A Sharpless 202 egy hatalmas hidrogénfelhő rendszer, melyben a Stock 23-as számú nyílt csillaghalmaz helyezkedik el.

VCSE - Sharpless 202 - Schmall Rafael
VCSE – Sharpless 202 – Schmall Rafael

A vörös a hidrogén emissziója, de például atomos oxigén egyáltalán nincs a területben.  A sötét kar egy porfelhő, mely teljesen elfedi a mögöttük világító csillagok fényét. A csillaghalmaz előterében további porfelhők vannak, melyek halvány derengést adnak a területnek. A szomszédságban a vdB 14 és 15 van, melyeknél több reflexiós csillagköd is található. A kis csillaghalmazt akár kistávcsővel is megtalálhatjuk a Camelopardalis (Zsiráf) csillagképben. 

A kép adatai:

Távcső: SkyWatcher 200/800 Newton
Mechanika 1: SkyWatcher AZ-EQ-6 Pro mechanika
Mechanika 2: SkyWatcher EQ-6 Pro mechanika SynScan vezérléssel
Kamera: Canon EOS 1100D (átalakított)
Vezetőegység: Lacerta/MGEN standalone autoguider
Szűrő 1: Astronomik IR/UV-Block CCD-szűrő
Szűrő 2: Astronomik Ha 12nm EOS Clip
Korrektor: SkyWatcher kómakorrektor f/4 távcsövekhez
Exp. idő: 280×300 sec RGB, ISO800
Helyszín: Zselici Csillagpark

Stewart Sharpless-ről és katalógusáról itt lehet bővebben olvasni. Sidney van den Berg vdB-katalógusáról pedig pár szóban itt emlékeztünk meg. (A vdB katalógust sokszor VdB rövidítéssel lehet megtalálni, máskor VDB-vel, utóbbi biztosan helytelen – a szerk.)

VCSE – Fényoszlopok a Zselicben – Schmall Rafael

A fényoszlopok igen ritkák Magyarországon. A legutóbbi 2013 januárjában volt fotózható egész pontosan fél órára a Zselicben. Azóta mástól nem érkezett róla beszámoló.

2017. november 20-a egy átlagos őszi estének indult. Ám a kissé fátyolfelhős égbolton furcsa foltok látszódtak a csillagászati szürkületben. A Zselici Csillagpark Allsky-kameráján viszont egyértelműen előjöttek a klasszikus fényoszlopok. A kamera alapos vizsgálata után a tettek helyszíne alig negyed órára volt a kiindulóponttól, így gyors reagálással sikerült lencsevégre kapni ezt a különleges légköroptikai jelenséget.

A fényoszlopokat a felhőkben lebegő jégkristályok milliárdjai hozzák létre úgy, hogy a hatszögletű lapkristályok a felületükkel tükörként verik vissza a fényeket és ez az észlelő szempontjából a fényforrás felett és alatt egy-egy oszlopszerű fényfoltként jelenik meg. A fény lehet a Hold, a Nap, de akár a Szíriusz fénye is. Vagy mint a Zselic esetében, a távoli települések fényei.

A felvételen látható oszlopok 20-40km-re lévő templomok díszkivilágításának fényei. Ritkább esetben akár az utcák lámpái is kirajzolódhatnak az égbolton. A fotón a csillagok gyakorlatilag átderengenek a vékony fátyolfelhőn, ami okozta a jelenséget. Balra az Orion csillagkép emelkedik az éjszakai égbolt legfényesebb csillagára, a Szíriuszra mutatva. A kép közepétől kicsit balra a három fő fényoszlop szabad szemmel is látszódott.

A felvétel nyolc darab állóképből áll, mely egy Canon EOS6D-vel és egy Samyang 24mm f1.4-es objektívvel készültek. Egy kép 10 másodpercig készült 10000-es ISO-n és f2-es rekeszen.

A panorámakép a Hét, a Hónap és az Év asztrofotója lett.

http://www.ng.hu/Fold/2017/11/30/2017.-november-asztrofotoja-Fenyoszlopok
https://www.csillagaszat.hu/a-het…/fenyoszlopok-a-zselicben
http://www.ng.hu/Fold/2018/01/14/2017-legjobb-asztrofotoi

 

A Lacerta OB1-es jelű asszociációban terül el az LBN 437-es számú reflexiós köd.

VCSE - LBN 437 - Schmall Rafael
VCSE – LBN 437 – Schmall Rafael

A Lacerta (Gyík) csillagképben számos hömpölygő csillagköd található. Egy nagyobb rendszer a Sharpless 126 része (is) a képen látható LBN 437-es számú objektum. (LBN: Lynds Catalog of Bright Nebulae, vagyis Lynds Fényes Ködkatalógusa. A katalógust Beverly Lynds kezdte el összeállítani az 1960-as években.)

Míg távcsővel nem sok mindent lehet itt látni, csak pár csillagot, addig egy tiszta égen az asztrofotó szépen előhozza a számtalan csillagködöt, ami a csillagok körül rejtőzik. Az egész hullámszerű alakzat egy úgynevezett reflexiós köd, mely a csillagok fényét veri vissza. Azonban a kép bal oldalától egészen a csillagködig húzódik egy mélyvöröses sáv, amely egy emissziós köd, tehát a csillagok sugárzása gerjeszti és emiatt világít vörösesen – a vörös szín a hidrogén jelenlétére utal.

Ezek az objektumok rendkívül látványosak fényképeken, több mérettartományt átfognak és számtalan struktúrával jönnek elő az asztrofotókon. A részletek, színárnyalatok előhozása, a “szépre fotózásuk” rengeteg befektetett időt igényel.

A kép adatai:

Távcső: SkyWatcher 200/800 Newton
Mechanika1: SkyWatcher AZ-EQ-6 Pro mechanika
Mechanika2: SkyWatcher EQ-6 Pro mechanika SynScan vezérléssel
Kamera: Canon EOS1100D (átalakított)
Vezetőegység: Lacerta/MGEN standalone autoguider
Szűrő1: Astronomik IR/UV-Block CCD-szűrő
Szűrő2: IDAS LPS-D1 fotografikus mély-ég szűrő
Korrektor: SkyWatcher kómakorrektor F/4 távcsövekhez
Exp. idő: 280×300 sec, ISO800, f4
Helyszín: Zselici Csillagpark