2023. áprilisi észlelésajánló - Ágoston Zsolt, Kopeczny Zsuzsanna, Csizmadia Szilárd

A következőkben áprilisi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot!

A Nap április közepén 6:00 (NYISZ) körül kel, 19:30 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése. NYISZ = UT + 2 óra, ahol UT a Universal Time = Világidő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Telehold április 6-án, utolsó negyed április 13-án, újhold április 20-án, első negyed április 27-én lesz.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2023. április 15-én este 23 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ-2 óra):
04.11. 22:00 A Merkúr legnagyobb keleti elongációja (19°)
04.12. A Virginidák meteorraj maximuma (ZHR=5)
04.16. 04:01 A Szaturnusz 4,5 fokkal északra a Holdtól (Aquarius csillagkép, 20%-os holdfázis)
04.21. 18:11 38 órás holdsarló 11 fok magasan az esti égen
04.23. 01:00 A Lyridák meteorraj maximuma (ZHR=18)
04.23. 13:36 A Vénusz 1 fokra a Holdtól (12%-os holdfázis)
04.25. 21:57 A Mars 4,5 fokkal északkeletre a Holdtól (31%-os holdfázis)
04.29. Az Alfa Scorpiidák meteorraj maximuma (ZHR=5)

A Merkúr a hónap nagy részében jól megfigyelhető napnyugta után nyugati irányban, ez az idei legkedvezőbb esti láthatósága. 11-én van a legnagyobb keleti kitérésben a Naptól, 19 fokra. Ezután láthatósága folyamatosan romlik, a hónap végére már eltűnik az esti szürkületben.

A Vénusz a kora esti órákban délnyugaton kereshető, láthatósága kiváló a hónap során. Fényessége -4 magnitúdó, átmérője 17″, fázisa 67%.

A Mars kora este kel, az este első felében megfigyelhető. Gyorsan távolodik, fényessége 1,3 magnitúdóra, látszó átmérője 5,4″-re csökken.

A Jupiter a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg.

A Szaturnusz a Vízöntő csillagképben figyelhető meg, hajnalban megfigyelhető alacsonyan a délkeleti irányban.

Az Uránusz a hónap első felében még kereshető a Kos csillagképben, alacsonyan nyugaton.

A Neptunusz a hónap során nem figyelhető meg.

A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: félhold, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián-dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt.

Hó nap		JD (0h UT)	LST (Zeg)		Nap			Hold		Hold fázisa
				Kel	Delel	Nyugszik	Kel	Delel	Nyugszik	0h UT-kor
04. 01.	Szo	2460035.5	12:36:24	06:33	12:57	19:21	14:14	21:59	05:06	76%
04. 02.	V	2460036.5	12:40:20	06:31	12:57	19:23	15:22	22:43	05:29	84%
04. 03.	H	2460037.5	12:44:17	06:29	12:56	19:24	16:30	23:25	05:47	90%
04. 04.	K	2460038.5	12:48:14	06:27	12:56	19:25	17:38	-	06:04	95%
04. 05.	Sze	2460039.5	12:52:10	06:25	12:56	19:27	18:46	00:06	06:20	98%
04. 06.	Cs	2460040.5	12:56: 7	06:23	12:55	19:28	19:57	00:48	06:35	100%
04. 07.	P	2460041.5	13: 0: 3	06:21	12:55	19:29	21:10	01:30	06:52	99%
04. 08.	Szo	2460042.5	13: 3:60	06:19	12:55	19:31	22:26	02:17	07:12	97%
04. 09.	V	2460043.5	13: 7:56	06:17	12:55	19:32	23:44	03:07	07:37	92%
04. 10.	H	2460044.5	13:11:53	06:15	12:54	19:34	-	04:01	08:09	85%
04. 11.	K	2460045.5	13:15:49	06:13	12:54	19:35	01:00	04:59	08:52	76%
04. 12.	Sze	2460046.5	13:19:46	06:12	12:54	19:36	02:09	06:00	09:49	66%
04. 13.	Cs	2460047.5	13:23:43	06:10	12:53	19:38	03:06	07:01	11:00	55%
04. 14.	P	2460048.5	13:27:39	06:08	12:53	19:39	03:49	08:01	12:20	43%
04. 15.	Szo	2460049.5	13:31:36	06:06	12:53	19:40	04:22	08:58	13:43	32%
04. 16.	V	2460050.5	13:35:32	06:04	12:53	19:42	04:48	09:51	15:06	22%
04. 17.	H	2460051.5	13:39:29	06:02	12:52	19:43	05:09	10:41	16:27	13%
04. 18.	K	2460052.5	13:43:25	06:00	12:52	19:45	05:28	11:30	17:46	6%
04. 19.	Sze	2460053.5	13:47:22	05:59	12:52	19:46	05:46	12:18	19:04	2%
04. 20.	Cs	2460054.5	13:51:18	05:57	12:52	19:47	06:05	13:06	20:22	0%
04. 21.	P	2460055.5	13:55:15	05:55	12:52	19:49	06:26	13:55	21:40	1%
04. 22.	Szo	2460056.5	13:59:12	05:53	12:51	19:50	06:51	14:46	22:55	4%
04. 23.	V	2460057.5	14: 3: 8	05:52	12:51	19:51	07:23	15:39	-	9%
04. 24.	H	2460058.5	14: 7: 5	05:50	12:51	19:53	08:02	16:33	00:04	16%
04. 25.	K	2460059.5	14:11: 1	05:48	12:51	19:54	08:51	17:26	01:07	24%
04. 26.	Sze	2460060.5	14:14:58	05:46	12:51	19:55	09:48	18:18	01:57	32%
04. 27.	Cs	2460061.5	14:18:54	05:45	12:51	19:57	10:52	19:07	02:38	42%
04. 28.	P	2460062.5	14:22:51	05:43	12:50	19:58	11:59	19:53	03:08	51%
04. 29.	Szo	2460063.5	14:26:47	05:41	12:50	20:00	13:07	20:37	03:33	61%
04. 30.	V	2460064.5	14:30:44	05:40	12:50	20:01	14:14	21:20	03:53	70%

