero 3,6°-ra délre található a khí (χ) Virginistől és már binokulárral is jól látható, megnyúlt fényfoltként. Egy 105 mm-es refraktorral, 47x-es nagyítással az M104 kelet-nyugati irányban 7′-es méretben nyúlik el és egy fényes, 2″ széles, ovális magot mutat, kis, intenzív középponttal. A galaxis élén keskeny fekete porsáv fut végig. Nyugati csúcsát egy 10 magnitúdós csillag díszíti, a mag a sötét peremétől északra helyezkedik el. Nagyobb nagyítás mellett még szembetűnőbbé válik a lenyűgöző porsáv, aminek tömege Napunk 16 milliószorosa.

Ez a fenséges galaxis egy kis refraktorral 17x-es nagyítás mellett 3,6°-os látómezőn osztozik egy 6 csillagból álló aszterizmussal. Először keress meg az M104-től 24′-re nyugat-északnyugatra egy kis csoportot, amely négy 8 és 9 magnitúdós csillagból áll ½°-os területen, és amit fogas vigyorgó szájként írtak le. Ezt Philip S. Harrington Cápának nevezte el. Még hat halványabb csillag látszik egy görbe vonalban, ami a cápa teste és egy csillag ettől nyugatra, amely a hátúszója. Színes látványt nyújtanak 25 cm-es reflektorral, az egyik csillag sárga, kettő pedig sárgás-narancssárga színű.

A galaxistól 1,1°-ra nyugat-délnyugat irányban látható a Struve 1659 (∑1659). A 105 mm-es távcsőben 47x-es nagyítással egy 5′-es egyenlő szárú csillagháromszög látszik, benne egy kisebb egyenlő szárú háromszöggel. A 25 cm-es távcsővel a hat csillag, a fényesség csökkenésének sorrendjében sárgás-fehérnek, mélysárgának, halványsárgának, sárgának és arany színűnek látszanak. A csoportot először John Wagoner mutatta be az 1980-as években, egy texasi csillagpartin. A csoportot – egy televíziós sorozat nyomán – Csillagkapunak nevezte el.

Forrás: Sue French: Deep-sky wonders 120-121. o.

Az M104 jellegzetes formájának felismeréséhez legalább 100 mm-es nyílású távcső szükséges. A mag és a korong észleléséhez legalább 200 mm-es távcső szükséges. A sötét porsáv megpillantásához pedig 250 – 300 mm-es távcső javasolt. http://vcse.hu/sombrero-galaxis/#more-655

Érdekes célpont lehet áprilisban 10 cm-es és nagyobb távcsöveknek a “Jupiter szelleme” (NGC 3242) planetáris köd.

Napnyugta után kevéssel alacsonyan még látható a Fiastyúk, az M36, M37, M38 nyílthalmazok is. Ezek mindegyike könnyű, kezdőknek is ajánlható objektum, bármilyen távcsőben jól mutatnak. Kis nagyítás jobb hozzájuk, sőt, a Fiastyúk – nagy kiterjedése miatt – esetleg a keresőtávcsövekben és a binokulárokban szebb látványt is ad.

Kora este alacsonyan még megfigyelhetők az Orion csillagkép (Orion) és környékének látványos mélyég-objektumai: a Nagy és a Kis Orion-köd (M42-43), a Rozetta-köd (NGC 2237), a Tölcsér-köd (NGC 2264) és a Lófej-köd (Barnard 33, IC 434).

Sötétedéstől még alacsonyan láthatók a Hajófara és az Egyszarvú csillagképek (Puppis és Monoceros) nyílthalmazai, az M46, M47, M48 és az M50 halmazok, melyek vizuálisan és fotografikusan megfigyelve is nagyon látványosak; az M46 egy kisebb planetáris köddel (NGC 2438) együtt látható.

Az Egyszarvúban az NGC 2264 jelű köd és csillaghalmaz nagyon látványos közepes méretű távcsövektől felfelé. Ugyancsak érdemes még felkeresni az NGC 2301 nyílthalmazt. Nagyon fényes; 5 cm-es műszerben már látható.

Sötétedéstől megfigyelhetők a Leo-tripletként is ismert galaxisok (Messier 65, Messier 66, NGC 3628).

Este kilenc-tíz óra körül a Virgo-halmaz is kedvező pozícióba kerül, számos galaxist figyelhetünk meg egymás közelében.

Sötétedéstől kezdve megfigyelhetők a Nagy Medve és Vadászebek csillagképekben elhelyezkedő fényesebb, “közeli” galaxisok (M51, M81, M82, M94, M102, M106).