A Nap májusban 05:00 (NYISZ) körül kel, 20:00 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Telihold május 7-én, utolsó negyed május 14-én, újhold május 22-én, első negyed május 30-án lesz.

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2020. május 21-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2020. május 21-én este 22 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

Az aktuális felhőképet, csillagos égboltképet, a Nap állapotát itt meg lehet tekinteni.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (NYISZ-2 óra):

05.04. 22:00 A Merkúr felső együttállásban a Nappal.
05.07. 21:20 A Hold mögül kilép a 32 Librae (5,6 magnitúdó, 100%-os fázis).
05.12. 02:32 A Jupiter és a Szaturnusz a 74,2%-os Hold közelében.
05.15. 02:28 A Mars 3,5°-ra a 45%-os fázisú Holdtól a Vízöntő csillagképben.
05.18. 02:23 A Jupiter és Szaturnusz 5°-os közelsége a Nyilas csillagképben.
05.23. 18:47 25 órás holdsarló 3° magasan a Merkúr és a Vénusz közelében.
05.30. 19:14 A Merkúr kedvező esti láthatósága, 10° magasság és 48%-os fázis.
05.31. 22:51 Az Io fogyatkozásának kezdete.
05.31. 23:58 A Ganymedes fogyatkozásának vége.


A Merkúr láthatósága gyorsan javul a hónap közepétől, a hónap végén két órával nyugszik a Nap után.

A Vénusz napnyugta utáni megfigyelhetősége kiváló, de láthatósága gyorsan romlik a hónap utolsó harmadában, 31-ére eltűnik az alkonyati fényben. Fényessége -4,1 magnitúdó, fázisa 0,5%-ra csökken.

A Mars éjfélkor kel, délkeleten-délen kereshető, gyorsan fényesedik 0 magnitúdóra, átmérője 9,2″-re nő.

A Jupiter éjfél körül kel, déli irányban kereshető, -2,5 magnitúdós.

A Szaturnusz éjfél körül kel, alacsonyan a délkeleti ég alján található, fényessége 0,5 magnitúdó.

Az Uránusz a hónap végétől megfigyelhető a délkeleti ég alján, hajnalban kel. A Kos csillagképben található.

A Neptunusz hajnalban kel, szürkületben kereshető a Vízöntő csillagképben, a délkeleti látóhatáron.

Olvasd tovább

2020. április 17-én, egy Zalaegerszeg-közeli megfigyelőhelyről készült felvételeimet szeretném megosztani veletek, mely a Messier 51 és a Messier 101 katalógusszámú galaxisokról készült. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, átalakított Nikon D5300 fényképezőgéppel és TS Maxfield kómakorrektorral készült,  35×240 s objektum (light, M101), 40×240 s objektum (light, M51), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, ISO 800 kép összegzéséből. A vezetést és a felvételek rögzítését egy Asiair vezérlőegység végezte. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt.

Ágoston Zsolt - M101 - VCSE
Ágoston Zsolt – Messier 101 – VCSE
Ágoston Zsolt - Messier 51 - VCSE
Ágoston Zsolt – Messier 51 – VCSE

A Messier 101, népszerű megnevezésén “Szélkerék-galaxis”, egy spirálgalaxis, jellegzetes spirális karszerkezettel, melyet kísérőgalaxisai, azon belül főként az NGC 5474 kísérőgalaxis tömegvonzása aszimmetrikusan eltorzított: a felvételen a jobboldali, alsó kar látványosan kinyúlik és megtörik. Magja és karjai kifejezetten fényesek, csak a kihajló karja halványodik el látványosan.

Pierre Méchain fedezte fel 1781. március 27-én, Charles Messier megerősítette a felfedezést és katalógusába vette az objektumot. Átmérője 170 000 fényév, közel ezermilliárd csillag alkotja, így közel kétszer akkora, mint a Tejútrendszer. Mintegy huszonegymillió fényévre található tőlünk. Számos emissziós ködöt figyeltek meg benne, ezek intenzív csillagkeletkezést jeleznek, amit valószínűleg a kísérőgalaxisok tömegvonzása indított el. (Egy 1990-es tanulmány 1264 db HII-régiót azonosított benne.)

