VCSE – A VEGA ’20 tábor lakói a Merkúr bolygót észlelik – Őrimagyarósd, 2020.07.21. 3:33 NYISZ (Román Dávid felvétele – a kép kattintással nagyítható)

A VEGA ’20 csillagászati megfigyelőtábor lakói 2020.07.21-én hajnalban fent maradtak együtt a 8 bolygóval, hogy egyszerre észleljék a lehető legtöbbet. Ezekben a napokban különös eseménynek lehetünk tanúi: majdnem egy órán át minden bolygó egyszerre van az égen.

A Jupiter (Zalaegerszegről nézve) csak 4:52 NYISZ időpontban nyugszik, a Merkúr 3:58 NYISZ időpontban kel, míg az összes többi bolygó, valamint a Plútó törpebolygó felsorakozik az ekliptika mentén látható pozícióban. Sajnos a Neptunusz és az Uránusz megfigyelése a világos égi háttér miatt szabad szemmel nem lehetséges. Legfeljebb megfelelő fénygyűjtő képességű, GOTO-mechanikával rendelkező távcsővel tudjuk megtalálni és észlelni. A Plútó esetében biztosan csak fotografikus észlelés jöhet szóba, mivel 14,26 magnitúdó fényessége miatt az éjszakai égbolton is nehézkes a vizuális megfigyelés.

VCSE – A Merkúr és a Vénusz vizuális észlelése, háttérben a Mars, a Szaturnusz és a Jupiter – Őrimagyarósd, 2020.07.21. 3:40 NYISZ (Román Dávid felvétele – a kép kattintással nagyítható)

A 20-i éjszaka Őrimagyarósdon a VEGA ’20 amatőrcsillagász-táborban tökéletes volt megfigyelésre, így a hajnal közeledtével, amikor elpakoltuk a távcsöveket, tízen úgy döntöttünk, hogy  tanúi leszünk ennek a páratlan eseménynek. Hangos kutyaugatás közepette kisétáltunk Őrimagyarósd déli végére, ahol a Hegyhátszentjakab felé vezető út szélén táboroztunk le. A Jupiter még 5 fok magasan járt, amikor a Merkúr már 2 fok körüli magasságban lehetett. Mindenki kíváncsian várta, hogy mikor pillanthatjuk meg a horizont fölött a hajnali sárgás, pirosas égi háttér előtt.

Legelőször Varga Gyuri vette észre 6,5×30 mm binokulárjával, de aztán jelezte, hogy szabad szemmel is látszik. Ezt követően szép sorban mindenkinek sikerült megpillantani némi segítséggel; először távcsővel, aztán legtöbbünknek szabad szemmel is. Ekkor a vöröses Jupiter fokozatosan süllyedt bele a lila “éjszakába”, kíséretében a szintén vörösen és fényesen ragyogó Szaturnusszal. Az égbolton magasan fent a Mars ragyogott, melyre ezúttal a legkevésbé illett a vörös bolygó jelző. A legfényesebb ekkor már a Vénusz volt, ami kiemelkedett a hajnali sárgás, szürkés homályból. Sikerült pár csillagot is azonosítani: Fomalhaut, Aldebaran, de még a Fiastyúk is szabad szemmel volt látható.

A jó hangulatú észlelést a lenyugvó Jupiter látványa zárta. Kerestük a legjobb helyeket, ahol még el-elkaptunk egy pillanatra a távoli fák ágai között. Öt óra felé visszaindultunk a táborba, és a reggeli napfényben “jó éjszakát” kívánva búcsúztunk el egymástól.

Az észlelőcsapat tagjai voltak: Horváth Zsóka, Lelkes Klára, Mészáros Csilla, Varga György, Román Dávid, Császár Kornél, Jandó Dániel, Nagy Balázs, Koncz Bendegúz és Jandó Attila.

Használt távcsövek: 6,5×30 binokulár, 7×20 binokulár, 6×30 kereső, 50/540 Zeiss refraktor.