A következőkben decemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap decemberben 7:20 (KözEI) körül kel, 15:50 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI = UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Telehold december 8-án, utolsó negyed december 16-án, újhold december 23-án, első negyed december 30-án lesz.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra):

12.01. 22:26 A Jupiter 4°-ra látható a 65%-os fázisú Holdtól a Halak/Vízöntő csillagképben.
12.05. 16:32 A Hold fedi az Uránuszt. 94%-os holdfázis, kilépés: 17:33 UT-kor. (Zalaegerszegen belépés 17:31 és kilépés 18:31 KözEI-kor. Azaz a bolygó 60 percig lesz a Hold mögött.) Animáció a fedésről:

12.08. 05:07 A Hold elfedi a Marsot (100%-os holdfázis), kilépés: 06:01-kor.
12.14. 13:00 A Geminidák meteorraj maximuma (ZHR=150).
12.21. 15:31 A Merkúr legnagyobb keleti elongációja.
12.21. 21:48 Téli napforduló.
12.22. 05:49 28 órás holdsarló 1,5° magasan.
12.22. 22:00 Az Ursidák meteorraj maximuma (ZHR=10).
12.24. 15:37 A Vénusz 4,5°-ra a 2%-os fázisú Holdtól.
12.26. 17:14 A Szaturnusz 4,6°-ra a 16%-os fázisú Holdtól.
12.29. 15:41 A Merkúr és a Vénusz 1,5°-os közelsége a Nyilas csillagképben.

---

A Merkúr az esti órákban figyelhető meg, láthatósága egyre javul a hónap során. 21-én van a legnagyobb keleti kitérésben, ekkor másfél órával nyugszik a Nap után.

A Vénusz kora este délnyugaton kereshető, láthatósága folyamatosan javul a hónap során.

A Mars kora este kel, az egész éjszaka során megfigyelhető. Fényessége -2 magnitúdóra növekszik, látszó átmérője 15″-re csökken.

A Jupiter az éjszaka első felében megfigyelhető a Halak csillagképben, -2,5 magnitúdós.

A Szaturnusz az éjszaka első felében megfigyelhető a Bak csillagképben, fényessége 0,8 magnitúdó.

Az Uránusz estétől megfigyelhető a délkeleti ég alján, hajnalban nyugszik. A Kos csillagképben található.

A Neptunusz az éjszaka első felében megfigyelhető a Vízöntő csillagképben.

A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, téli időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt.

Hó nap		JD (0h UT)	LST (Zeg)		Nap			Hold		Hold fázisa
				Kel	Delel	Nyugszik	Kel	Delel	Nyugszik
12. 01.	Cs	2459914.5	4:39:21	07:17	11:41	16:06	13:17	18:54	-	54%
12. 02.	P	2459915.5	4:43:17	07:18	11:42	16:06	13:35	19:40	00:44	65%
12. 03.	Szo	2459916.5	4:47:14	07:19	11:42	16:04	13:52	20:24	01:57	75%
12. 04.	V	2459917.5	4:51:10	07:20	11:43	16:04	14:10	21:08	03:09	83%
12. 05.	H	2459918.5	4:55: 7	07:21	11:43	16:04	14:30	21:54	04:21	90%
12. 06.	K	2459919.5	4:59: 3	07:22	11:44	16:04	14:53	22:42	05:32	95%
12. 07.	Sze	2459920.5	5: 3: 0	07:24	11:44	16:04	15:22	23:32	06:43	99%
12. 08.	Cs	2459921.5	5: 6:57	07:25	11:44	16:04	15:58	-	07:51	100%
12. 09.	P	2459922.5	5:10:53	07:26	11:45	16:04	16:44	00:22	08:52	99%
12. 10.	Szo	2459923.5	5:14:50	07:27	11:45	16:04	17:38	01:15	09:44	97%
12. 11.	V	2459924.5	5:18:46	07:27	11:46	16:04	18:39	02:06	10:26	93%
12. 12.	H	2459925.5	5:22:43	07:28	11:46	16:04	19:44	02:55	11:00	87%
12. 13.	K	2459926.5	5:26:39	07:29	11:47	16:04	20:51	03:42	11:26	80%
12. 14.	Sze	2459927.5	5:30:36	07:30	11:47	16:04	21:58	04:27	11:48	72%
12. 15.	Cs	2459928.5	5:34:32	07:31	11:48	16:04	23:05	05:10	12:06	63%
12. 16.	P	2459929.5	5:38:29	07:32	11:48	16:04	-	05:51	12:23	54%
12. 17.	Szo	2459930.5	5:42:26	07:32	11:49	16:04	00:12	06:33	12:39	44%
12. 18.	V	2459931.5	5:46:22	07:33	11:49	16:04	01:22	07:16	12:56	34%
12. 19.	H	2459932.5	5:50:19	07:34	11:50	16:06	02:35	08:02	13:15	24%
12. 20.	K	2459933.5	5:54:15	07:34	11:50	16:06	03:53	08:52	13:39	16%
12. 21.	Sze	2459934.5	5:58:12	07:35	11:51	16:07	05:15	09:47	14:09	8%
12. 22.	Cs	2459935.5	6: 2: 8	07:35	11:51	16:07	06:38	10:48	14:51	3%
12. 23.	P	2459936.5	6: 6: 5	07:36	11:52	16:08	07:57	11:53	15:47	0%
12. 24.	Szo	2459937.5	6:10: 1	07:36	11:52	16:08	09:04	13:01	17:00	1%
12. 25.	V	2459938.5	6:13:58	07:36	11:53	16:08	09:54	14:06	18:23	4%
12. 26.	H	2459939.5	6:17:55	07:37	11:53	16:10	10:32	15:06	19:49	10%
12. 27.	K	2459940.5	6:21:51	07:37	11:54	16:10	11:00	16:01	21:13	18%
12. 28.	Sze	2459941.5	6:25:48	07:37	11:54	16:11	11:22	16:51	22:32	28%
12. 29.	Cs	2459942.5	6:29:44	07:38	11:55	16:12	11:41	17:38	23:47	39%
12. 30.	P	2459943.5	6:33:41	07:38	11:55	16:12	11:58	18:23	-	50%
12. 31.	Szo	2459944.5	6:37:37	07:38	11:56	16:14	12:16	19:07	01:00	60%

