A Nap Csillagászati Képe (Astronomy Picture of the Day, APOD) 2017. június 20-án a Hubble Űrtávcsőnek a Westerlund 1 csillaghalmazról készített csodálatos felvétele volt.

VCSE - Mai kép - Westerlund 1 csillaghalmaz - Csizmadia Szilárd
VCSE – Mai kép – Westerlund 1 csillaghalmaz – Csizmadia Szilárd

 

Bengt Westerlund (1921-2008) svéd csillagász, 1969-1975 között az ESO igazgatója, három csillaghalmazt fedezett fel. A Westerlund 1-et 1961-ben találta, ami egy ún. szuper csillaghalmaz a Tejútrendszerben. Az Ara (Oltár) csillagképben látszik. Becsült távolsága a Földtől 3500-5000 parszek. Pontos távolságát csak 2018-ra méri meg a jelenleg is adatokat gyűjtő Gaia asztrometriai műhold. A halmaz irányában mutatkozó nagyon erős csillagközi fényelnyelés miatt sokáig alig tanulmányozták. Hat sárga szuperóriás, négy vörös szuperóriás, 24 Wolf-Rayet csillag, egy fényes kék változócsillag és sok fényes OB szuperóriás csillag található benne. Legalább egy pulzárt is tartalmaz.

A szuper csillaghalmazok valamiféle átmenetet képeznek a nyílthalmazoktól a gömbhalmazok felé. A nyílthalmazok tipikusan 10-100 fényév területen pár tucat – pár ezer csillagot tartalmaznak, gravitációsan nem kötöttek a halmaztagok, ezért pár galaktikus keringés alatt az együtt, egyazon csillagközi felhőből született halmaztagok eltávolodnak egymástól, elkeverednek a környező csillagokkal: a nyílthalmaz szétesik. A gömbhalmazok tipikusan 1-10 fényév nagyságú területen több tízezer-százezer csillagot tartalmaznak, öregek, és gravitációsan kötöttek: a gömbhalmazok az Univerzum eddigi kora alatt együtt maradtak, és az Univerzum mai korának többszörösét is megélhetik. Élettartamuknak majdnem csak a benne lévő csillagok élettartama szab határt, de a lassú “párolgás” miatt a gömbhalmazok is széteshetnének idővel. A párolgás itt azt jelenti, hogy azért pár tíz-százmillió évente 1-2 csillaguk el-elszökik.

A szuper csillaghalmazok (angolul super star cluster, SSC) nyílthalmaznak tekintendők, de sokkal több csillagot tartalmaznak a közönséges nyílthalmazoknál. Egy ilyen szuper csillaghalmaz akár egy gömbhalmaz őse is lehet, ha egy csillagközi felhő éppen gömbhalmazt hozna létre, csak még nem az összes anyaga alakult át csillaggá. Tipikusan 1 000-100 000 naptömeg anyag van egy ilyen szuperhalmazban. Ha csak nagytömegű csillagok jöttek létre, akkor 100 millió éven belül minden halmaztag szupernóvává válik, és a halmaznak vége van. A tejútrendszerbeli szuper csillaghalmazok átlagosan 5 parszek (durván 16 fényév) átmérőjűek. Az M82 galaxisban mintegy 200 SSC-t ismerünk, de előfordul néhány az NGC 1569-ben is egyéb galaxisok között. Csillagontó galaxisokban több SSC van, mint normál, nyugodt galaxisokban.

A Westerlund 1 korát mindössze 4-5 millió évesnek becsülik. A dinoszauruszok már réges-régen eltűntek a Földről, amikor ez a halmaz keletkezett, sőt, négy millió évvel ezelőtt már megjelentek az első két lábon járó főemlős majmok, sőt éltek már az első Australopithecus-ok is, amelyek az akkori majmoktól a mai emberig vezető átmenet egyik fontos momentumát jelentik.

Egy ilyen szuperhalmazban rengeteg nagytömegű csillag keletkezett, ezért a Westerlund 1-ben máris 50-150 szupernóva is robbanhatott.