Első alkalommal 2016. március 18-án vehettek részt érdeklődő tagtársaink ún. “észlelői tanfolyam”-on. Ennek célja az volt, hogy bepillantást nyerhessünk a VCSE távvezérelt csillagvizsgálójának működésébe, és elkezdjük elsajátítani mi is az obszervatórium, távcső, kamera kezelését. A tanfolyam három alkalomból áll: első alkalommal figyelünk, második alkalommal mi vezérlünk felügyelet alatt, a harmadik alkalommal pedig mi kezeljük a műszert, de egy tapasztaltabb észlelő csendben, a távolból nézi ügyködésünket, és ha nem talál benne kifogásolnivalót, akkor onnéttól kezdve “ki vagyunk képezve” a csillagda önálló hazsnálatára.

Első alkalommal Ágoston Zsolt, Karsai Tibor, Jandó Dániel, Jandó Attila, Benkő Imre vettek részt ilyen demonstrációs céló összejövetelen, a távcső működését Bánfalvi Péter és Csizmadia Szilárd mutatta be. Skype-on tartottuk egymással a kapcsolatot. Szilárd megosztotta képernyőjét, így mindannyian láthattuk, hogy hogyan lép be TeamViewer-rel a csillagda mérőgépére, hogyan nyita a tetőt, áll rá objektumokra, készít felvételeket, majd hogyan parkolja le a műszert, és csukja be a tetőt. Az első alkalom kb. két és fél óráig tartott. A Hold után mi magunk javasolhattunk objektumokat észlelésre. Az erős Hold nagyon zavarta a galaxisok fotózását, de a gömb- és nyílthalmazok problémamentesen jöttek elő. Fontos tény a távvezérelt csillagdánk működéséhez, hogy az észlelés a VCSE Zalaegerszegen található Skywatcher 250/1200 típusú Newton távcsövével történt, melyet Szilárd vezérelt Berlinből, mi többiek pedig Zalaegerszeg és Zala megye más településeiről követtük nyomon, hogyan is történik a megfigyelés ezzel a műszerrel.

A vezérlés EQMOD vezérlőszoftverrel és Cartes du Ciel planetáriumszoftverrel történt, a csillagvizsgáló tetejét a VCSE Dome Controller segítségével (Zelkó Zoltán fejlesztése) lehetett távirányítva elmozgatni a távcső szabad kilátásának biztosítására, a Canon EOS 6D típusú fényképezőgépet pedig az EOS Utility tudta távolról működtetni. Az EQMOD-ot futtató számítógépet Teamviewer-el lehet bármilyen internetre csatlakozó számítógéppel irányítani.

VCSE - Hold
VCSE – Hold A képet nem vágtuk körbe, hogy lehessen érzékelni, milyen nagy látómezővel bír a jelenlegi műszerösszeállítás.

Az észlelés 20:45-kor kezdődött, a használt szoftverek gyors bemutatásával, majd a Holdról készült néhány felvétel. A következő megfigyelt objektum a mostanában kora esténként kiválóan megfigyelhető Jupiter volt, amely fotografikus megfigyeléséhez nagyobb fókusztávolság (3-4 méter), vagy kis szenzorméret szükséges, a mostani megfigyeléskor egy kisebb foltként jelent meg. Az élesség pontosabb beállítása után néhány sáv is feltűnt a Jupiteren. Meg kell jegyezni, hogy ez a műszer alapvetően nem a bolygók megfigyelésére való! A képskála ugyanis kb. 1,13 ívmásodperc/pixel, vagyis a Jupiter mindössze kb. 40 pixel átmérőjű területre képződik le. Ez pedig nem elég a finomabb feloldáshoz. A műszer jelen formájában inkább nagyobb kiterjedésű objektumok, csillagmezők fotózására, megfigyelésére alkalmas.

VCSE - NGC 884 - NGC 869
VCSE – NGC 884 – NGC 869. 2016. március 18. 20:33:32 UT, egyetlen darab 4 másodperces expozíció, ISO 6400 érzékenységgel. 250/1200 Newton + kómakorrektor + Canon 6D. A távcső jusztírozásra szorul.

 

A továbbiakban mély-ég objektumokat kerestünk, amit a 81%-os holdfázis jelentősfénye, és Zalaegerszeg még mindig meglévő – de már sokkal kisebb – fényszennyezése megnehezített, de azért sikerült fényképet készíteni az NGC 884 – NGC 869 kettős nyílthalmazról, az M3 gömbhalmazról, az M46-, és M35 nyílthalmazokról, mely során az M46 közelében halványan látható volt az NGC 2438 planetáris köd. Az M35 közelében megfigyelhető volt az NGC 2158 nyílthalmaz is.
VCSE - M46
VCSE – M46, ugyanaz a műszerösszeállítás, érzékenység, expozíciós idő, mint fentebb. 

A nyílthalmazok megfigyelése után a (37) Fides kisbolygót is megkerestük, amit az M13 gömbhalmaz fényképezése követett, majd a Wasat és Alcor-Mizar kettőscsillagok lényképezésével zártuk az első csillagdai demonstrációt.