A következőkben júliusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap júliusban 5:00 (KözEI) körül kel, 20:30 (KözEI) körül nyugszik (ld. lentebb részletesebben). (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed július 7-én, telehold július 13-án, utolsó negyed július 20-án, újhold július 28-án lesz.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-2 óra):
07.15. 21:23 A C/2017 K2 (PanSTARRS) üstökös 29′-cel látható az M10 gömbhalmaztól a Kígyótartó csillagképben.
07.19. 02:23 A Jupiter 3°-ra a 65%-os fázisú Holdtól a Cet csillagképben.
07.21. 23:31 A Mars 4°-ra a 36%-os fázisú Holdtól a Kos csillagképben.
07.22. 02:27 A Vénusz kedvező hajnali láthatósága.
07.22. 06:19 A Hold elfedi az Uránuszt a nappali égen. Kilépés: 07:24-kor.
07.22-30. VEGA ’22 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor, Őrimagyarósd.
07.27. 02:34 39 órás holdsarló 7°-ra a Vénusztól a hajnali égen.
07.28. 02:35 15 órás holdsarló a hajnali égen 1° magasan.
07.29. 19:04 25 órás holdsarló az esti égen 1,5° magasan.
07.30. A Déli Delta Aquaridák (ZHR=25) és az Alpha Capricornidák (ZHR=5) meteorrajok maximuma.

---

A Merkúr a hónap elején még megfigyelhető napkelte előtt keleten egy órával napkelte előtt, de láthatósága gyorsan romlik. A hónap közepén megfigyelhetősége kedvezőtlen. 22-én már megfigyelhető a napnyugta utáni fél órában, láthatósága lassan javul.

A Vénusz hajnalban kereshető a keleti égen. -3,9 magnitúdós, átmérője 12″-ről 11″-re csökken, fázisa 86%-ról 92%-ra nő.

A Mars éjfél után figyelhető meg a Kos csillagképben délkeleten. Fényessége 0,2 magnitúdó, látszó átmérője 8,2″.

A Jupiter a Cet csillagképben látható éjfél után, délkeleten. Fényessége -2,5 magnitúdó, látszó átmérője 42″.

A Szaturnusz a Bak csillagképben látható késő estétől, délkeleten. Fényessége 0,5 magnitúdó, átmérője 18″.

Az Uránusz a Kos csillagképben látható éjfél után, délkeleten.

A Neptunusz a Halak csillagképben látható éjféltől, délkeleten.

A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési-delelési-nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva.

Hó nap		JD (0h UT)	LST (Zeg)		Nap			Hold		Hold fázisa
				Kel	Delel	Nyugszik	Kel	Delel	Nyugszik
07. 01.	P	2459761.5	18:36: 8	05:02	12:57	20:51	06:42	14:54	22:52	3%
07. 02.	Szo	2459762.5	18:40: 4	05:03	12:57	20:50	07:48	15:41	23:19	8%
07. 03.	V	2459763.5	18:44: 1	05:03	12:57	20:50	08:56	16:26	23:41	13%
07. 04.	H	2459764.5	18:47:57	05:04	12:57	20:50	10:04	17:09	24:00	21%
07. 05.	K	2459765.5	18:51:54	05:05	12:57	20:49	11:12	17:52	-	29%
07. 06.	Sze	2459766.5	18:55:51	05:06	12:57	20:49	12:22	18:35	00:17	39%
07. 07.	Cs	2459767.5	18:59:47	05:06	12:58	20:49	13:33	19:20	00:34	49%
07. 08.	P	2459768.5	19: 3:44	05:07	12:58	20:48	14:48	20:07	00:52	60%
07. 09.	Szo	2459769.5	19: 7:40	05:08	12:58	20:48	16:07	21:00	01:14	70%
07. 10.	V	2459770.5	19:11:37	05:09	12:58	20:47	17:30	21:57	01:40	80%
07. 11.	H	2459771.5	19:15:33	05:10	12:58	20:46	18:53	23:00	02:15	89%
07. 12.	K	2459772.5	19:19:30	05:10	12:58	20:46	20:08	-	03:02	95%
07. 13.	Sze	2459773.5	19:23:26	05:11	12:58	20:45	21:10	00:07	04:04	99%
07. 14.	Cs	2459774.5	19:27:23	05:12	12:58	20:44	21:57	01:14	05:21	100%
07. 15.	P	2459775.5	19:31:20	05:13	12:59	20:43	22:31	02:17	06:46	98%
07. 16.	Szo	2459776.5	19:35:16	05:14	12:59	20:43	22:57	03:16	08:11	93%
07. 17.	V	2459777.5	19:39:13	05:15	12:59	20:42	23:19	04:09	09:32	85%
07. 18.	H	2459778.5	19:43: 9	05:16	12:59	20:41	23:38	04:58	10:49	76%
07. 19.	K	2459779.5	19:47: 6	05:17	12:59	20:40	23:56	05:44	12:03	67%
07. 20.	Sze	2459780.5	19:51: 2	05:18	12:59	20:39	-	06:28	13:14	56%
07. 21.	Cs	2459781.5	19:54:59	05:19	12:59	20:38	00:14	07:12	14:23	46%
07. 22.	P	2459782.5	19:58:55	05:21	12:59	20:37	00:33	07:56	15:32	36%
07. 23.	Szo	2459783.5	20: 2:52	05:22	12:59	20:36	00:56	08:42	16:40	27%
07. 24.	V	2459784.5	20: 6:49	05:23	12:59	20:35	01:25	09:30	17:45	19%
07. 25.	H	2459785.5	20:10:45	05:24	12:59	20:34	11:56	10:20	18:44	12%
07. 26.	K	2459786.5	20:14:42	05:25	12:59	20:33	02:43	11:10	19:37	7%
07. 27.	Sze	2459787.5	20:18:38	05:26	12:59	20:31	03:35	12:01	20:20	3%
07. 28.	Cs	2459788.5	20:22:35	05:27	12:59	20:30	04:35	12:50	20:55	1%
07. 29.	P	2459789.5	20:26:31	05:29	12:59	20:29	05:40	13:38	21:23	0%
07. 30.	Szo	2459790.5	20:30:28	05:30	12:59	20:28	06:47	14:24	21:46	2%
07. 31.	V	2459791.5	20:34:24	05:31	12:59	20:26	07:56	15:08	22:06	5%

