A következőkben októberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap Zalaegerszegen októberben a hó közepén kb. 07:00 (NYISZ) körül kel, 18:00 (NYISZ) körül nyugszik (ld. lentebb részletesebben). (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra. Október hónap végén a NYISZ KöZEI-rá vált a polgári időszámításban.) Az ország középső részén kb. negyed, a keleti részén kb. fél órával hamarább kel és nyugszik a Nap. Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed október 3-án, telehold október 9-én, utolsó negyed október 17-én, újhold október 25-én lesz.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2022. október 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2022. október 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (NYISZ-2 óra):
10.05. 03:04 A 81P/Wild üstökös 8′-es DNY-ra a 3,8 magnitúdós P Leótól.
10.05. 19:55 A Szaturnusz 4,7°-ra látható a 80%-os fázisú Holdtól a Bak csillagképben.
10.08. 20:57 A Jupiter 2,6°-ra a 99%-os fázisú Holdtól a Halak csillagképben.
10.09. 04:21 A Merkúr kedvező hajnali láthatósága.
10.15. 04:27 A Mars 3,3°-ra a 73%-os fázisú Holdtól a Bika csillagképben.
10.19. 03:22 A (46) Hestia kisbolygó (10,9 magnitúdó) 18′-re az NGC 821 galaxistól a Kos csillagképben.
10.21. Az Orionidák meteorraj maximuma (ZHR=20).
10.24. 03:29 A (2) Pallas kisbolygó 6′-re a Tombaugh 1 nyílthalmaztól a Nagy Kutya csillagképben.
10.24. 04:40 A Merkúr 5°-ra a 2%-os fázisú, 30 órás holdsarlótól a Szűz csillagképben.
10:25. 09:18 Részleges napfogyatkozás, kezdődik 09:18 UT-kor, legnagyobb fázis 10:25 UT-kor, fogyatkozás vége: 11:33-kor (Budapesten). NYISZ-ben – amit az óránk mutat – ezek az időpontok: kezdődik 11:18 NYISZ-kor, legnagyobb fázis 12:25 NYISZ, vége 13:33 NYISZ-kor.
10.26. 01:13 A (2) Pallas kisbolygó 21′-re a Tombaugh 2 nyílthalmaztól a Nagy Kutya csillagképben.
10.30. Hajnali kettőkor a nyári időszámítás vége, a téli időszámítás (ami megegyezik a KöZEI-vel) kezdete. A polgári időt mutató órákat egy órával vissza kell állítani.


A Merkúr a hónap nagy részében jól látszik napkelte előtt, a délkeleti ég alján. 8-án van a legnagyobb nyugati kitérésben, ekkor van az idén a legkedvezőbb hajnali láthatósága.

A Vénusz napkelte előtt még kereshető a keleti égen a hónap elején, ezután a Nap közelsége miatt már nem figyelhető meg.

A Mars estétől figyelhető meg a Bika csillagképben délkeleten. Egyre látványosabb, fényessége -1,2 magnitúdóra, látszó átmérője 15″-re nő a hónap során.

A Jupiter a Halak csillagképben látható kora este, déli irányban. Fényessége -2,9 magnitúdó, látszó átmérője 49″.

A Szaturnusz a Bak csillagképben látható kora estétől hajnalig, délnyugaton. Fényessége 0,6 magnitúdó, átmérője 18″.

Az Uránusz a Kos csillagképben látható estétől, délkeleten.

A Neptunusz a Vízöntő csillagképben látható az esti óráktól, délkeleten.

A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési-delelési-nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva.