NGC 1 és 2. Mini Kereszt

Barangoljunk a Pegazus csillagképben! Az Alpha Andromedae-tól (α And), azaz az Alpheratztól (az Alpheratz a Pegazus csillagkép északkeleti sarkát képezi, de hivatalosan az Androméda csillagképhez tartozik) 1,4°-ra délre található két aprócska objektum, amelyek bizonyos szempontból nagyon különlegesek, hiszen a Ködök és Csillaghalmazok Új Általános Katalógusában, azaz az NGC katalógusban az 1-es és a 2-es számot kapták. Kövess egy három darab 6,5 magnitúdós csillagból álló vonalat, amely Alpheratztól dél-délnyugat felé halad 1,6°-t. A galaxisduó 30’-re keletre fekszik az utolsó csillagtól.

Az NGC 1-et Heinrich Louis d’Arrest fedezte fel 1861-ben, a koppenhágai obszervatórium tesztelése közben. A becslések szerint 140 000 fényév átmérőjű, körülbelül 160 000 fényévnyire van tőlünk és 4450 km/s sebességgel távolodik tőlünk.

Az NGC 2-t először Lawrence Parsons, Rosse 4. grófja figyelte meg az NGC 1 „társaként”, 1873. augusztus 20-án; nagyon halványnak, kicsinek írta le, amely az NGC 1-től délre látható. Halvány spirálgalaxis, amelynek vizuális magnitúdója 14,2. Az NGC 2 sokkal halványabb, mint „társa” és nagyon közel látszik az NGC 1-hez. A valóságban azonban a két objektum távol van egymástól és nem is tartoznak össze. Az NGC 2 átmérője körülbelül 115 000 fényév, de 3-5-ször fényesebb, mint a Tejútrendszer, mivel meglehetősen kompakt.

Sue French így írt a két apróságról:

A 25 cm-es távcsövemben, 68x-os nagyítással az NGC 1 halványan látszik félúton egy 11,6 és egy 13,2 magnitúdós csillag között. 115x-ös nagyításnál már sokkal könnyebb észlelni, és ennél a nagyításnál az NGC 1-től délre és egy halványabb csillagtól keletre az NGC 2 is láthatóvá válik elfordított látással. 166x-os nagyításnál az NGC 2 nagyon kicsinek, halványnak és egyenletesen világosnak tűnik. Hosszúkás formája kelet-délkelet felé hajlik. Az enyhén ovális NGC 1 ugyanilyen tájolású, és apró, halvány magját is megmutatja. Hatalmas, 213x-os nagyítással már a viszonylag nagy és valamivel világosabb mag is jól kivehető.