Az M101-ben négy szupernóvát figyeltek meg. Közülük az egyiket, az SN 1970G-t Lovas Miklós fedezte fel a piszkéstetői 60 cm-es Schmidt távcsővel (elnevezésében a felfedezés évszáma szerepel). A 11,5 magnitúdós szupernóva volt az első, amelyet rádiótávcsövekkel is megfigyeltek. A szupernóvamaradványt 2004-ben pl. a Chandra röntgenűrtávcsővel figyelték meg, 35 évvel a robbanása után.

Az M101-et sokszor fotózzák az amatőrcsillagászok (pl. itt, itt és itt láthatók róla további képek).

A Messier 51, melynek gyakori megnevezése az “Örvény-galaxis”, szintén spirálgalaxis, két spirálkarral. Az egyik spirálkar az NGC 5194 galaxisban végződik, melynek külső rétegeit szétszórja, feloszlatja a vele összeolvadó M51. A külső rétegek halványan körülveszik az NGC 5194 magját, míg az M51 egyelőre megőrizte szerkezeti jellegét. Látványos, fényes, kék színű spirálkarjai körbeveszik a magot.

Charles Messier fedezte fel 1773. október 13-án, majd felvette katalógusába. Kísérőgalaxisát, az NGC 5194-et Pierre Méchain fedezte fel 1781 során. Mintegy huszonhárommillió fényévre található tőlünk, becsült átmérője 76 000 fényév, tömege százhatvanmilliárd naptömeget tesz ki. Átmérője fele, becsült tömege tizede a Tejúténak. Kísérőgalaxisával a becslések szerint félmilliárd évvel ezelőtt került kapcsolatba, összeolvadásuk azóta is tart.

Az M51 centrumában egy közepes tömegű fekete lyuk rejtőzhet. Ezt is fotózták már tagtársaink (pl. itt), és külön érdekes összehasonlítani a mostani képet a szerző néhány évvel ezelőtti tesztelésével.

 

 

2020. március 27-én, Zalaegerszeg belvárosának széléről készült fotómat szeretném megosztani veletek, mely az NGC 2403 galaxisról készült. A kép Skywatcher HEQ-5 mechanikára rögzített 200/800-as Newton-tubussal, átalakított Nikon D5300 fényképezőgéppel és TS Maxfield kómakorrektorral készült,  52×240 s objektum (light), 20 sötét (dark), 20 mezősimító (flat), 20 flatdark, ISO 1600 kép összegzéséből. A feldolgozás Astro Pixel Processor, Startools, és Photoshop szoftverek segítségével történt. Még az IDAS D2 szűrővel is nehéz volt a fényszennyezés nyomait eltüntetnem.

VCSE - NGC2403 - Ágoston Zsolt
VCSE – NGC2403 – Ágoston Zsolt

A Caldwell 7 néven is ismert spirális galaxison megfigyelhetőek a spirálkarok, melyeknek alakja hasonlít az M33 galaxis spirálkarjainak alakjához. Magját, illetve középső fényes régióját egészen halványan veszik körül a külső, halvány spirálkarok. Több helyen fényes vöröses foltok kiterjedt emissziós ködöket jeleznek.

A Camelopardalis (Zsiráf) csillagképben található galaxist 1788-ban fedezte fel William Herschel. Az M82-M81 csoport egy távolabbi tagja. 10 millió fényévre helyezkedik el a Földtől, 65 000 fényév az átmérője, mintegy 50 milliárd csillag alkotja. Több mint száz emissziós ködöt azonosítottak benne, ezek némelyikének átmérőjét 800 fényévre becsülik.

2020. április 1-én megkíséreltem én is észlelni a C/2019 Y4 (ATLAS) üstököst fotografikusan és vizuálisan is.
Az üstökös helyét a SkySafari applikáció segítségével sikerült megtalálni és először fotóztam, aztán megpróbáltam 52x-es nagyítás mellett észlelni. Az eredmény egy határozott talán volt. Elfordított látással a fotókról beazonosított helyen, ha nagyon figyeltem, néha, mintha, talán feltűnt volna. Sajnos elég halvány még (tegnap az app szerint 7,7 magnitúdó volt) és a holdfény se sokat segített. A fotók 130/650 Newton tubusra szerelt Canon 600D-vel készültek, ISO 6400 értéken 30 s záridővel, 60 light és 10-10 dark és flat képpel. A gif 50 percnyi mozgást ölel át. Nem lettek egy óriási minőségűek, de kísérletezgetni élmény volt vele, biztosan visszanézek majd még rá később is.
Román Dávid - 2019 Y4 Atlas üstökös - VCSE
Román Dávid – C/2019 Y4 Atlas üstökös – VCSE
Román Dávid - 2019 Y4 Atlas üstökös GIF - VCSE
Román Dávid – C/2019 Y4 Atlas üstökös GIF – VCSE

