Asztrofotó egy rendkívül jó égbolt alól és a tesztelés után…

VCSE - Rozetta köd (NGC2237) - Schmall Rafael
VCSE – Rozetta-köd (NGC 2237) – Schmall Rafael

A múlt héten, csütörtök este (2016. feb. 18.) nagyon jó lehetőség kínálkozott egy kis asztrofotózásra és tesztelésre. Napközben a nagyon mélykék ég után egy jó kis pollenkoszorús naplemente következett, majd végül besötétedett, és a berendezés kiszállításakor megdöbbentően jó égbolt fogadott. 12%-os holdsarló hiába 12% csak, de vakított, rendesen fényes volt, de fényessége ide-oda: mögötte ott látszódott az állatövi fény és a Tejút szokásos ragyogása. 2000 csillag(os hotel) alatt kezdtem meg az összeszerelést, kipakolást, tesztelést. A teszt egy gyengébb teherbírású mechanika fotózási képessége volt. Azaz, hogy egy EQ5 – GOTO (VCSE 15′-ös táborában biztosan emlékeztek Kálmi 120/1000-es tubusa alatt nyugvó mechanikára). Egy ugyanolyanra raktam fel a 150/750-es tubust, és a vezetőrendszert: Lacerta MGEN-t. Komponáltam, majd kíváncsiságból rögtön 10 perces fotókkal indítottam, tehát egy fotó 10 percig készült ISO 800-on, f/5-ön és 750mm-en.

Az éjszaka nagyszerű volt.
Míg a kis tesztrendszer dolgozott, addig mi egy 200/1000-es távcsővel és HEQ5-Pro Goto mechával kémleltük az eget. Észlelőasztalra került az M81-82 / Triangulum-galaxis / klasszis Androméda- / Orion- / Láng-köd / Merope ködössége … (Utóbbi annak ellenére látszott, hogy a 12%-os holdsarló majd kiverte az ember szemét) / M44 / Rozetta-köd …. és még pár objektum.

Égbolt állapota (Zselici Csillagpark):

– nyugodtság 7 (front után azt hiszem két nappal)
– átlátszóság 4,5
– hőmérséklet 4°C
– páratartalom végig 65-68% (szerencsére, mert harmatsapkát otthon felejtettem)

A felvétel technikai adatai:

Skywatcher 150/750
Skywatcher EQ5 GOTO
Canon EOS1100D fullspektrum
Lacerta MGEN autoguider
9×50-es kereső
(Az MGEN rendesen megkínozta a mechanikát, csak úgy zörögtek a fogaskerekek. Abszolút erővel tartotta célra a távcsövet több mint 4 órán keresztül.)

Feldolgozás:

– stackelés Nebulosity-ben
– utómunka PSben – utóbi 1 órát igényelt … CSAK. (mert jó égboltról könnyű jó fotót készíteni)

Tanulság:
– mechanika körül nem érdemes lépkedni, mert megérzi bizony. Ezért én egy kavicsfelületet választottam ami jó rezgéscsillapító volt. Ugyanis a vizes föld rendesen vezette tovább a rezgéseket.
– fókuszellenőrzés legalább félóránként kell – jobb a békesség
– vezetés – vezetés – vezetés … mindig ha mélyeges asztrofotót készítünk

Valentin napra pont kapóra jött az égi rózsa. Kisebb dióhéjas információt bemásolok róla, amit én írtam róla korábban:

A ködösség sötét égbolton egy közepes távcsővel már felfedezhető az Egyszarvú (Monoceros) csillagképen. A csillagköd látszó mérete kb. 4-5 teliholdénak felel meg. A központban helyet foglaló csillaghalmaz már szabad szemmel is észlelhető egy aprócska foltként az égbolt sötétjében. Maga a köd mérete óriási, ~120 fényév, és szintén óriási, 6000 fényév távolságra található meg tőlünk. Mégis, az asztrofotókon szinte ragyogó látványt nyújt. A központban a csillagok szele nyomást gyakorol a hidrogénfelhőkre, ezáltal azok összeroskadnak és a jövőben valószínűleg további csillagok fognak ott képződni.

Tehát… ő lenne a Rozetta-köd, és a többi asztrofotós véleménye szerint egész jóra sikeredett…