Az APOD mai felvételén a Cassini űrszonda felvétele látható a Szaturnusz Enceladus holdjának északi pólusáról.

VCSE - Mai kép - Enceladus északi pólusa
VCSE – Mai kép – Enceladus északi pólusa

A NASA weboldalán olvashatunk arról, hogy a Cassini űrszonda a napokban, 2015. október 14-én megközelítette és elrepült 1839 kilométeres távolságban az Enceladus hold felszíne felett. Ez az Enceladus hold utolsó három megközelítésének az első fázisa. Ennek köszönhetően az idáig sötétbe burkolózó északi régióról is részletes felvételek készültek.  

A kutatók a Voyager missziók kisfelbontású felvételei alapján azt várták, hogy Enceladus hold sarki régióinak felszínét kráterek borítják. A Cassini küldetés nagy felbontású felvételi ezt nem igazolták.
“Az északi régiót pókháló szerű repedések hálózata borítja, amely a krátereken is áthúzódik.” –  mondta Paul Helfenstein (Cornell University, Ithaca, New York), aki  a Cassini űrszonda képfeldolgozó csapatának tagja – “Ezek a vékony repedések mindenütt jelen vannak a Enceladus felszínén, és most azt is látjuk, hogy kiterjednek az északi területekre is.”

A Cassini űrszonda feldolgozott felvételei mellett megtalálhatók a feldolgozatlan “nyers”  (raw) képek a Cassini küldetése honlapján:  http://saturn.jpl.nasa.gov/mission/flybys/enceladus20151014

Cassini következő találkozása az Enceladussal október 28-ra van tervezve. Ekkor az űrszonda a számítások szerint 49 km -re fog elrepülni a hold déli sarkköri régiója felett. Ez a találkozás lesz az Enceladus felszínének legszorosabb megközelítése. A kutatók bíznak benne, hogy ekkor részletes adatokat kapnak a szaturnuszhold fagyott óceánjának összetételéről a jégvulkánok kilövellésiből történő mintavétellel, a hidrotermális tevékenységekről, valamint részletesebb betekintést nyernek a hold fagyott felszíne alatt található óceán kémiai összetételéről. Ezeket az adatokat később a lakhatósági feltételek felmérésének céljából is felhasználhatják.

A Cassini legutolsó Enceladus megközelítésére december 19-én kerül sor, ekkor majd 5000 km-re közelíti mg a hold felszínét, és az égitest hőkibocsájtását szeretnék mérni.

Az Enceladus megközelítésekről itt olvashatunk : http://solarsystem.nasa.gov/finalflybys

A több, mint egy évtizede sikeresen működő Cassini még ezt követően is folytatja a tudományos munkáját, 2017-ben tervezik, hogy a Titánnal való találkozás révén közelebb kerül a Szaturnuszhoz és annak egyik gyűrűjéhez.

A Cassini-Huygens küldetés egy kooperatív együttműködés része, melyben a résztvevők :  NASA, az ESA (Európai Űrügynökség) és az olasz űrügynökség.

VCSE - Mai kép - Enceladus
VCSE – Mai kép – Enceladus
VCSE - Mai kép - Enceladus
VCSE – Mai kép – Enceladus
VCSE - Mai kép - Enceladus
VCSE – Mai kép – Enceladus
VCSE - Mai kép - Enceladus
VCSE – Mai kép – Enceladus
VCSE - Mai kép - Enceladus
VCSE – Mai kép – Enceladus
VCSE - Mai kép - Enceladus
VCSE – Mai kép – Enceladus

 

A fenti animáció a Cassini űrszonda a 2015. október 14. Enceladus-megközelítést és az északi sarki régió feletti elrepülést mutatja.