A következőkben szeptemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap Zalaegerszegen szeptemberben a hó közepén kb. 06:30 (NYISZ) körül kel, 19:00 (NYISZ) körül nyugszik (ld. lentebb részletesebben). (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az ország középső részén kb. negyed, a keleti részén kb. fél órával hamarább kel és nyugszik a Nap. Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed szeptember 3-án, telehold szeptember 10-én, utolsó negyed szeptember 17-én, újhold szeptember 24-én lesz.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2022. szeptember 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2022. szeptember 15-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (NYISZ-2 óra):
09.03. 02:51 A Marstól 4°-ra látható a Hyádok nyílthalmaz.
09.14. 21:18 A Hold elfedi az Uránuszt. Kilépés 22:20 UT-kor.
09.17. 03:49 A Mars 3,6°-ra az 57%-os fázisú Holdtól a Bika csillagképben.
09.23. 01:04 Őszi nap-éj egyenlőség.
09.24. 03:58 42 órás holdsarló 13° magasan a hajnali égen, 13°-ra a Vénusztól.
09.25. 04:00 A Vénusz 2°-ra a 0,7%-os fázisú Holdtól a Szűz csillagképben.
09.27. 04:05 A Merkúr és a Vénusz 3°-os közelsége a Szűz csillagképben.

 


A Merkúr a hónap elején kereshető nyugaton, a napnyugta utáni fél órában, láthatósága ezután kedvezőtlen. A hónap végén újra megfigyelhető hajnalban keleten, ekkor fél órával kel a Nap előtt.

A Vénusz napkelte előtt kereshető a keleti égen, láthatósága gyorsan romlik, a hónap végén fél órával kel a Nap előtt. -3,9 magnitúdós, átmérője 10″, fázisa 98%.

A Mars késő estétől figyelhető meg a Bika csillagképben délkeleten. Egyre látványosabb, fényessége -0,6 magnitúdóra, látszó átmérője 12″-re nő a hónap során.

A Jupiter a Cet csillagképben látható koraeste, délen. Fényessége -2,9 magnitúdó, látszó átmérője 49″.

A Szaturnusz a Bak csillagképben látható kora estétől hajnalig, délnyugaton. Fényessége 0,5 magnitúdó, átmérője 18″.

Az Uránusz a Kos csillagképben látható késő estétől, délkeleten.

A Neptunusz a Vízöntő csillagképben látható az esti óráktól, délkeleten.

A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési-delelési-nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva.

Hó nap JD (0h UT)LST (Zeg) Nap  Hold Hold fázisa
KelDelelNyugszikKelDelelNyugszik
09. 01.Cs2459823.522:40:3406:1212:5219:3211:4116:4821:4422%
09. 02.P2459824.522:44:3106:1312:5219:3112:5817:3922:1131%
09. 03.Szo2459825.522:48:2706:1512:5219:2914:1718:3522:4642%
09. 04.V2459826.522:52:2406:1612:5119:2715:3319:3523:3253%
09. 05.H2459827.522:56:2006:1712:5119:2516:4220:38-64%
09. 06.K2459828.523: 0:1706:1812:5119:2317:3921:4100:3375%
09. 07.Sze2459829.523: 4:1306:2012:5019:2118:2222:4201:4884%
09. 08.Cs2459830.523: 8:1006:2112:5019:1918:5523:4003:1092%
09. 09.P2459831.523:12: 706:2212:5019:1719:20-04:3597%
09. 10.Szo2459832.523:16: 306:2412:4919:1519:4200:3305:57100%
09. 11.V2459833.523:19:6006:2512:4919:1320:0101:2207:1799%
09. 12.H2459834.523:23:5606:2612:4919:1120:1902:1008:3397%
09. 13.K2459835.523:27:5306:2712:4819:0920:3802:5609:4892%
09. 14.Sze2459836.523:31:4906:2912:4819:0720:5903:4211:0185%
09. 15.Cs2459837.523:35:4606:3012:4819:0521:2404:2912:1377%
09. 16.P2459838.523:39:4206:3112:4719:0321:5405:1713:2368%
09. 17.Szo2459839.523:43:3906:3312:4719:0122:3206:0714:2859%
09. 18.V2459840.523:47:3606:3412:4718:5923:1806:5815:2649%
09. 19.H2459841.523:51:3206:3512:4618:57-07:4916:1640%
09. 20.K2459842.523:55:2906:3712:4618:5500:1208:3916:5731%
09. 21.Sze2459843.523:59:2506:3812:4518:5301:1509:2817:2922%
09. 22.Cs2459844.50: 3:2206:3912:4518:5102:2210:1617:5515%
09. 23.P2459845.50: 7:1806:4112:4518:4903:3111:0218:179%
09. 24.Szo2459846.50:11:1506:4212:4418:4704:4111:4618:364%
09. 25.V2459847.50:15:1106:4312:4418:4505:5112:2918:531%
09. 26.H2459848.50:19: 806:4412:4418:4307:0213:1319:100%
09. 27.K2459849.50:23: 506:4612:4318:4108:1313:5819:281%
09. 28.Sze2459850.50:27: 106:4712:4318:3909:2914:4519:495%
09. 29.Cs2459851.50:30:5806:4812:4318:3710:4715:3620:1411%
09. 30.P2459852.50:34:5406:5012:4218:3512:0716:3020:4619%

