Bíró Zsófia felvétele Budapestről:

 

 

Ágoston Zsolt:
Szabad szemmel figyeltem meg az együttállást, igazából előre nem is tudtam az eseményről, csak kinéztem az ablakon, és egyből feltűnt, hogy az első negyedhez közelítő Hold milyen közel van a Vénuszhoz. Látványos együttállás volt.

Csizmadia Szilárd:
Én vizuálisan észleltem az együttállást, munkahelyről hazamenet tegnap. Néha ráment egy-egy felhő, akkor nem volt szép, de amikor a sötétkék égi háttér előtt felhőmentesen látszott, akkor nagyon-nagyon tetszett (31 év amatőrcsillagászat, 17 év hivatásos csillagászat és nagyon sok hasonló együttállás után még mindig ugyanúgy tetszik, mint legelsőre – és nagyon remélem, mindegyik szám még nő 🙂 ).
De a legjobb Léda lányom volt. Mire hazaértem, már teljesen koromfekete lett az égi háttér. Anyukájával észrevették a szobaablakból nélkülem is az égi csodát. A konyhaablakból is látszott, és a kis két és negyedéves megmutatta nekem: “Ott van egy csillag, meg a Hold. Felkapcsolták a Holdat.”
A szemközti ház erkélyére egy karácsonyi dekorációként papírcsillagot tettek ki pár hete, és azt azóta esténként az ott lakó néni felkapcsolja, és világít. Ez lehet az eredete a “Hold felkapcsolásnak”. Nekem tetszik, hogy a maga ismereteivel magyarázatot keres (!) és talál (!!) az égi jelenségekre.

 

Schmall Rafael felvétele Kaposfőről:

 

 

Tegnap derült volt az ég, így végrehajtottam az első észlelésem az évben. (Apával közösen, ha gondolja ő is leírja majd a saját élményeit.) Az észlelést 10/8-as nyugodtság mellet 15:51-kor kezdtem a 21,8″ átmérőjű Vénusz megfigyelésével. Fényessége ekkor -3,95 magnitúdó volt. A Stellarium szerint a megvilágítottsága 56,3%. Ezt ilyen pontosan nem tudtam megsaccolni, kb. 50%-nak látszódott. A fehér színű “fél” korongon semmilyen részlet nem volt kivehető.

Az észlelés a Mars szemügyre vételével folytatódott.
A nyugodtság ekkor egy kicsit romlott. A korong nyugati felén gyenge peremsötétedést lehetett látni. A légkör egy-egy nyugodtabb pillanatában pedig a déli féltekén apró pólussapkát véltem felfedezni. A bolygó fényessége a megfigyeléskor 1,07 magnitúdó, átmérője 5,7″ volt.

Ezek után csatlakoztattam a fényképezőgépet a távcsőhöz, és a Vénusz fotózásába kezdtünk. először nem fűztem hozzá nagy reményeket, de végül láthatóvá vált a fázisa az elkészült képeken.
A Vénusz után a hold felé fordult a távcső. Sikerült is készíteni pár általam értékelhetőnek tartott képet.


Baloldalt a hamuszürke fényben látszódik a hold éjszakai oldala. Jobb oldat a beégett nappali oldal.
záridő: 5 másodperc
érzékenység: ISO 100
felszerelés: Canon EOS 600D, SW 150/750 Newton EQ-3 mechanikán
átlátszóság: 8/10
nyugodtság: 8,5/10


A hold nappali oldala. Rajta bejelölve néhány kráter amit, a kis Rükl-holdatlasz alapján sikerült azonosítani.
záridő: 1/50
érzékenység: ISO 100
felszerelés: Canon EOS 600D, SW 150/750 Newton EQ-3 mechanikán
átlátszóság: 8/10
nyugodtság: 8,5/10