Üstökös

E sorok írásakor (2022. június vége) a C/2017 K2 (PanSTARRS) üstökös 9 magnitúdó körüli fényességű. A hiperbola alakú pályán mozgó üstökös 2022 decemberében kerül napközelbe. A Föld pályasíkjára majdnem teljesen merőleges pályán mozog. Fényesedik, 2023 januárjában akár 6 magnitúdós is lehet. 2022. július hó folyamán a Kígyótartó csillagképben lesz. Az üstökös a Földhöz legközelebb július 14/15-én jár, ekkor kb. 1,8 CSE-re lesz a Földtől. Ekkor a Messier 10 gömbhalmaztól nem messze látszik az égen.

Haladó vizuális észlelőknek és fotósoknak: NGC 6445 planetáris köd és NGC 6440 gömbhalmaz

Az NGC 6445, más néven a Kis Drágakő-köd vagy Doboz-köd, egy planetáris köd a Nyilas csillagképben. William Herschel fedezte fel 1786. május 28-án. (Megjegyzendő, hogy az NGC 6309-et is Doboz-ködnek becézik sokszor, így az azonos név miatt fennáll az összekeverés lehetősége. Szerencsére az NGC-számok egyediek.)

Az NGC 6445 2,1 fokkal délnyugatra fekszik a Messier 23 nyílthalmaztól. Az M23-tól 1 fokkal DNY-ra 7 és 8 magnitúdós csillagok íve látszik, a planetáris köd pedig 5’-re fekszik egy 8 magnitúdós csillagtól, amely 40”-re nyugatra van az ív legdélebbi csillagától. Az NGC 6445 22’-re látszik az NGC 6440 gömbhalmaztól É-ÉK-re. 17x-es nagyítással, még egy kis refraktorral is könnyen megtalálható az NGC 6440, ami egy kis homályos folt 1,8″-re északkeletre a halványsárga 58 Ophiuchi csillagtól. 47x-es nagyítással már a planetáris köd is halvány foltként látszik a h2810 széles kettőscsillagtól 5′-re keletre. A kettős rendszer egy 7,6 magnitúdós csillagból és 10,4 magnitúdós kísérőből áll. 87x-es nagyításnál az NGC 6445 40″ hosszú és ovális formájú, és É-ÉNY-ra dől. Az É-ÉNY-i széle fényesebbnek tűnik, és egy halvány csillag látszik a közelben. A gömbhalmaz még ekkora nagyításnál is egy látómezőben van a planetáris köddel. Az NGC 6445 formája egy dobozra emlékeztet. Az északi és déli oldalai sokkal világosabbak, előbbi rövidebb, de fényesebb. E planetáris köd észlelését egyesek szerint rontja az OIII szűrő használata, egy keskeny sávú szűrő viszont kiemeli a planetáris köd kontrasztját. Te mit tapasztalsz különböző szűrők használatával? Az NGC 6445 belseje sötétebbnek látszik az északi részén.

Az NGC 6440 gömbhalmaz mérete 2,3′ és a középpontja felé sokkal fényesebbé válik.

Forrás: Sue French: Deep-Sky Wonders 172. o.