Vállfa-halmaz (Collinder 399)

A Vállfa-halmaz (más néven Collinder 399, Cr 399, vagy Brocchi-halmaz) a Kis Róka (Vulpecula) csillagképben található csillagcsoport, közel a Nyíl csillagképhez. Először Al-Szufi perzsa csillagász írta le 964-ben az Állócsillagok c. könyvében. A 17. században G. B. Hodierna olasz csillagász önállóan újra felfedezte. 1931-ben Per Collinder svéd csillagász felvette a nyílthalmazokról készített katalógusába. Nagyon sokáig valódi nyilthalmaznak tekintették. 1998 óta (a Hipparcos műhold adatai alapján) számos független tanulmány bebizonyította, hogy ez az objektum nem valódi halmaz, hanem csak a csillagok véletlenszerű elrendezése, azaz aszterizmus. Alkotócsillagai 237-2237 fényév távolságban vannak a Naprendszertől.

A Vállfa-halmaz kb. így nézne ki egy 4×4 fokos látómezőben. (Forrás: Aladin) Binokulárokkal és keresőtávcsövekkel jobb lehet a látvány, mint nagyobb távcsövekkel. Figyeljük meg, hogy a középen lévő csillagok mintha egy feje tetejére fordított vállfát rajzolnának ki – innen kapta nevét az aszterizmus.

A Collinder 399 (Cr 399) egy feltűnő látszólagos csillagcsoportosulás. Számos olyan csillaga van, amely elég fényes ahhoz, hogy szabad szemmel is lássuk a nagyon sötét égbolton. Sue French New York állam északi részén található félig vidéki otthonából csak egy ködösséget látott az α Vulpeculaetól (egy 4,4 magnitúdós vörös óriás, kísérője a 7 ívperc távolságban lévő hatodrendű 8 Vulpeculae. Ez egy nagyon nyílt kettőscsillag, amely már kis távcsővel, vagy binokulárral is megfigyelhető) 4,5°-ra délre. A távcső hat csillagot mutat egy vonalban, és további négyet, amelyek horgot alkotnak délen. Mivel a „rúd” hossza 1,4°, a Vállfa-halmaz megfigyeléséhez kis nagyítású, széles látószögű látómezőre van szükség.

Sue French: Deep-Sky Wonders 215. o.

