A következőkben a decemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap decemberben 07:30 (KözEI) körül kel, 16:00 (KözEI) körül nyugszik. (A KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KözEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy-másfél órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Telehold december 5-én, utolsó negyed december 11-én, újhold december 20-án, első negyed december 27-én lesz. (Holdfázis-táblázat 2025-2029.) Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség, a csillagászati éjszaka. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-1 óra): 12.04. 03:19 A 99%-os fázisú, növekvő Hold 1 fokon belül az M45 halmaztól 12.06. A Phi Cassiopeiaidák meteorraj maximuma 12.07. 19:35 A Jupiter 4°-ra a 88%-os fázisú Holdtól 12.09. A Monoceroiták meteorraj meteorraj maximuma 12.14. A Geminidák meteorraj maximuma (aktivitás: december 4-20. ZHR= 150). A Coma Berenicidák meteorraj maximuma is 12.18. 05:49 44 órás holdsarló 3° magasan a horizont felett 12.19. A Decemberi Leo Minoridák meteorraj maximuma 12.21. 15:04 Téli napforduló, 38 órás holdsarló 2° magasan a horizont felett 12.22. Az Ursidák meteorraj maximuma (aktivitás december 17-26. ZHR=10) 12.26. 20:00 A Szaturnusz 4°-ra a 39%-os Holdtól 12.27. 14:00 A VCSE elnökségi ülése és észlelőhétvége Őrimagyarósdon Hold földtávolban: 2025. 12. 17. 07:09 KözEI, 406 321 km távolságban a Föld középpontjától, 29.4' látszó átmérő Hold földközelben: 2025. 12. 04. 12:09 KözEI, 356 965 km távolságban a Föld középpontjától, 33.5′ látszó átmérő Hold legkisebb déli deklinációja: 2025. 12. 20. 00:07 KözEI (-28° 14′) Hold legnagyobb északi deklinációja: 2025. 12. 05. 22:44 KözEI; (+28° 16′) A bolygók részletes havi adatai itt érhetők el. (A bolygók kelése, delelése és nyugta Zalaegerszegen; RA, Dec adataik; nap- és földtávolságuk; látszó átmérőjük; látszó magnitúdójuk; fázisuk). A Merkúr megfigyelésre kedvező helyzetben van napkelte előtt a délkeleti égen. 7-én kerül a legnagyobb keleti kitérésbe, két órával kel a Nap előtt. Láthatósága lassan romlik innentől, de a hónap végén is 50 perccel kel a Nap előtt. A Vénusz a hónap elején megfigyelhető napkelte előtt, a hónap közepétől már nem látható a Nap közelsége miatt. A Mars a Nap közelsége miatt nem figyelhető meg. A Jupiter kora este kel, utána egész éjszaka megfigyelhető a déli égen. A Szaturnusz éjfélig figyelhető meg a délnyugati égen. Az Uránusz Az éjszaka nagyrészén megfigyelhető, hajnalban nyugszik. A Neptunusz éjfélig figyelhető meg. A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, téli időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián Dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési, delelési, nyugvási időpontjai KözEI-ben vannak megadva. NGC 1 és 2. Mini Kereszt Barangoljunk a Pegazus csillagképben! Az Alpha Andromedae-tól (α And), azaz az Alpheratztól (az Alpheratz a Pegazus csillagkép északkeleti sarkát képezi, de hivatalosan az Androméda csillagképhez tartozik) 1,4°-ra délre található két aprócska objektum, amelyek bizonyos szempontból nagyon különlegesek, hiszen a Ködök és Csillaghalmazok Új Általános Katalógusában, azaz az NGC katalógusban az 1-es és a 2-es számot kapták. Kövess egy három darab 6,5 magnitúdós csillagból álló vonalat, amely Alpheratztól dél-délnyugat felé halad 1,6°-t. A galaxisduó 30’-re keletre fekszik az utolsó csillagtól. Az NGC 1-et Heinrich Louis d’Arrest fedezte fel 1861-ben, a koppenhágai obszervatórium tesztelése közben. A becslések szerint 140 000 fényév átmérőjű, körülbelül 160 000 fényévnyire van tőlünk és 4450 km/s sebességgel távolodik tőlünk. Az NGC 2-t először Lawrence Parsons, Rosse 4. grófja figyelte meg az NGC 1 „társaként”, 1873. augusztus 20-án; nagyon halványnak, kicsinek írta le, amely az NGC 1-től délre látható. Halvány spirálgalaxis, amelynek vizuális magnitúdója 14,2. Az NGC 2 sokkal halványabb, mint „társa” és nagyon közel látszik az NGC 1-hez. A valóságban azonban a két objektum távol van egymástól és nem is tartoznak össze. Az NGC 2 átmérője körülbelül 115 000 fényév, de 3-5-ször fényesebb, mint a Tejútrendszer, mivel meglehetősen kompakt. Sue French így írt a két apróságról: A 25 cm-es távcsövemben, 68x-os nagyítással az NGC 1 halványan látszik félúton egy 11,6 és egy 13,2 magnitúdós csillag között. 115x-ös nagyításnál már sokkal könnyebb észlelni, és ennél a nagyításnál az NGC 1-től délre és egy halványabb csillagtól keletre az NGC 2 is láthatóvá válik elfordított látással. 166x-os nagyításnál az NGC 2 nagyon kicsinek, halványnak és egyenletesen világosnak tűnik. Hosszúkás formája kelet-délkelet felé hajlik. Az enyhén ovális NGC 1 ugyanilyen tájolású, és apró, halvány magját is megmutatja. Hatalmas, 213x-os nagyítással már a viszonylag nagy és valamivel világosabb mag is jól kivehető. Az NGC 1 azzal szerezte meg első helyét, hogy az eredeti NGC katalógus összeállításakor (1860-as évek) a legkisebb rektaszcenzió-értékkel (RA-val) rendelkezett - 00h 00m 04s. Ez azonban az 1860-as koordinátáira vonatkozott, és a precesszió a RA nullavonalát távolabb vitte azóta az NGC 1-től. 2000-es epochájú koordinátákban néhány tucat NGC galaxis már kisebb rektaszcenziójú, mint az NGC 1. Most már tényleg egy igazi Pegazus objektum következik. A Gamma (γ) Pegasi a Pegazus csillagkép délkeleti sarka. A Gamma-tól 40’-re nyugatra és egy kicsit északra fekszik egy újabb csillagkép-utánzat, a „Mini-Kereszt” (korábban már ajánlottuk a Mini-Kassziopeiát). Ez az aszterizmus kisebb távcsövekkel is könnyen észrevehető. Egy 12 cm-es reflektorral, az Északi Keresztre emlékeztet, amely a Cygnus, a Hattyú csillagképet uralja. A 16,5'-es Mini-Kereszt öt csillagból áll, amelyek 8-10 magnitúdósak. Rövid része megközelítőleg észak-déli irányban, hosszú része kelet-nyugati irányban fut. Az Északi Kereszttel ellentétben, amelynek legfényesebb csillaga koronázza a csúcsát, a Mini-Keresztnél a leghalványabb csillag látható a csúcson. Sue French: Deep-Sky Wonders 291. o. A hónap során egyre halványodva megfigyelhető lesz a 3I/2025 N1 (Atlas) csillagközi üstökös az Oroszlán csillagképben. Jelenleg 10 magnitúdós, de várhatóan gyorsan halványodni fog, ahogy egyre távolabb kerül a Naptól az októberi Napközelség után.
...