Galaxisok a Nagy Medvében

Ha tavasz, akkor galaxisok… De nem a megszokott Virgo galaxishalmaz tagjai közül szemezgetünk áprilisi ajánlónkban, hanem a Nagy Medve csillagképbeliek közül!

Első célpontunk az NGC 2768, amely félúton fekszik az Üpszilon (υ) és az Omikron (ο) Ursae Majoris, a Nagy Medve orrát jelző csillag között. Ez a galaxis halványan látszik egy kis refraktorral is 17x-es nagyítás mellett. Alakja KNY-i irányú ovális formát mutat 47x-es nagyításnál és a galaxismag felé világosabbá válik. A 87-szeres nagyítás szebb képet ad, egy 10 magnitúdós csillaggal a galaxis nyugati-északnyugati peremén, és egy halvánnyal a keleti-északkeleti széléhez közel. Ha északnyugat felé mozdítjuk a távcsövet, akkor egy 53’-es látómezőben feltűnik az NGC 2742 is. Formáját és tájolását tekintve hasonló az NGC 2768-hoz, de kisebb és egyenletesebb felületi fényerővel rendelkezik. Az NGC 2742-t északnyugaton egy mélysárga csillag, délnyugaton pedig egy halvány csillagokból álló kis háromszög kíséri. Mindkét galaxis nagyjából 65 millió fényévre helyezkedik el tőlünk.

Az NGC 2768 a Seyfert-galaxisokra példa, egy olyan objektumtípusra, amelynek középpontjában egy nagyon nagytömegű fekete lyuk található. Mindkét galaxis, miképp a Nagy Medve csillagkép is, cirkumpoláris Magyarországról nézve.

Az NGC 2742-től körülbelül egy fokkal délre egy 6 magnitúdós csillaghoz jutunk, ahonnan 1,8°-kal nyugatra egy másik csillag is látszik. Az NGC 2685, a Hélix-galaxis a második csillagtól 27′-re délkeletre fekszik. (Nem összekeverendő az NGC 7293-mal, ami a Hélix-köd.) Nagyon halvány ÉK-DNY irányú ovális formát mutat egy 105 mm-es refraktorral 28x-os nagyítás mellett, és egy halvány csillag ül északkeleti csúcsától északra. 87x-es nagyítással 1,5′ hosszú, és valamivel fényesebbé válik a közepe felé.

A Hélix-galaxis az egyik legközelebbi poláris gyűrűs galaxis. A poláris gyűrűs galaxis egy gázból, porból és csillagokból álló korongot (vagy gyűrűt) mutat, amely majdnem merőleges a befogadó galaxis korongjára. Úgy gondolják, hogy a gyűrű egy szomszédos galaxis anyagával való egyesülés vagy felhalmozódás eredményeként keletkezik. Egy 25 cm-es távcsővel a galaxis poláris gyűrűjét úgy érzékeljük, hogy közepén a galaxis vastagsága nagyobb, mint amit egyébként várhatnánk. Egy 14,5”-es tubussal nagyon halványan mutatja meg ezt a szélesebb középső régiót. Amely a fő galaxisra merőlegestől, kissé az óramutató járásával megegyező irányba billen, az északnyugati oldalon lévő rész egyértelműbben látszik.

A Hélix-galaxis egy lentikuláris és poláris gyűrűs Seyfert 2 típusú galaxis. Kb. 50.000 fényév átmérőjű és körülbelül 45 millió fényévre van a Földtől. Másodpercenként 883 kilométeres sebességgel távolodik tőlünk. Nagy tudományos érdeklődésre számot tartó objektum, mert a poláris gyűrűs galaxisok elég ritkák.