Hó nap JD (0h UT)LST (Zeg) Nap  Hold Hold fázisa
KelDelelNyugszikKelDelelNyugszik
10. 01.Szo2459853.50:38:5106:5112:4218:3313:2517:2921:2828%
10. 02.V2459854.50:42:4706:5212:4218:3114:3618:3122:2439%
10. 03.H2459855.50:46:4406:5412:4118:2915:3519:3323:3350%
10. 04.K2459856.50:50:4006:5512:4118:2716:2120:33-61%
10. 05.Sze2459857.50:54:3706:5612:4118:2516:5621:3000:5172%
10. 06.Cs2459858.50:58:3406:5812:4118:2317:2322:2402:1382%
10. 07.P2459859.51: 2:3006:5912:4018:2117:4523:1303:3590%
10. 08.Szo2459860.51: 6:2707:0112:4018:1918:04-04:5496%
10. 09.V2459861.51:10:2307:0212:4018:1718:2200:0006:1099%
10. 10.H2459862.51:14:2007:0312:3918:1518:4100:4707:25100%
10. 11.K2459863.51:18:1607:0512:3918:1319:0101:3308:3999%
10. 12.Sze2459864.51:22:1307:0612:3918:1219:2402:2009:5395%
10. 13.Cs2459865.51:26: 907:0712:3918:1019:5203:0811:0590%
10. 14.P2459866.51:30: 607:0912:3818:0820:2603:5712:1483%
10. 15.Szo2459867.51:34: 307:1012:3818:0621:0904:4813:1675%
10. 16.V2459868.51:37:5907:1212:3818:0422:0105:4014:1066%
10. 17.H2459869.51:41:5607:1312:3818:0223:0006:3114:5457%
10. 18.K2459870.51:45:5207:1412:3818:00-07:2115:3047%
10. 19.Sze2459871.51:49:4907:1612:3717:5900:0408:0915:5838%
10. 20.Cs2459872.51:53:4507:1712:3717:5701:1208:5516:2129%
10. 21.P2459873.51:57:4207:1912:3717:5502:2209:3916:4021%
10. 22.Szo2459874.52: 1:3807:2012:3717:5303:3210:2316:5713%
10. 23.V2459875.52: 5:3507:2212:3717:5204:4311:0617:157%
10. 24.H2459876.52: 9:3207:2312:3717:5005:5511:5117:323%
10. 25.K2459877.52:13:2807:2412:3617:4807:1012:3817:520%
10. 26.Sze2459878.52:17:2507:2612:3617:4708:2813:2818:150%
10. 27.Cs2459879.52:21:2107:2712:3617:4509:5114:2318:453%
10. 28.P2459880.52:25:1807:2912:3617:4311:1215:2219:258%
10. 29.Szo2459881.52:29:1407:3012:3617:4212:2816:2320:1716%
10. 30.V2459882.52:33:1106:3211:3616:4012:3216:2720:2325%
10. 31.H2459883.52:37: 706:3311:3616:3813:2217:2821:4036%

Messier 72 és 73

Októberi célpontunk két halvány Messier-objektum: az M72 gömbhalmaz és az M73 aszterizmus, amelyek Vízöntő (Aquarius) csillagkép délnyugati részén találhatók.

A Messier 72-t Pierre Méchain francia csillagász fedezte fel 1780. augusztus 29-én, majd ugyanebben az évben október 4-én és 5-én Charles Messier is megfigyelte, majd ő katalogizálta. Az M72 a Messier katalógus távolabbi objektumai közé tartozik, de igen gyorsan, 255 km/s sebességgel közeledik felénk és összesen 42 változócsillagot ismerünk a halmazban, melyek többsége RR Lyrae típusú.

Hogyan találjuk meg? Keressük meg a 3,8 magnitúdós Epszilon (ε) Aquariit, ettől a csillagtól 3,3⁰-ra dél-délkeletre található. Ez a leghalványabb gömbhalmaz a teljes Messier-listán, 9,4 magnitúdós fényességével. 55 000 fényévnyire található tőlünk és csillagait nagyon nehéz kis távcsővel csillagokra bontani. Egy 70 mm-es műszer csak nagyon kicsi és halvány homályos foltot mutat meg belőle. Egy 9,4 magnitúdós csillagot láthatunk tőle 5’-re kelet-délkeletre. 105 mm-es refraktorral 127x-es nagyítással a halmaz szemcsésnek tűnik, de még ez sem bontja csillagokra a halmazt.

