VCSE asztrofizikai és csillagászati e-szakkör

Játék és felkészítés a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia 2020 hazai válogatójára (International Olympiad in Astronomy and Astrophysics, IOAA)

Regisztráció és tájékoztató előadás

Helyszín: Zalaegerszeg, Dísz tér 7. 2. emelet 241. terem (Tudomány és Technika háza)

Időpont: 2019. szeptember 20. 17:00 – 18:00 óra között

Az ismertetést tartják:

Dr. Csizmadia Szilárd, csillagász (Német Lég- és Űrkutatási Központ), a 2019. évi IOAA feladatkitűző és pontozó (Academic Committee) bizottságának tagja

Császár Kornél, amatőrcsillagász, a 2019. évi IOAA egyik magyar olimpikonja (dicséret)

Bánfalvi Péter, amatőrcsillagász, 2019. évi IOAA távcsőasszisztens

Jandó Dániel, amatőrcsillagász, 2019. évi IOAA-válogatón országos döntős

Miről lesz szó:

Felkészítő szakkörök, versenyek, észlelések, csillagászat

2020. évi VCSE Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábori részvételi lehetőségek

2020. évi válogatóverseny és nemzetközi verseny Kolumbiában

 

Miért érdemes jelentkezned a szakkörbe:

  • Egy klassz, fiatalos és vidám közösség tagja lehetsz.
  • Megismerheted kozmikus környezetünket anélkül, hogy elérhetetlen űrutazásra vágyakoznál.
  • Olyan csillagászati távcsövekkel észlelhetsz, amelyeket csak sok-sok zsebpénzed árán tudnál megvásárolni.
  • A szakkörvezető jóvoltából ismerkedhetsz más csillagok körül keringő bolygók kutatásának eredményeiről és a galaxisok világáról is.
  • Ha szorgalmasan tanulsz, akkor esélyed van bekerülni e témában a legrangosabb világversenyre, a XIV. Csillagászati és asztrofizikai diákolimpiára – de ettől függetlenül is kötelezettség és stressz nélkül jót szórakozhatsz csillagászati témakörökben.
  • Ha megtetszik ez a tudomány, akkor akár csillagász is lehet belőled.

A szakköri foglalkozásokon a saját okostelefonod, vagy otthoni számítógéped használatával tudsz részt venni.

A szakkör célja:

  • Az iskolai csillagászati ismeretek oktatásának hiányát pótolni.
  • Gyakorlati ismereteket és élményeket nyújtani.
  • Felkészítés a csillagászati és asztrofizikai diákolimpia hazai selejtezőjére, illetve a diákolimpiára.

A szakköri foglalkozások:

  • A tanítási hetek megadott napján és időpontjában (általában keddenként este háromnegyed kilenckor) a Skype alkalmazásával elméleti jellegű foglalkozás, előadás.
  • Gyakorlati bemutatók, észlelési lehetőségek Zalaegerszegen (időjárás függvényében tűzzük ki az ajánlott találkozásokat).
  • A szakkör tagjai számára szorgalmazzuk a tavaszi észlelőhétvégén való részvételt és a nyári táborba való jelentkezést.
  • A VCSE Távvezérelt Csillagvizsgálójával csillagászati objektumok távészlelése.

Kiknek a jelentkezését várjuk?

Olyan középiskolások (9-12. évfolyam) jelentkezését várjuk, akiket érdekel a csillagászat és a világűr, és a következő további feltételek legalább egyikének megfelelnek:

  • ha jó vagy matematikából és fizikából,
  • ha szeretnéd tét nélkül kipróbálni magad érettségi előtt,
  • jól szórakozva érdekes dolgokon keresztül akarsz tanulni,
  • ha csak egy jó bulit, kellemes társaságot keresel, és eközben tudományos érdeklődésű vagy.

Gyere és jelentkezz!

 

A 2019/2020-as tanévben háromfordulós verseny lesz, az első forduló időpontja: 2019. október 15. (Ez egyben amolyan csillagászati OKTV-nek is számít.)

A szakkörön legfeljebb 20 tanuló vehet részt.

A VEGA ’19 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtáborban egy mobiltelefonnal körbejártunk, és megkérdeztünk egy-két táborozót. A válaszokat ebben a filmben gyűjtöttük össze – minősége a mobiltelefoné. A filmben feltűnnek drónfelvételek és éjszakai time-lapse-ek, illetve tagtársaink csillagászati felvételei. Mindenkinek köszönjük a segítséget!