Az eredeti Deep-Sky Wonders-t, a Sky and Telescope magazin Mély-ég csodák rovatát Walter Scott Houston írta 1946-tól kezdődően 1993-ban bekövetkezett haláláig.

 

Houston így írt 1984 augusztusában erről a planetáris ködről:

“A Sgr-ban van az NGC 6445, könnyen kiválasztható a környező csillagok közül, mint 9 mg-s korong, kb. ½’ átmérővel. Morales észlelte 20T-vel, s beszámolt arról, hogy sötét közepe jobban kiemelkedik, mint a legtöbb gyűrűs-típusú PL-é.”

Itthon Szentmártoni Béla az 50-es évek második felétől kezdve jutott hozzá a Sky and Telescope egyes számaihoz. Aki 1946-ig visszamenőleg lefordította a Deep-Sky Wonders sorozatát, majd folytatta egészen az 1987-es évfolyamig. A régi cikkek másolatát maga Houston küldte el neki.

 

Kezdőknek: a Mizar és az Alcor

Ki ne ismerné a Göncölszekeret, amely a Nagy Medve csillagkép része. Jó eséllyel minden kisgyerek ennek a csillagképnek a nevét „tanulja meg” először, hiszen annyira jellegzetes. A Nagy Medve hét legfényesebb csillaga, a Göncölszekér, Magyarországról nézve cirkumpoláris, azaz mindig a horizont felett van. Ősszel figyelhető meg legkevésbé, ilyenkor az északi horizont közelében található. A szekér látszólag ilyenkor a kerekén áll. Télen az északkeleti horizont fölött áll a szekér a rúdján. Tavasszal magasan a horizont felett, fejjel lefelé látható, míg nyáron magasan az égen, a két hátsó csillagán (α és β) állva figyelhető meg.

Keressük meg a Göncölszekér rúdján azt a látszólag egy csillagot, ahol a szekérrúdja megtörik. Ez a Mizar, fényessége 2,2 magnitúdó. Tegyük próbára a szemünket… Ha látunk mellette egy halványabb csillagot, akkor jó a látásunk, hiszen akkor az Alcort is látjuk, azaz egy szabad szemmel is megfigyelhető kettőst észlelünk. Az Alcor 3,99 magnitúdós és 12’-re látszik a Mizartól.

Benedetto Castelli, Galileo Galilei egyik kollégája a 17. században távcsövön keresztül figyelte a Mizart, és rájött, hogy ez egy kettőscsillag-rendszer. A két komponens neve Mizar A és Mizar B. 1908-ban spektroszkópiai vizsgálatokkal kimutatták, hogy a Mizar A és B egyaránt kettősrendszer. Így az Alcor-Mizar rendszer lett az első öt csillagos rendszer, amelyet valaha felfedeztek.

2009-ben Eric Mamajek és kollégái a Rochesteri Egyetemről exobolygókat keresve felfedezték, hogy az Alcor is kettőscsillag, csak vizuálisan nem feloldható. Az Alcor és a Mizar így már hat csillagból álló rendszerré vált. A Hipparcos asztrometriai műhold mérése szerint az egész rendszer körülbelül 83 fényévre fekszik a Naptól.

De mit láthatunk mi távcsővel?

Ha amatőr távcsővel nézzük a Mizart, akkor rögtön három, a valóságban is egy rendszerhez tartozó csillagot észlelhetünk egy látómezőben. Szemünk nem képes a Mizar A-t és B-t, illetve az Alcort is két-két-két csillagra bontani. Ehhez interferométer vagy spektroszkóp kell már.

Napnyugtától látható lesz néhány, a Messier-katalógushoz tartozó gömbhalmaz (M3, M13, M92, M5).

Kora estétől megfigyelhetők az M57 és az M27 planetáris ködök, az NGC 7000 Észak-Amerika köd, a Fátyol-köd és a Sadr-környéki emissziós ködök.

Napnyugta után a Tejút közepe kel fel – számos mélyég-objektum kerül elő ilyenkor (pl. M8 Lagúna-köd, M20 Trifid-köd, az Antares-környéki ködök, M16 Sas-köd, M17 Omega-köd, a Nyilas csillagkép nyílthalmazai). (A térképen Veil Nebulának írt objektum a Fátyol-köd.)

Éjfél körül alacsonyan megfigyelhető a Perzeusz csillagképben az NGC 884 – NGC 869 (Ikerhalmaz), az Androméda csillagképben az Androméda-köd, a Triangulum csillagképben a Triangulum-galaxis.

A Kassziopeia csillagkép számos látványos nyílthalmaza is észlelhető az éjszakák folyamán, mint az NGC 457 Bagoly-halmaz.

Az ajánló összeállításához a Meteor Csillagászati Évkönyv 2022-t és a Stellariumot használtuk, július 17-ei dátummal (az időpontok körülbelüli időpontok, ahol nincs percre pontosan kiírva).