Innen észak felé induljunk távcsövünkkel, ahol is galaxisok egy érdekes kvartettjét találjuk, a Holmberg 124-et.

Erik Holmberg 1937-ben készítette el katalógusát a kettős és többszörös galaxisokról, amelyeket korai fényképlemezeken talált, sajnos a fejletlenebb technikával készített képek számos hamis azonosításhoz vezetettek.

A csoport legnagyobb tagja az NGC 2805, Tau (τ) Ursae Majoristól 1,2° K-ÉK-re látszik. Ennek a spirálisnak a felülete nagyon alacsony fényerővel rendelkezik, és a kis teleszkópokkal csak az apró, világosabb magot tudjuk észlelni. Egy 25 centiméteressel, 170x-es nagyításnál ez a kísérteties galaxis szabálytalanul kereknek és 4-5′ átmérőjűnek tűnik. Egy pár meglehetősen fényes, 9-es és 10-es magnitúdós csillag veszi körül, míg egy 12 magnitúdós csillag őrzi északnyugati szélét.

Megosztva a látómezőt, az NGC 2814 (küllős spirálgalaxis) 10,5″-re észak-északkeletre helyezkedik el nagyobb társától, és déli csúcsa közelében van egy 11 magnitúdós csillag. Ennek a spirálnak az összmagnitúdója lényegesen halványabb, mint az NGC 2805-é, de fénye sokkal kisebb területre oszlik szét, ami lényegesen nagyobb felületi fényességet eredményez. Úgy néz ki, mint egy 1′ hosszú észak-déli perjel.

Az NGC 2820 valamivel nyilvánvalóbban mutatja magát, mint az NGC 2814, és csak 3,7’-re van a látómező középpontjától keletre. Az NGC 2820 egy másik éléről látszódó spirál galaxis és elég vékony ahhoz, hogy szerepeljen a „Laposgalaxis” Katalógusban (Igor D. Karachentsev és munkatársai, 1999). A katalógusban szereplő objektumok olyan korongszerű galaxisok, amelyeknek nincs központi dudora, vagy csak csekély a középső kidudorodásuk, és legalább hétszer hosszabbnak tűnnek, mint a szélességük. Egy 25 cm-es távcsővel az NGC 2820 karcsú formája K-ÉK – NY-DNY irányú, és 2,5’-es. A csoporthoz tartozó IC 2458-at Sue French sem látta a saját szemével. A kihívás: valaki látja, ahogy az NGC 2820 nyugati csúcsán lóg?

Ezek a Holmberg-galaxisok körülbelül 76 millió fényévnyire találhatók tőlünk.

Sue French: Deep-Sky Wonders 98-99. o.

Érdekes célpont lehet áprilisban 10 cm-es és nagyobb távcsöveknek a “Jupiter szelleme” (NGC 3242) planetáris köd.

Napnyugta után kevéssel alacsonyan még látható a Fiastyúk, az M36, M37, M38 nyílthalmazok is. Ezek mindegyike könnyű, kezdőknek is ajánlható objektum, bármilyen távcsőben jól mutatnak. Kis nagyítás jobb hozzájuk, sőt, a Fiastyúk – nagy kiterjedése miatt – esetleg a keresőtávcsövekben és a binokulárokban szebb látványt is ad.

Kora este alacsonyan még megfigyelhetők az Orion csillagkép (Orion) és környékének látványos mélyég-objektumai: a Nagy és a Kis Orion-köd (M42-43), a Rozetta-köd (NGC 2237), a Tölcsér-köd (NGC 2264) és a Lófej-köd (Barnard 33, IC 434).

Sötétedéstől még alacsonyan láthatók a Hajófara és az Egyszarvú csillagképek (Puppis és Monoceros) nyílthalmazai, az M46, M47, M48 és az M50 halmazok, melyek vizuálisan és fotografikusan megfigyelve is nagyon látványosak; az M46 egy kisebb planetáris köddel (NGC 2438) együtt látható.

Az Egyszarvúban az NGC 2264 jelű köd és csillaghalmaz nagyon látványos közepes méretű távcsövektől felfelé. Ugyancsak érdemes még felkeresni az NGC 2301 nyílthalmazt. Nagyon fényes; 5 cm-es műszerben már látható.

Sötétedéstől megfigyelhetők a Leo-tripletként is ismert galaxisok (Messier 65, Messier 66, NGC 3628).

Este kilenc-tíz óra körül a Virgo-halmaz is kedvező pozícióba kerül, számos galaxist figyelhetünk meg egymás közelében.

Sötétedéstől kezdve megfigyelhetők a Nagy Medve és a Vadászebek csillagképekben elhelyezkedő fényesebb, “közeli” galaxisok (M51, M81, M82, M94, M102, M106).