A filmet 2019. szeptember 21-én, a VCSE Őszi Észlelőhétvégéjén mutatjuk be. Előzetese a fenti videóra kattintva megtekinthető.

Rendező és vágó: Román Dávid

Ötlet és filmterv: Csizmadia Szilárd

Operatőrök: Ágoston Zsolt, Román Dávid

Drónfelvételek: Schmall Rafael

Éjszakai time-lapse-ek: Schmall Rafael

Munkatársak: Szarka Bence, Kelemen Tamás

Mélyég-felvételek: Ágoston Zsolt

Szereplők: Dr. Csizmadia Szilárd, Ágoston Zsolt, Fuccaro Orsolya, Schmall Rafael, Csizmadia Ákos, Dr. Csizmadia Tamás, Mikics Alexandra, Poór Petra és sokan mások.

A következőkben a szeptemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.

A Nap Zalaegerszegről nézve szeptember közepén 06:30 (NYISZ) körül kel, 19:05 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése – NYISZ = UT + 2 h, NYISZ = KözEI + 1 h, ahol UT a világidő, KöZEI a közép-európai idő rövidítése. Az ország keleti területein félórás, a középső területein negyedórás eltérés előfordulhat a földrajzi hosszúságkülönbség miatt a napkelte-napnyugta időpontjában.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed szeptember 6-án, telihold szeptember 14-én, utolsó negyed szeptember 22-én, újhold szeptember 28-án lesz. (Forrás: http://vcse.hu/).

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2019. szeptember 22-én este 22 óra NYISZ-kor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A képre nagyítva nagyobb méretben is megtekinthető a térkép. A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség (éjszaka).

Látványosabb események UT időzóna szerint (UT = NYISZ – 2 óra):

09.04. 03:20 A Merkúr felső együttállásban a Nappal
09.06. 18:24 A Jupiter 6°-ra az 56%-os Holdtól
09.08. 17:45 A Szaturnusz 2°-ra a 75%-os Holdtól
09.10. 07:24 A Neptunusz oppozícióban a Vízöntő (Aquarius) csillagképben (7,8 magnitúdó, 2″ átm.)
09.14. 19:14 A Hold mögül kilép a 30 Piscium
09.20-22. VCSE őszi észlelőhétvége, Dobronhegy-Balázsfán
09.23. 07:50 Őszi napéjegyenlőség
09.27. 04:18 38 óra 8 perces holdsarló 18° magasan
09.29. 16:47 22 óra 21 perces holdsarló a Merkúrtól 7°-ra, a Vénusztól 3°-ra

Hold földtávolban: szept. 13. 15:33 NYISZ, 406377,0 km-re, látszó átmérője: 29,4′
Hold földközelben: szept. 28. 04:23 NYISZ, 357804,9 km-re, látszó átmérője: 33,4′


A Merkúr 2019. évi láthatóságát lásd itt. A hónap végén napnyugta után fél órával még megfigyelhető, kedvezőtlen helyzetben van.

A Vénusz a hónap végén napnyugta után fél órával még megfigyelhető, kedvezőtlen helyzetben van.

A Mars a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg.

A Jupiter éjfélig megfigyelhető nyugati irányban.

A Szaturnusz éjfélig megfigyelhető alacsonyan, délnyugati irányban.

Az Uránusz a Kos csillagképben jár, este kel.

A Neptunusz a Vízöntőben jár, egész éjszaka megfigyelhető, 10-én szembenállásban a Nappal.

Olvasd tovább

A VCSE 2019. július 26. és augusztus 1. között Őrimagyarósdon megrendezett megfigyelőtábora során készült két fotómat szeretném megosztani veletek. Ezek az Sh2-155 Barlang-ködről és az NGC 7380 katalógusszámú Varázsló-ködről készültek.

Mindkét kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton tubussal, Skywatcher f/4 kómakorrektorral és Canon EOS 6D fényképezőgéppel készült. Az NGC 7380 esetén 48×150 s, az Sh2-155 esetén 90×150 s objektum (light) ISO 3200 kép összegzéséből. A korrekciós felvételeket 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark képből állítottam össze. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.

