VCSE - Cygnus és Hidrogenfelhők - Majoros Attila
VCSE – Cygnus és hidrogénfelhők – Majoros Attila
Ha nyár van, akkor a Cygnus csillagkép és a benne lévő hidrogénfelhők hálás téma.
A fenti képet Canon 500D-vel (fullspektrum) készítettem, Canon 50 mm f1.8 objektívvel, Skywatcher Star Adventurer mechanikán, Astronomy 12 nm sávszélességű H-alfa szűrővel.
59 x 4 perces felvételeket adtam össze, amiket 20 db dark kép felhasználásával korrigáltam.
Képfeldolgozás: Nebulosity és Photoshop.
A kép készítésének dátuma: 2017. június 18., helye: Guernsey-sziget.

A Nap Csillagászati Képe (Astronomy Picture of the Day, APOD) 2017. június 20-án a Hubble Űrtávcsőnek a Westerlund 1 csillaghalmazról készített csodálatos felvétele volt.

VCSE - Mai kép - Westerlund 1 csillaghalmaz - Csizmadia Szilárd
VCSE – Mai kép – Westerlund 1 csillaghalmaz – Csizmadia Szilárd

 

Bengt Westerlund (1921-2008) svéd csillagász, 1969-1975 között az ESO igazgatója, három csillaghalmazt fedezett fel. A Westerlund 1-et 1961-ben találta, ami egy ún. szuper csillaghalmaz a Tejútrendszerben. Az Ara (Oltár) csillagképben látszik. Becsült távolsága a Földtől 3500-5000 parszek. Pontos távolságát csak 2018-ra méri meg a jelenleg is adatokat gyűjtő Gaia asztrometriai műhold. A halmaz irányában mutatkozó nagyon erős csillagközi fényelnyelés miatt sokáig alig tanulmányozták. Hat sárga szuperóriás, négy vörös szuperóriás, 24 Wolf-Rayet csillag, egy fényes kék változócsillag és sok fényes OB szuperóriás csillag található benne. Legalább egy pulzárt is tartalmaz. Olvasd tovább

VCSE - Telihold - Kapiller Zoltán István
VCSE – Telihold – Kapiller Zoltán István

Az alábbi kép 2017. június 9-én készült, telihold alkalmával. A saját oldalamon már közzétettem, de asztrofotósok véleményét is szeretném kérni, mit kellene máshogy csinálni legközelebb. Minden felvétel azonos gépállásból (és azonos gyújtótávolsággal) készült állványról.

Képenként kidolgozás RAW-ból a RawTherapee programmal, majd GIMP-ben betöltöttem a rétegeket, ezután egyenként “csak világosítás” rétegmódba állítottam a legalsó kivételével. (Rajzolást, festést, kivágást, beillesztést stb. nem végeztem.)

Az egyes expozíciók között 140 másodpercet vártam. Eszközök: Canon EOS 700D, Tamron SP AF 70-300mm f/4-5.6 Di VC USD, expozíciós adatok: F11, ISO100, 2s-1/64s, ekv. 150 mm. (A záridőket folyamatosan változtattam az expók között.)

Már úgy látom, legközelebb f/22-t használnék, akkor sem fog szerintem bemozdulni a Hold, viszont a település fényei csillagszerűbbek lennének.

A mai képen csodálatos, és tudományosan is nagyon érdekes halvány halorészletek láthatók a Messier 89 extragalaxis körül.
A Messier 89 (M89, NGC 4552) elliptikus galaxist 1781. március 18-án fedezte fel Charles Messier. A Virgo-galaxishalmaz tagja. A Szűz (Virgo) csillagképben látszik, és míg a legtöbb elliptikus galaxis kisebb vagy nagyobb mértékben elnyúlt, addig az M89-et jobb lenne gömbgalaxisnak hívni, mert szinte tökéletesen gömb alakú. Némely csillagász felvetette azt a lehetőséget, hogy esetleg csak azért látjuk tökéletes kör alakúnak az égi vetületét, mert pont a nagytengelye felől nézünk rá: az ilyen orientáció valószínűsége elég kicsi, úgyhogy ha erről van szó, akkor is igen szerencsések vagyunk.
A fényes galaxismagot halvány halo veszi körbe (HST-felvétel), de hosszú expozíciós idejű felvételeken kagylószerű héjakat formázó, kis sűrűségű csillaghéjak is előkerülnek. (Ez arra utal, hogy az M89 több galaxis egyesüléséből jöhetett létre.)
A Chandra műhold két gyűrűszerű röntgensugárzó alakzatot is látott az M89 magja körül, ami arra utal, hogy 1-2 millió éve a magbeli fekete lyuk kitörésen esett át.
A kép készítője M. Hanson (USA), 25 éve amatőrcsillagász. Akvárium-készítő cége van. A fentebb bemutatott M89 képét 17 hüvelykes (43,1 cm-es) nyílású távcsővel vette fel, SBIG 16803 CCD-kamerával Új-Mexikóból, RGB szűrőkkel, összesen színenként 1000 perc (kb. 17 óra) expozíciós idővel. Érdemes a képen a galaxis belső részét körbevevő nagyon alacsony felületi fényességű, kisszámú csillag lepelszerű fátylat keltő fényeit tanulmányozni. Mindkét képen látszik egy nagyobb, távoli, élét mutató spirálgalaxis is.
Hansonnak nincsen semmilyen csillagász végzettsége, mégis, Dr. D. Martínez-Delgadó hivatásos csillagász csoportjának dolgozik be, utóbbi a német Max-Planck-Institut für Astronomie kutatója. Nagyon mélyre hatoló, hosszú expozíciós idejű képeket vesznek fel közösen, amiken kisebb törpegalaxisok nagyobb galaxisok általi elnyelését tanulmányozzák. Az amatőr-profi együttműködés szép példája ez.
Egy 2006-os tanulmány szerint az M89 magja körüli 25 ívperces látszó területen mintegy 1300-2700 gömbhalmaz lehetséges. Ez felülmúlja az M87 körül ismert mintegy 1000 gömbhalmazt is. Összehasonlításul: a Tejútrendszerben kb. 200 gömbhalmazt ismerünk.