Vénusz.
záridő: 1/200
érzékenység: ISO 100
felszerelés: Canon EOS 600D, SW 150/750 Newton EQ-3 mechanikán
átlátszóság: 8/10
nyugodtság: 7/10
Észlelések helye: Egervár

Néha furcsa alakzatokat produkál a Természet: hol teljesen szabályszerűt és szimmetrikusat, hol éppen kaotikussága miatt tetszik nekünk. A Természet nyelve a matematika, titkosírásának megfejtői a természettudományok, de ecsetjét a legjobb festők kezelhették. Oly’ sok szép természet- és asztrofotó mellett erre jó példa a kissé torz gyűrű alakú Sharpless 2-308 is (Sh 2-308).

Mai kép - Egy Wolf-Rayet - köd: Sh 2-308 - VCSE
Mai kép – Egy Wolf-Rayet – köd: Sh 2-308 – VCSE
A mellékelt képen látható Sh-2 308 mintegy 5200 fényévre van a Naprendszertől a Nagykutya (Canis Maior) csillagképben, látszó átmérője kissé nagyobb a teleholdnál, valódi átmérője pedig kb. 60 fényév. Egy, a Napnál hússzor nagyobb tömegű, preszupernóva (vagyis szupernóva-robbanás előtti) állapotban lévő Wolf-Rayet csillag erős szele és sugárzása (részben erős ultraibolya sugárzása) hozta létre ezt az alakzatot. Egyszerűen a Wolf-Rayet csillagok nagyon erős csillagszele összesöpri a csillagközi anyagot maga előtt, a csillagszél és a csillagközi anyag ütközése pedig sugárzásra készteti. Az ilyen ködöket néha Wolf-Rayet-ködöknek nevezik A képen látható köd talán csak 70 ezer évvel ezelőtt keletkezett. A kék buborékfalban a sugárzást elsősorban ionizált oxigénatomok rekombinációs sugárzása hozza létre.
A Wolf-Rayet csillagokról részletesebben 2016. októberében Csizmadia Szilárd beszélt a Virtuális Csillagászati Klubban.  Ennek felvétele nemsokára felkerül a VCSK archívumába.
A fenti képet Anis Abdul készítette Texas-ból 2016. október 29-én és 30-án. 20 x 480 sec Halfa és 57 x 600 sec OIII expizíciós időkkel és szűrőkkel készült képet adott össze, amelyeket LRGB szűrős képekkel egészített ki. A képskála 2,16 “/pixel. A távcső egy mindössze 106/530-as Takahashi FSQ 106 ED műszer volt, ZWO ASI1600MM hűtött kamerával és Astro-Physics AP 900 mechanikával ellátva. Mindehhez még egy vezetőtávcsövet és vezetőkamerát használt. Szeretett volna többet is exponálni rá, de esős-felhős két hetes időszak jött, majd megérkezett a teleholdas időszak, ami alkalmatlan ilyen ködösségek fotózására… Bár az APOD már a nap csillagászati képének választotta 2016. dec. 20-án, Abdul szeretne további három éjszakán fényt gyűjteni róla és hozzáadni a képhez, hogy még több részletet és árnyalatot felfedjen.

Eme fotót tegnap este sikerült befejeznem. Október eleje óta gyűjtöttem a képeket hozzá, míg össze nem jött 210 darab 8 perces ISO800-as fotó.

Sikerült nagy fába vágni a fejszémet, mert a sötét ködök talán a legnehezebben fotózható objektumok közé tartoznak. És még csak nem is a Zselicből készült a kép… Igaz, Kovács Róbert kolléga készített egy tesztsorozatot a Csillagparkból, de ott sem látszik a nyerseken elsőre a sötét köd, így sok expó kellett hozzá, hogy mélyen ki lehessen görbézni a felvételt.

Kilenc átfotózott és álmatlan éjszaka után a felvételeket végül fel kellett dolgozni, darkoltatni, flatelni… majd jött a stackelés és a feladat második része még inkább nehezebb volt, de sikerült. (Darkoltatás: sötétkép-levonás; flatelés: mezősimítás; stackelés: összeillesztés – a szerk. megjegyzése.)