Sh2-155 Barlang-köd - VCSE - Ágoston Zsolt
VCSE – Sh2-155 Barlang-köd – Ágoston Zsolt

Július 29-én, a megfigyelőtábor egyetlen végig derült (bár nagyon párás) éjszakáján a Barlang-ködöt fényképeztem, nevét a régió legfényesebb, félköríves alakzatáról kapta, mely hasonlíthat egy barlang bejáratára. A Cepheus csillagképben található, távolsága tőlünk 2400 fényév. Hidrogénből áll, melyet a ködösség anyagából születő csillagok ionizálnak, ezért láthatjuk. A ködkomplexumban az emissziós területek mellett sötétködök – a felvétel jobb oldalán – és reflexiós ködök – kékes foltok néhány csillag körül a kép alján – is előfordulnak. 1959-ben fedezték fel, a Sharpless-katalógus összeállítása során.

NGC 7380 Varázsló-köd - VCSE - Ágoston Zsolt
NGC 7380 Varázsló-köd – VCSE – Ágoston Zsolt

A következő éjszakán, július 30-án a távcsövem a Varázsló-köd irányába állítottam, és a fenti felvétel nyers képeinek elkészítésének álltam neki. A képen a vöröses hidrogénköd félkör alakban vesz körül egy világosabb, fehéres színű területet. A vöröses emissziós köd a kép közepe fele a legfényesebb, innen “balra” gyorsan csökken fényessége, viszont “jobb oldalt” lassabb az átmenet élénkvörösből teljesen feketébe. A hidrogénfelhőt számos nagy kiterjedésű sötétköd tagolja. A vöröses köd egy csuklyás, kámzsát viselő alakot formáz, innen származik elnevezése is. Csúcsos csuklyája a kép tetején halványan kivehető, mellkasa előtt helyezkedik el az említett világosabb terület.

1787-ben fedezte fel Caroline Herschel. Testvére, William Herschel katalogizálta a Cepheus csillagképben található ködösséget, melynek anyagából jelenleg egy nyílthalmaz alakul ki. Az így kialakuló csillagok “szele” néhány millió éven belül szétoszlatja a ködöt, viszont a nyílthalmaz csillagainak egy része túlélheti a Napot is.

Ez a kis írásocska egy Gucsik Bencével folytatott facebook-csetből született. Bence azt kérdezte, hogy melyik a Tejútrendszerre legjobban hasonlító extragalaxis?

Sokak meglátása szerint az UGC 12158 hasonlít ránk legjobban. Mások azonban az M83-at, és az NGC 6744-t is felhozzák példának. Utóbbit igen sokan emlegetik a Tejútrendszer ikertestvérének. Összességében azonban nem várjuk, hogy csak egy galaxis hasonlít ránk olyan nagyon, hiszen a galaxisok fejlődésének is megvannak a maga törvényei, amelyek minden galaxisra érvényesek. Ugyanakkor a környezetnek igen erős befolyásoló hatása van a galaxisokra (is). Ha két galaxis nagyon megközelíti egymást, akkor az általuk keltett árapályerők nagyon megváltoztathatják a galaxisok kinézetét.

Messier 83 (NGC 5236). Az M83-at gyakran SAB típusú galaxisnak osztályozzák. Küllős (horgas, vagy inkább rudas) spirálgalaxis, vagyis nem a magjából indulnak ki a spirálkarok, hanem a magból ellentétesen két irányba kiágazó, rúdszerű alakzat végéről. Nicolas Louis de Lacaille fedezte fel távcsövével 1752. február 23-án a dél-afrikai Fokvárosból. 15 millió fényévre van tőlünk, a Hydra (Északi Vízikígyó) csillagképben látszik. Párizsból Charles Messier 1781 márciusában figyelte meg és vette fel katalógusába. Fényessége 7,5 magnitúdó, így ez a galaxis akár binokulárokkal is látszik jó égről. Deklinációja kb. -30 fok, így Magyarországról is látható, bár csak 13 fokra emelkedik tőlünk nézve a horizont fölé. Ez azt jelenti, hogy jó déli horizontú helyre van szükség a megfigyeléséhez, különben fák, épületek, horizontközeli pára és fényszennyezés eltakarja előlünk.

VCSE - Az M83 (Messier 83) az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory, ESO) Chilében lévő, 8 méteres Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope, VLT) készült felvételén. A kép készítésének időpontja: 2005. A felvételhez B és R sávban, valamint H-alfában készült képeket használtak fel.
VCSE – Az M83 (Messier 83) az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory, ESO) Chilében lévő, 8 méteres Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope, VLT) készült felvételén. A kép közzétételének időpontja: 2005. A felvételhez B és R sávban, valamint H-alfában készült képeket használtak fel.

