Szerző: Ágoston Zsolt

2026. februári észlelésajánló – Ágoston Zsolt, Csizmadia Szilárd

A következőkben a februári amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap februárban 07:00 (KözEI) körül kel, 17:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Telehold február 1-én, utolsó negyed február 9-én, újhold február 17-én, első negyed február 24-én lesz. (Holdfázis-táblázat 2025-2029.) Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség, a csillagászati éjszaka. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra): 02.01.  22:10 Telehold a Rák csillagképben 02.03.  3:55 A Regulus (Alfa Leonis) 33'-cel északnyugatra a 98%-os fogyó Holdtól 02.07.  08:26 A Spica (Alfa Virginis) 2'40-cel északnyugatra a 71%-os fogyó Holdtól 02.09.  12:44 Utolsó negyed a Méreleg csillagképben 02.10.  16:52 A Hold földtávolban (404 577 km) 02.11.  03:19 Az Antares (Alfa Scorpii) 1°30 -cel északra a 34%-os, fogyó Holdtól 02.16.  18:00 A Neptunusz 55'-cel északra a Szaturnusztól 02.17.  12:03 Újhold a Vízöntő csillagképben, Gyűrűs napfogyatkozás, Európából nem látható 02.18.  17:00 A Merkúr 4°-kal északkeletre az 1,5%-os, növekvő holdsarlótól alacsonyan az esti szürkületben 02.19.  16:34 A Merkúr dichotómiája 02.19.  17:45 A Szaturnusz 4°25'-cel délkeletre az 5,5%-os, növekvő holdsarlótól. A Neptunusz 50'-cel délnyugatra a Szaturnusztól, a Merkúr 3° magasan a nyugati horizont felett 02.19.  18:00 A Merkúr legnagyobb keleti kitérésben, 18°6'-re a Naptól 02.23.  23:01 Az Uránusz 5°-kal délkeletre a 43%-os, növekvő Holdról 02.23.  23:05 A 43%-os, növekvő Hold 2°55'-cel délnyugatra a Plejádoktól (M45) 02.24.  12:29 Első negyed a Bika csillagképben 02.24.  23:18 A Hold földközelben (370 132 km) 02.27.  02:30 A Jupiter 5°-kal délkeletre a 77,6%-os, növekvő Holdról 02.27.  19.50 A 85,4%-os, növekvő Hold 3°20'-re délnyugatra a Polluxtól (Béta Geminorum) Merkúr: Napnyugta után látható a délnyugati látóhatár felett. 1-én még fél órával nyugszik a Nap után, de 19-én már legnagyobb keleti kitérésben van, 18,1"-re a Naptól. Ekkor több mint másfél órával nyugszik a Nap után, idei első kedvező esti megfigyelhetőségét adva. Ezután lassan romlik a láthatósága, de 28-án is még bő egy órával nyugszik a Napot követően. Vénusz: Fehér fényű égitestként ragyog napnyugta után, a délnyugati látóhatár közelében. Lárhatósága fokozatosan javul, a hónap elején majdnem fél, a végén egy órával nyugszik a Nap után. Fényessége —3,9 magnitúdó, átmérője 9,8"-ről 10,1"-re nő, fázisa 0,995-ről 0,98-ra csökken. Mars: Előretartó mozgást végez a Bak, majd 27-étől a Vízöntő csillagképben. Kedvezőtlen égi helyzete miatt ebben a hónapban nem figyelhető meg. Fényessége 1,1 magnitúdó, látszó átmérője 3,9"-ről 4,0"-re nő. Jupiter: Az Ikrekben végzi hátráló, a hónap második felében egyre lassuló mozgását. Az éjszaka nagyobb részében megfigyelhető, napkelte előtt nyugszik. Erős sárgásfehér fényű égitestként könnyen azonosítható, Fényessége —2,5 magnitúdó, átmérője 45". Szaturnusz: Előretartó mozgást végez a Halak csillagképben. Napnyugta után kereshető a nyugati látóhatár közelében. Késő este nyugszik. A hónap végére az egyre közelebb látszó Nap ellehetetleníti a megfigyelését. Fényessége 1,0 magnitúdó, átmérője 16" . Uránusz: Az éjszaka első felében figyelhető meg a Bika csillagképben, a nyugati égen. Hátráló mozgása 4-én előretartóvá változik. Éjfél után nyugszik. Neptunusz: Előretartó mozgást végez a Halak csillagképben, A hónap első felében még kereshető az esti szürkületben.

...
Read more

A Hale-Bopp üstökös Simonkay Ferenc fényképein – Ágoston Zsolt

A Hale-Bopp üstökös (hivatalos jelölése: C/1995 O1 (Hale-Bopp)) a XX. század egyik leglátványosabb üstököseként tündökölt. Közel másfél évig szabadszemmel is megfigyelhető volt. 1995. július 23-án fedezte fel egymástól függetlenül Alan Hale és Thomas Bopp. Ekkor az üstökös még a Jupiter és Szaturnusz pályái között mozgott, 7 csillagászati egységre a Naptól, de már ekkor is kómával bírt. Kiszámították a perihélium idejét is, amikor a legközelebb lesz a Naphoz: 1997. április 1. Magjának átmérőjét 40 és 80 km közöttire mérték, amivel különösen nagy üstökösnek számít. 1996 nyarán vált szabadszemmel láthatóvá, de ezután fényessége csökkent, majd túl közel is került a Naphoz a megfigyeléséhez. 1997. januárjában ismét megfigyelhetővé vált, ekkor már fényszennyezett, városi égről is látható volt. Februárban fényessége elérte a két magnitúdót, és két csóvája is láthatóvá vált. 1997. március 22-én közelítette meg legjobban a Földet, ekkor 1,3 csillagászati egység távolságban volt, április 1-én pedig perihéliumba került, ekkor csóvái 30-40°-ra terjedtek ki az égbolton szabad szemmel figyelve. Binokulárral még 70 fokig is nyomon tudták követni a csóvát.

...
Read more