Walter Scott Houston, az „eredeti” Mélyég-csodák szerzője, így írt a csillagcsoportosulásról és még néhány objektumról 1956 szeptemberében (fordította: Szentmártoni Béla):

Az őszi esték fokozódó csípősségével a Tejút oldalai Ny felé fordulnak. Mielőtt az Orion uralná az eget, az amatőr még vethet néhány utolsó pillantást a korábbi hónapok összehalmozódott látványosságaira. Szép objektum binokulárral vagy RFT-vel Brocchi halmaza a Vul-ban, nem messze az Albireo-tól. Látható szabad szemmel a Tejút egy sötét hasadékában. Távcsővel 5-10 mg-s csillagok nyílt csoportja, kb. 1 fok átmérővel, fényesebb tagjai „vállfát” alkotnak. Ha a Vir-ben vagy a Hya-ban lenne, messze a Tejúttól, jól ismert objektum lenne. Csaknem valamennyi katalógusból hiányzik ez a szép csoport, bár Collinder 1931. évi jegyzéke tartalmazza. A Brocchi-halmaznak nagyon a szélén nagyobb távcsövek tulajdonosai megtalálhatják az NGC6802 kis nyílthalmazt. A nagyon halvány csillagok e tömkelege 5’ átmérőjű. Nem messze ettől, de a nagy Dumbbell-köd árnyékában fekszik az M 71 (NGC 6838) gömbhalmaz, 6’ átmérővel. A Sagitta keskeny sávjában könnyű rátalálni, s többre érdemes egy futó pillantásnál. Az égen magasabban van egy közepes, halvány planetáris köd, melyet eddig még nem említettem e rovatban. Ez az NGC6905, éppen a Del határa felett. Fényképeken kb. 44×37” méretű, s a vizuális észlelő is ki tudja nyomozni e terjedelemig, bár legalább 25 cm-es távcső szükséges, hogy ki lehessen venni a 14 mg-s központi csillagot. Szintén a Del-ben van az NGC 7006 gömbhalmaz. Ez az 1 mg-s halmaz csak 1’ vagy 2’ átmérőjű, s érdekes kontrasztban van a közeli M15 nagy gömbhalmazzal a Peg-ben, amely látható szabad szemmel. A szerzőnek van egy kartoték-katalógusa ködöknek amatőrök általi észleléséről. Szeretném tudni, melyeket látta valaki, rövid leírással, észrevételekkel a fényességről és érdekességekről, s hogy milyen fajtájú és méretű távcsövet használtak.

Érdekesség, hogy régen a halmaz nevét (Coathanger asterism) magyarra Ruhafogasként fordították, sok idősebb amatőrcsillagász fejében ez maradt meg. A helyes fordítás azonban a Vállfa-halmaz, ami lassacskán terjed. Ne lepődjünk meg, ha helyenként ma is, régebbi könyvekben-cikkekben pedig gyakran Ruhafogasként látjuk említeni.

Mélyég-objektumok kezdő amatőrcsillagászoknak:

Az éjszaka kezdetén rövid ideig észlelhető lesz néhány, a Messier-katalógushoz tartozó gömbhalmaz (M13, M92, M10, M12, M14).


Sötétedéstől kezdve megfigyelhető az M57 és az M27 planetáris köd, az NGC 7000 Észak-Amerika köd, a Fátyol-köd és a Sadr-környéki emissziós ködök.






 

Számos nyári mélyég-objektum figyelhető még meg szeptemberben, de már nagyon alacsonyan (pl. M8 Lagúna-köd, M20 Trifid-köd, M16 Sas-köd, a Nyilas csillagkép gömbhalmazai, M22 gömbhalmaz).




 

Este tíz-tizenegy óra körül alacsonyabban megfigyelhető a Cepheus csillagképben az Elefántormány-köd (IC 1396), a Perzeusz csillagképben az Ikerhalmaz, a Szív-köd és a Lélek-köd, az Androméda csillagképben az Androméda-köd, a Triangulum csillagképben a Triangulum-galaxis.

 

A Kassziopeia csillagkép számos látványos nyílthalmaza is észlelhető a szeptemberi éjszakák folyamán sötétedéstől kezdve, mint pl. az NGC 457 Bagoly-halmaz, az M103, az NGC 654, az NGC 663 nyílthalmazok.

 

Éjfél körül már megfigyelhetőek az M74 és M77 galaxisok is. Felületi fényességük halvány, közepes (legalább 10 cm-es) távcső ajánlott hozzájuk ahhoz, hogy biztosan lássuk őket.

Az ajánló összeállításához részben a Meteor Csillagászati Évkönyv 2022-t is használtuk.