Típusában az SAB gyengén kifejlett rudakra (küllőkre) utal. A spirálkarjai kismértékben “sérültek”, talán azért, mert egy közeli pekuliáris törpegalaxis, az NGC 5253 és az M83 gravitációsan kölcsönhatottak az utóbbi pár milliárd évben. Ennek maradványa lehet az egyik, enyhén torzult spirálkar. A kölcsönhatás idején az M83-ban csillagkeletkezési hullám indult be.

A magtól 20 kiloparszekre ma is erős ütemben folyik a spirálkarok vezető oldalán a csillagkeletkezés. Hat szupernóvát figyeltek eddig meg az M83-ban: SN 1923A, SN 1945B, SN 1950B, SN 1957D, SN 1968L és SN 1983N. (A szupernóvák elnevezésében az SN a szupernóva rövidítése, a számok a felfedezés évét jelölik, a betűk pedig az adott évben a felfedezés sorrendjét jelölik.) Érdekes amatőrcsillagász-projekt lehetne egy ilyen gyakran szupernóvákat produkáló galaxis rendszeres ellenőrzése, hogy egy újabb szupernóvát fedezhessen fel valamelyikünk.

Az M83 az ún. M83-Centaurus A galaxiscsoport tagja. Ez a galaxiscsoport két alcsoportból áll, az egyiknek a domináns galaxisa az M83, a másiké a Cen A. A csillagászatban még nincs egységes vélemény arról, hogy ez a két alcsoport önállóan is galaxiscsoportoknak tekinthető, vagy egy nagyobbat formálnak. Mindenesetre azt tudjuk, hogy a két alcsoport egymás felé mozog jelenleg.

NGC 6744. Az NGC 6744 egy átmeneti spirálgalaxis, ami 30 millió fényévre van tőlünk és a Pavo (Páva) csillagképben látszik. Messze délen van, -64 fokos deklinációjával Magyarországról nem figyelhető meg. James Dunlop skót csillagász fedezte fel 1826. június 30-án Ausztráliából. Az NGC 6744A jelű kísérőgalaxisa nagyon hasonlít a mi Magellán-felhőinkre. A Virgo-szuperhalmaz tagja. (A Zsiráfban az NGC 2336 hasonlít az NGC 6744-re, és tőlünk nézve mindig megfigyelhető (cirkumpoláris Magyarországról). Az NGC 2336-nak legalább nyolc spirálkarja ismerhető fel a róla készült legjobb képeken, de átmérője 200 000 fényév, kb. kétszer akkora, mint a Tejútrendszer. Az NGC 2336 is SAB típusú, de csak 10,3 magnitúdós, mert messzebb van: kb. 91 millió fényévre tőlünk). Összehasonlítva az NGC 6744 képét az M83-éval, látható, hogy az NGC 6744-re valamilyen kis szögből nézünk rá, az M83-ra viszont teljesen a lapjáról.
VCSE - Az NGC 6744 fényképe. Az ESO 2,2 méteres távcsövével, B, V, szélessávú R és Ha-alfa szűrőkkel készült kép. - Forrás: ESO.
VCSE – Az NGC 6744 fényképe. Az ESO 2,2 méteres távcsövével, B, V, szélessávú R és H-alfa szűrőkkel készült kép. – Forrás: ESO.
UGC 12158. Ez a galaxis sokak szerint a Tejútrendszerre legjobban hasonlító csillagváros. Sb-típusú rudas (küllős, horgas) galaxis, amely 384 millió fényévre található tőlünk. 140 ezer fényév átmérőjűre becsülik. 2003. december 15-én egy szupernóva tűnt fel benne, ami V=19,2 magnitúdó fényességű volt felfedezésekor. Később egészen V=17,5 magnitúdóig fényesedett tovább. 2004. szeptember 4-ig volt látható, akkor a használt műszerek teljesítőképességének határa alá esett fénye. SN 2004ef-re keresztelték. Szülőégitestje (progenitora) nem ismert. Színképét felvették, aszerint I-es típusú volt.
VCSE - AZ UGC 12158, sokak szerint méretében és kinézetében a Tejútrendszerre legjobban hasonlító extragalaxis. A Hubble Űrtávcső felvétele. - Forrás: NASA/ESA HST
VCSE – AZ UGC 12158, sokak szerint méretében és kinézetében a Tejútrendszerre legjobban hasonlító extragalaxis. A Hubble Űrtávcső felvétele. – Forrás: NASA/ESA HST