Az APOD mai felvételén a Messier 96 spirálgalaxis látható. A felvételt a Hubble Űrtávcső készítette.
A Messier 96 (rövidítve M96, vagy más nevén NGC 3368) spirálgalaxis ( SAB (RS) ab) a Leo (Oroszlán) csillagképben, a Leo I galaxiscsoport – más néven M96 galaxiscsoport – legfényesebb tagja. Olvasd tovább
Az APOD felvételén az NGC 1316 és NGC 1317 párosa látható.
NGC 1316
NGC 1316 (más néven Fornax A) egy lentikuláris galaxis, amely tőlünk mintegy 60 millió fényévre található a déli féltekéről látható Fornax (Kemence) csillagképben. A képen ez a középen lévő, nagyobb galaxis. A képen tőle felfelé az NGC 1317 látszik. Olvasd tovább
Az APOD mai felvételén az Arp 159 és az NGC 4725 galaxis-testvérpárosa látható. A felvételt Stephen Leshin készítette.
Mindkét galaxis a Bereniké Haja csillagképben található. Ez a csillagkép mintegy 40 csillagból áll és valószínűleg egy csillagáramot (mozgási halmazt) képez. A Bereniké Haja csillagképben található az Északi Galaktikus Pólus (RA: 12h 51.42m; D: 27° 07.8′, J2000.0-s epochára) (a Tejútrendszer észak felé mutató forgástengelye).
A csillagkép tartalmazza a Virgo-galaxishalmaz északi részét (mely ismert Coma-Virgo halmazként is). A halmaz közepe 52 millió fényévre található.
Az NGC 4725-ről, az Egykarú Spirálgalaxisról a 2015. 04. 17-i „Mai képben” lehet részletesen olvasni.
Az Arp 159-t (más néven NGC 4747, PGC 43586) William Herschel fedezte fel 1785. április 6-án. Megközelítőleg 45 millió fényév távolságra található. (Kicsit messzebb van, mint az NGC 4725.) Éléről látszó spirálgalaxis, melyben vastag porsávok találhatók, és néhány ár-apály keltette nyúlványa is megfigyelhető.
Az NGC 4747 nyúlványainak iránya az NGC 4725 gravitációs hatására vezethető vissza, erősen valószínűsítve, hogy a két galaxis erős között gravitációs kölcsönhatás működik. Ez a kölcsönhatás lehet a felelős azért is, hogy az NGC 4725 csupán egyetlen karral rendelkezik.
Az NGC 4747 magvidéke az ott található idős csillagoknak köszönhetően sárgás színű, míg spirálkarjai kék színűek, hasonlóan a szomszédjában található óriásglaxishoz.
Az APOD mai felvételén egy különleges „esőt” láthatunk.
Ha a gamma-sugarakat esőcseppeknek képzelnénk el, akkor ilyen képet kapnánk egy fekete lyukról. Ezt a gamma-sugár-esőt a Fermi Gamma-ray Space Telescope rögzítette 2015. június 14 – június 16. között.
Ezeknek a Fermi-űrteleszkóp által detetktált gamma-fotonoknak az energiája elérte az 50 milliárd eV-ot (50 GeV). Olvasd tovább
Magyarországról részben megfigyelhető lesz a 2011. december 10-én koraesti órákban zajló holdfogyatkozás: a jelenség második felét, a kilépést lehet észlelni tőlünk. (Teljes egészében a keleti féltekéről lenne megfigyelhető.) A fogyatkozás nagysága mindössze 1,11 (azaz a teljesség közepén ennyi látszó holdsugárnyi lesz a Hold középpontjának és az árnyék közepének távolsága.) Kelet-Magyarországon már 15:32 körül, Nyugat-Magyarországon csak 16:04-kor kel fel a Hold. Mivel a Hold 15:57-kor kezd el kilépni az árnyékból, a keleti végeken kicsit lehet látni a teljes fogyatkozásban lévő Holdat, Ny-Magyarországon azonban már csak azt, ahogy a Hold egyre inkább kilép az árnyékból. A fogyatkozás vége 17:18-kor lesz. A Hold az Aldebarantól csak 9°-ra lesz. Időadatok téli időszámítás szerint:
Részleges fogyatkozás kezdete: 13:45
Teljes fogyatkozás kezdete: 15:06
Teljes fogyatkozás vége: 15:57
A Hold kel Nyugat-Magyarországon: 16:04
A részleges fogyatkozás vége: 17:18
A kényelmes időpont miatt azoknak, akik kelet-délkeletre jó kilátással bírnak, a holdfogyatkozás jó alkalom távcsöves bemutatók szervezésére, szabadszemes és binokuláris megfigyelésekre, fotózásra. Jó észlelést!