Távcső: SkyWatcher 200/800 Newton
Mechanika: SkyWatcher AZ-EQ-6 Pro mechanika
Kamera: Canon EOS1100D (átalakított)
Szűrő: Astronomik IR/UV-Block CCD-szűrő
Korrektor: Lacerta Standalone MGen
Korrektor: SkyWatcher kómakorrektor F/4 távcsövekhez
Exp. idő: 210x480sec, ISO800, f4
Helyszín: Kaposfő

Átfotózott éjszakák:
2016.10.09, 2016.10.24, 2016.10.25, 2016.10.26, 2016.10.31, 2016.11.01, 2016.11.20, 2016.11.23, 2016.11.28

Noha keveset fotózott objektum, sőt alig láttam róla fotót… meg nem is ismert igazán, nem olyan mint például az Orion köd, de valami miatt engem mégis ehhez az objektumhoz hajtott a kíváncsiság. Lehet az, hogy most is a fejünk felett van. Ugyanis a fényes csillag az omikron Per – saját nevén az ATIK csillag a Perzeusz csillagképből. A csillaghalmazt, ami alatta van, és annak a ködösségét már egy 10 cm-es távcsővel is lehet észlelni.

A következőkben ajánlani szeretnék néhány objektumot decemberi csillagászati megfigyelésekhez.

A Nap december folyamán 07:00 körül kel, 16:00 körül nyugszik téli időszámítás szerint, az észlelés ezután – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkületet a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Újhold december 29-én, első negyed 7-én, telihold 14-án, utolsó negyed 21-én lesz. (Forrás: VCSE holdfázisok)

A Merkúr a hónap közepén van megfigyelésre legalkalmasabb helyzetben, napnyugta előtt délnyugati irányban alacsonyan látható.

A Vénusz napnyugta után nem sokkal még megfigyelhető alacsony szögben délen, a Mars közelében. 3-án a Hold a Vénusszal, 4-5-én a Marssal mutat be szép együttállást a koraesti nyugati égen.

A Jupiter hajnali három óra körül kel keleten, az Uránusz és Neptunusz koraeste megfigyelhetőek nyugati irányban a Halak, illetve Vízöntő csillagképben. A Szaturnuszt kivéve decemberben mindegyik bolygó megfigyelhető lesz az éjszaka különböző időszakaiban.

Látványosabb események:

12. 03. 20:23 A Vesta kisbolygó 1,9°-al nyugatra a Praescepétől, a Rák csillagképben.
12.04. 21:58 Az Irene kisbolygó 29,6′-cel északra az NGC 3239 galaxistól, az Oroszlán csillagképben
12.10. 14:53 Az év legkorábban bekövetkező napnyugtája
12.13. 04:00 (UT) Hold-Aldebaran együttállás
12.14. 0:00 A Geminidák meteorraj maximuma, aminek megfigyelését jelentősen nehezíti a telehold
12.20. Az év legrövidebb nappala, majd leghosszabb éjszakája
12:21. 10:44 Téli napforduló
12:22. 10:00 Ursidák meteorraj maximuma

December végén ér napközelbe a 45P/Honda-Mrkos-Pajdusakova üstökös, és a jelenlegi becslések szerint egész január végéig 6-8 magntúdóig fényesedik, viszont déli irányban, nagyon alacsony horizont feletti magasságnál lesz látható.

Forrás: http://www.aerith.net/comet/catalog/0045P/2016.html , http://theskylive.com/45p-info

Már kora estétől megfigyelhető a Cepheus csillagképben az Elefántormány-köd (IC 1396), a Perzeusz csillagképben az Ikerhalmaz, Szív-köd és Lélek-köd, az Androméda csillagképben az Androméda-köd, a Triangulum csillagképben a Triangulum-galaxis. Olvasd tovább