A következőkben decemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.
A Nap decemberben 7:30 (KöZEI) körül kel, 16:00 (KöZEI) körül nyugszik. (A KöZEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KöZEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed december 8-án, újhold december 14-én, első negyed december 22-én, telehold december 30-án lesz.
A következőkben novemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.
A Nap novemberben 7:00 (KöZEI) körül kel, 16:00 (KöZEI) körül nyugszik. (A KöZEI a Közép-Európai Idő rövidítése, megegyezik a polgári téli időszámításunkkal, KöZEI=UT+1 h.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Utolsó negyed november 8-án, újhold november 15-én, első negyed november 22-én, telehold november 30-án lesz.
Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.
Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KöZEI-1 óra):
11.05. 04:07 A Hold súrolva fedi az 5 Geminorumot
11.08. 14:40 A Merkúr dichotómiája (dichotómia: 50%-os fázist mutat, ez most 19°-os nyugati elongációnál, 7″ látszó átmérőnél következik be)
11.10. 05:07 A Merkúr hajnali legjobb láthatósága: 11° horizont feletti magasság szürkületkor, 57% fázis
11.14. 05:27 24 órás holdsarló 9° magasan, 5°-ra a Merkúrtól
11.19. 17:21 A Szaturnusz és Jupiter 4°-ra és 5°-ra a 25%-os fázisú Holdtól
11.26. 19:03 A Hold mögé belép a ν Piscium (4,5 magni, 90% holdfázis) kilépés: 20:06
A Merkúr a hónap során jól megfigyelhető napkelte előtt a délkeleti ég alján. A hónap elején egy órával kel a Nap előtt, 10-én kerül a legnagyobb nyugati kitérésbe.
A Vénusz keleten, 3 órával napkelte előtt kereshető. -3,9 magnitúdós, 88%-ra nő a fázisa, átmérője 12″-re csökken.
A Mars az éjszaka nagyobbik részében megfigyelhető. Gyorsan távolodik, fényessége -1,2 magnitúdóra, látszó átmérője 14,7″-re csökken.
A Jupiter megfigyelhető a Nyilas csillagképben napnyugta után, a koraesti órákban. -2,1 magnitúdós.
A Szaturnusz koraestig megfigyelhető a délnyugati ég alján, fényessége 0,6 magnitúdó.
Az Uránusz egész éjszaka megfigyelhető a délkeleti ég alján. A Kos csillagképben található.
A Neptunusz az éjszaka első felében figyelhető meg, a Vízöntő csillagképben található.
A következőkben a szeptemberi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.
A Nap Zalaegerszegről nézve szeptember közepén 06:30 (NYISZ) körül kel, 19:00 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése. NYISZ = UT + 2 h, illetve NYISZ = KözEI + 1 h, ahol UT a világidő, KöZEI a közép-európai idő rövidítése. Az ország keleti területein félórás, a középső területein negyedórás eltérés előfordulhat a földrajzi hosszúságkülönbség miatt a napkelte-napnyugta időpontjában az itt közölt adatokhoz képest.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak.
A következőkben a júliusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot.
A Nap júliusban 05:00 (NYISZ) körül kel, 20:40 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás rövidítése – NYISZ = UT + 2 h, NYISZ = KözEI + 1 h, ahol UT a világidő, KöZEI a közép-európai idő rövidítése.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül másfél-két órával már elkezdhető. Telihold július 5-én, utolsó negyed július 13-án, újhold július 20-án, első negyed július 27-én lesz.
A Nap májusban 05:00 (NYISZ) körül kel, 20:00 (NYISZ) körül nyugszik. (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Telihold május 7-én, utolsó negyed május 14-én, újhold május 22-én, első negyed május 30-án lesz.
Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el, de már legalább -12°-on vagy mélyebben van. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség.
Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (NYISZ-2 óra):
05.04. 22:00 A Merkúr felső együttállásban a Nappal.
05.07. 21:20 A Hold mögül kilép a 32 Librae (5,6 magnitúdó, 100%-os fázis).
05.12. 02:32 A Jupiter és a Szaturnusz a 74,2%-os Hold közelében.
05.15. 02:28 A Mars 3,5°-ra a 45%-os fázisú Holdtól a Vízöntő csillagképben.
05.18. 02:23 A Jupiter és Szaturnusz 5°-os közelsége a Nyilas csillagképben.
05.23. 18:47 25 órás holdsarló 3° magasan a Merkúr és a Vénusz közelében.
05.30. 19:14 A Merkúr kedvező esti láthatósága, 10° magasság és 48%-os fázis.
05.31. 22:51 Az Io fogyatkozásának kezdete.
05.31. 23:58 A Ganymedes fogyatkozásának vége.
A Merkúr láthatósága gyorsan javul a hónap közepétől, a hónap végén két órával nyugszik a Nap után.
A Vénusz napnyugta utáni megfigyelhetősége kiváló, de láthatósága gyorsan romlik a hónap utolsó harmadában, 31-ére eltűnik az alkonyati fényben. Fényessége -4,1 magnitúdó, fázisa 0,5%-ra csökken.
A Mars éjfélkor kel, délkeleten-délen kereshető, gyorsan fényesedik 0 magnitúdóra, átmérője 9,2″-re nő.
A Jupiter éjfél körül kel, déli irányban kereshető, -2,5 magnitúdós.
A Szaturnusz éjfél körül kel, alacsonyan a délkeleti ég alján található, fényessége 0,5 magnitúdó.
Az Uránusz a hónap végétől megfigyelhető a délkeleti ég alján, hajnalban kel. A Kos csillagképben található.
A Neptunusz hajnalban kel, szürkületben kereshető a Vízöntő csillagképben, a délkeleti látóhatáron.