Az NGC 1 azzal szerezte meg első helyét, hogy az eredeti NGC katalógus összeállításakor (1860-as évek) a legkisebb rektaszcenzió-értékkel (RA-val) rendelkezett – 00h 00m 04s. Ez azonban az 1860-as koordinátáira vonatkozott, és a precesszió a RA nullavonalát távolabb vitte azóta az NGC 1-től. 2000-es epochájú koordinátákban néhány tucat NGC galaxis már kisebb rektaszcenziójú, mint az NGC 1.

Most már tényleg egy igazi Pegazus objektum következik.

A Gamma (γ) Pegasi a Pegazus csillagkép délkeleti sarka. A Gamma-tól 40’-re nyugatra és egy kicsit északra fekszik egy újabb csillagkép-utánzat, a „Mini-Kereszt” (korábban már ajánlottuk a Mini-Kassziopeiát). Ez az aszterizmus kisebb távcsövekkel is könnyen észrevehető. Egy 12 cm-es reflektorral, az Északi Keresztre emlékeztet, amely a Cygnus, a Hattyú csillagképet uralja. A 16,5′-es Mini-Kereszt öt csillagból áll, amelyek 8-10 magnitúdósak. Rövid része megközelítőleg észak-déli irányban, hosszú része kelet-nyugati irányban fut. Az Északi Kereszttel ellentétben, amelynek legfényesebb csillaga koronázza a csúcsát, a Mini-Keresztnél a leghalványabb csillag látható a csúcson.

Sue French: Deep-Sky Wonders 291. o.

Sötétedéstől kezdve rövid ideig még megfigyelhető az M57 és az M27 planetáris köd, az NGC 7000 Észak-Amerika köd, a Fátyol-köd és a Sadr-környéki emissziós ködök.

Napnyugtától megfigyelhető a Kefeusz (Cepheus) csillagképben az Elefántormány-köd (IC 1396), a Perzeusz csillagképben (Perseus) az Ikerhalmaz, a Szív-köd és a Lélek-köd, az Androméda csillagképben (Andromeda) az Androméda-köd, a Háromszög csillagképben (Triangulum) a Triangulum-galaxis.

 

A Kassziopeja csillagkép (Cassiopeia) számos látványos nyílthalmaza is észlelhető az éjszakák folyamán napnyugtától, mint pl. az NGC 457 Bagoly-halmaz, az M52, az M103, az NGC 654, az NGC 663 nyílthalmazok.

Sötétedéstől megfigyelhetők az M74 és az M77 galaxisok is. Ezek viszonylag közepesen nehéz objektumok, kezdők nehezen találják meg, legalább 8 cm-es távcső kell hozzájuk, de ha valamivel többet akarunk látni egy pacánál, érdemes minimum 15 cm-est igénybe venni.

19:00-tól látható a Fiastyúk, az M36, M37, M38 nyílthalmazok is. Ezek mindegyike könnyű, kezdőknek is ajánlható objektum, bármilyen távcsőben jól mutatnak. Kis nagyítás jobb hozzájuk, sőt, a Fiastyúk – nagy kiterjedése miatt – esetleg a keresőtávcsövekben és a binokulárokban szebb látványt is ad.

21:00-tól megfigyelhetők az Orion csillagkép (Orion) és környékének látványos mélyég-objektumai: a Nagy és a Kis Orion-köd (M42-43), a Rozetta-köd (NGC 2237), a Tölcsér-köd (NGC 2264) és a Lófej-köd (Barnard 33, IC 434).

Éjfél körül már láthatók a Hajófar és az Egyszarvú csillagképek (Puppis és Monoceros) nyílthalmazai, az M46, M47, M48 és az M50 halmazok, melyek vizuálisan és fotografikusan megfigyelve is nagyon látványosak; az M46 egy kisebb planetáris köddel (NGC 2438) együtt látható.

A Monoceros-ban az NGC 2301 nyílthalmazt is érdemes felkeresni. Már egy 5 cm-es távcsőben is látszik, sőt, binokulárokkal is észrevehető. Nagyobb távcsővel könnyen csillagokra bomlik kisebb nagyításoknál is.

Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2022-t és a Stellariumot használtuk a CdC mellett, december 16-i dátummal.