NGC 253 - Fridrich János - VCSE

NGC 253 – Fridrich János – VCSE

Kép készítésének dátuma: 2020. november 6-7.
Kép készítésének helye: Boba
Expozíciós idő: 66×180 sec
Érzékenység: ISO 1600
Képfeldolgozási lépések: Deep Sky Stacker, Photoshop
Távcső: 200/1000 Newton
Mechanika: EQ-5 GoTo
Kamera: Canon EOS 4000Da (átalakított)
Vezetés: Lacerta MGEN
Kómakorrektor: SkyWatcher kómakorrektor f/5

Korábban még vezetés nélkül egy perces expozíciós időkkel is készítettem összesen két órányi felvételt, de valami fura oldalsó befénylés elrontotta a háttér egyenletességét. Idén ez a hiba már nem jelentkezett. A vezetésnek hála most hosszabb exponálás volt lehetséges, így magasabb lett a jel/zaj viszony is. Szerettem volna még folytatni, de az idő nem volt kegyes hozzám. Az objektum az Égi Egyenlítőtől délre helyezkedik el, a Szobrász (Sculptor) csillagképben, és az NGC 253 sorszámot kapta. A Sculptor-galaxishalmaz egyik legfényesebb tagja a maga 7,3 magnitúdós összfényességével. Sokszor emlegetik “Ezüstdollár-galaxis” néven is. Tőlünk kb. 11,5 millió fényévre van, és kicsivel nagyobb a valódi mérete, mint a Tejútrendszerünk harmada.

A főszerk. (Cs. Sz.) kiegészítése:

A 30×6 ívperc látszó méretű galaxist binokulárokkal és 5 cm-es távcsővel is meg lehet találni, ha jó az ég. Magyarországról nézve azonban alig emelkedik 18 fokkal a horizont fölé, így tőlünk délebbről sokkal jobb a láthatósága. Érdemes megvárni, amíg delel és akkor megcélozni, de fényéből még így is sokat levesz a horizontközeli vastag légrétegek fényelnyelése.

Caroline Herschel fedezte fel 1783-ban. Közepén egy kb. 5 millió naptömegű nagyon nagy tömegű fekete lyuk van. Ez valamivel nagyobb, mint amilyen a mi Tejútrendszerünk közepén van.

Csillagontó galaxis, vagyis jelenleg heves ütemű csillagkeletkezés zajlik benne. Úgy gondolják a csillagászok, hogy kb. 200 millió éve ütközött egy törpegalaxissal, elnyelte, és ez az ütközés indította be a csillagontást. A csillagontó galaxisok általában gazdagok szupernóvákban. Ennek ellenére az NGC 253-ban csak az SN 1940E jelűt figyelték meg – az európai és az észak-amerikai obszervatóriumoknak talán túl déli objektum, ezért keveset észlelték? Akárhogy is, az NGC 253 az egyik olyan fényes galaxis, amelyben érdekes lenne szupernóvát felfedezni – akár amatőrként is.

A Japán Nemzeti Csillagvizsgáló Subaru nevű, 8,2 méteres nyílású, az USA-beli Hawaii-on található távcsövével 2016-ban egy kis és halvány kísérőgalaxist fedeztek fel mellette. Ez a törpe kísérőgalaxis lehet a felelős az NGC 253-beli gravitációs perturbációkért. Hozzájárulhat akár a csillagontás fenntartásához is. Azt gyanítják, hogy következő keringését már nem éli meg az NGC 253 körül, hanem a nagy galaxis elnyeli ezt a kísérőjét is.