A Nap áprilisban 06:00 (NYISZ) körül kel, 19:40 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed április 1-én, telihold április 8-án, utolsó negyed április 15-én, újhold április 23-án lesz. Érdekesség, hogy a hónap utolsó napján, április 30-án ismét első negyed lesz, csakúgy, mint a hónap első napján.

VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2020. április 21-én este 21 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.
VCSE – Az égbolt látványa Zalaegerszegről nézve 2020. április 21-én este 21 órakor. (Az égtájak rövidítése: N: észak, NE: északkelet, E: kelet, SE: délkelet, S: dél, SW: délnyugat, W: nyugat, NW: északnyugat.) A világoskék sáv a Tejút sávja. A koncentrikus körök húsz fokonként (20°, 40°, 60° és 80°) a horizont feletti magasságok, a sugarasan kiágazó vonalak az azimutok 20 fokonként. – A kép a Cartes du Ciel programmal készült.

Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.

Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (NYISZ-2 óra):

04.01: Mars-Szaturnusz együttállás, 1 fokon belülre kerülnek a Bak csillagképben. A következő napokban is szépen látszanak egymás mellett.

04.03. A Vénusz és az Éta Tauri szoros (19 ívperces) együttállása. Az Éta Tauri az Alcyone-val, a Fiastyúk (M45, Pleiades) legfényesebb csillaga. Igazán kellemes látvány szabad szemmel, távcsővel és fotografikusan is a Fiastyúknál lévő Vénusz.

04.09. 01:28 A Hold mögül kilép a 95 Virginis (5,5 magnitúdó, 99%-os fázis).
04.15. 01:41 A Jupiter 3°-ra, a Szaturnusz 5°-ra a 49%-os fázisú Holdtól a Nyilas csillagképben.
04.20. 19:13 A Hold földtávolban.
04.26. 09:01 Az Uránusz együttállásban a Nappal.
04.26. 18:25 A Vénusz 6°-ra a 12%-os fázisú Holdtól.
04.30. 01:49 A Vénusz eléri a legnagyobb fényességét, -4,7 magnitúdót.


A C/2019 Y4 (ATLAS) üstökös április-május során megfigyelhető akár kisebb távcsövekkel vagy binokulárokkal is, május első felében szabadszemes láthatóság sem kizárt. Április során a Zsiráf csillagképen halad át.

A Merkúr láthatósága kedvezőtlen a hónap során.

A Vénusz napnyugta utáni megfigyelhetősége kiváló, egyre később nyugszik a Nap után (nyugati irányban). Fényessége -4,7 magnitúdó, fázisa 47%-ról 26%-ra csökken.

A Mars kora hajnalban kel, délkeleten kereshető napkelte előtt, gyorsan fényesedik, átmérője 7,6″-re nő.

A Jupiter éjfél után kel, napkelte előtt kereshető a délkeleti ég alján.

A Szaturnusz éjfél után kel, napkelte előtt kereshető a délkeleti ég alján.

Az Uránusz a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg.

A Neptunusz a Nap közelsége miatt csak a hónap utolsó napjaiban figyelhető meg.

A Merkúr közeli vizsgálatára indított BepiColombo űrszonda 2020. április 10-én a hajnali órákban egy parittyamanővert végez a Föld közelében, mely során a Föld gravitációját kihasználva csökkenti sebességét, és Naphoz viszonyított pályamagasságát (hasonlóan a Naprendszer külső bolygóihoz küldött űrszondákhoz, melyek a sebességüket növelve emelik a pályamagasságukat). Magyarországról 05:50 – 06:10 között lesz látható a Nyilas csillagképben 12° magasságban, 9 magnitúdó körüli fényességgel, így távcsővel vagy binokulárral észlelhető. A Heavens-Above honlapon bővebb információk állnak rendelkezésre.

Olvasd tovább