A Messier 73, amely az M72-től 1,3°-ra keletre található a gömbhalmaztól, mindössze négy csillagból álló csillagalakzat. Ezt maga Messier fedezte fel és az M72-vel együtt katalogizálta. Eredetileg egy három vagy négy csillagból álló nyílthalmazként jellemezte, amely első látásra egy ködre hasonlít; valószínűleg katalógusába is ezért került be az objektum. Az M73-at általában a nem együtt született csillagok véletlenszerű csillagalakzatai közé sorolják, de egyesek úgy vélik, hogy több csillagból álló rendszer is lehet, amely egy szétszórt halmaz maradványa. (2002-es kutatások, amelyeket Odenkirchen és Soubiran végzett, azt támasztják alá, hogy csak néhány csillag véletlen együttállásáról van szó.) A Gaia asztrometriai műhold 2020-ban közzétett EDR3 jelű katalógusa szerint az M73-at alkotó négy csillag távolsága a Naprendszertől 1030±91249±102170±22, illetve 2290±24 fényév. Ez alapján a csillagok semmilyen kettős- vagy többszörös csillagrendszert, vagy halmazmaradványt nem formálnak, egyszerű aszterizmusról: különböző távolságban lévő, véletlenül közel egy irányba látszódó csillagcsoportról van szó. (Ezen a környéken a kettőscsillagok komponenseinek maximális távolsága két fényév körül van, különben a Galaxis árapályereje szétszakítja a rendszert. Az M73 csillagai ennél jóval messzebb vannak egymástól.) Az M73 négy, 10,4, 11,3, 11,7 és 11,9 magnitúdós csillagból áll, egy Y alakú csoportban, csupán 1’ átmérőjű. Észleléshez 100x-os nagyításra és sötét, fényszennyezésmentes égre van szükség.

Forrás: Sue French: Deep-Sky Wonders 232-233.

 

Walter Scott Houston 1950 szeptemberében így írt a két objekumtól (Szentmártoni Béla fordítása):

Lent, a Capricornus közepe feletti üres térben fekszik két M-objektum, az M 72 és az M 73.

M 72 (NGC 6981) 10 mg-s gömbhalmaz, 5’ átmérőjű, kis kör alakú folt szokatlanul elmosódott megjelenéssel. 1780. augusztus 29-én fedezte fel a szorgalmas Méchain. Helen Sawyer Hogg szerint a gömbhalmazok felfedezői: William Herschel 33, James Dunlop 21, Messier 14, Pierre Méchain 5, John Herschel 5, Lacaille 4, mások csak 2 vagy 1 [darab]. Smyth az M 72-t a Capnál tárgyalja, bár ma az Aqr határain belül esik 2 fokkal.

M 73 (NGC 6994) 1,5 fokra K-re az M 72-től. Shapley és Davis mint nyílthalmazt katalogizálta, de nincs benn általában a csillaghalmaz-katalógusokban, és sem Smyth, sem Webb nem említi. A szerző sem tárgyalta még e rovatban. Azonban Smyth a Bedford Catalogue-ban (1844) úgy írja le az M 73-at, mint „10 mg-s csillagok triója egy szegény mezőben”. Az NGC leírása: „halmaz, rendkívül szegény, nagyon szabálytalan tömörülésű, semmi köd”.

Napnyugtától még egy rövid ideig észlelhető lesz néhány, a Messier-katalógushoz tartozó gömbhalmaz (M13, M92).

Sötétedéstől kezdve megfigyelhető az M57 és az M27 planetáris köd, az NGC 7000 Észak-Amerika köd, a Fátyol-köd és a Sadr-környéki emissziós ködök.






Napnyugtától megfigyelhető a Cepheus csillagképben az Elefántormány-köd (IC 1396), a Perzeusz csillagképben az Ikerhalmaz, a Szív-köd és a Lélek-köd, az Androméda csillagképben az Androméda-köd, a Triangulum csillagképben a Triangulum-galaxis.


 

A Kassziopeia csillagkép számos látványos nyílthalmaza is észlelhető az éjszakák folyamán napnyugtától, mint pl. az NGC 457 Bagoly-halmaz, az M103, az NGC 654, az NGC 663 nyílthalmazok.

Este tíz órától már megfigyelhetők az M74 és az M77 galaxisok is.



22:00-tól látható a Bikában a Fiastyúk, a Szekeresben az M36, M37, M38 nyílthalmazok is.


Hajnaltól megfigyelhetők az Orion csillagkép és környékének látványos mélyég-objektumai: az Orion-köd (M42), a Rozetta-köd (NGC 2237), a Tölcsér-köd (NGC 2264) és a Lófej-köd (Barnard 33, IC 434).

Az ajánló összeállításához a fenti forrásokon túl a Meteor Csillagászati Évkönyv 2022-t és a Stellariumot használtuk, október 15-i dátummal.