Elkészült az a fotóm, amelynél nyolc éjszakán keresztül gyűjtöttem a fényt. A nyári éjjelek rövidek, így csak 3-3 óra időablak van egy estén.

Annyira megtetszett ez a csillagköd, hogy úgy döntöttem megpróbálom lefotózni úgy, hogy igen mély felvétel szülessen. A projektet május végén kezdtem el, majd jött egy nagy szünet, és végül tegnap kora hajnalban fejeztem be.

A felvétel adatai:
Távcső: SkyWatcher 200/800 Newton tubus
Mechanika: SkyWatcher AZ-EQ-6 Pro mechanika
Kamera: Canon EOS1100D (átalakított)
Szűrő: Astronomik IR/UV-Block CCD-szűrő
Vezetőegység: Lacerta Standalone MGen
Korrektor: SkyWatcher kómakorrektor F/4 távcsövekhez

22,5 óra / 480sec, ISO800, f4, 800mm

A rendkívül sok fotóra a sötét ködök miatt volt szükség, illetve a fátyolos ködösségekre, amelyek csak derengenek. Ezek rendkívül sok expozíciót igényelnek. Kevés fotó esetén a sötét részek sajnos zajosodnak, ezeket a lehető legtöbb expóval érdemes – és lehet – elkerülni.

A felvétel helyszíneként az otthonom szolgált, ahol azért van fényszennyezés, de a Cefeusz olyan helyen látszik tőlem, ahol ez minimalizálódik.

Ezt az objektumot észleltük a Bátorligeti Csillagászati Programhétvégén is. Ekkor egy 150/1000-es Newtonnal néztem meg egy 35mm-es okulárral azt. Olyan volt a látvány vizuálisan, mintha zsíros lett volna az okulár, és fátyolos a csillag. A csillag körül vaksötét köd volt, amit nem tudtam elkülöníteni a háttértől szabad szemmel.

Ez az első talán komolyabb felvételem, amely kikövezte az utat, és elindított azon.

A szerk (Cs. Sz.) megjegyzése: Az Írisz-köd, hivatalos jelölésén NGC 7023 esetében zavaros, hogy a különböző katalógusok mit jelölnek. 1794. október 18-án William Herschel fedezett fel ebben a pozícióban egy 7 magnitúdós csillagot (ezt ma SAO 19 158 néven ismerjük), amely körül ködösséget tapasztalt. E ködösségnek adta Dreyer az NGC 7023 nevet.  1 fokon belül Herschel több 9-10 magnitúdós csillagot is említ, amelyek kb. 1 fok területen oszlanak el. 1931-ben Per Collinder ennek a laza, a ködösséget körülvevő csillagcsoportnak a Collinder 429 nyílthalmazjelölést adta. Később a ködösség megkapta a vDB (van den Berg) 139 jelölést is egy újabb tanulmányozójáról. A teljes csoport, vagyis a ködösség (NGC 7023 = vDB 139) és a nyíilthalmaz (Collinder 429) együtt alkotja a Caldwell-válogatásban a Caldwell 4-et!

Korrektül így magára a ködösségre a Caldwell 4 megjelölés nem alkalmazható, az a nyílthalmazt is magában foglalja; helyesen az Írisz-köd az NGC 7023-mal és a vDB 139-cel egyenlő. Az észlelő azonban más forrást használt az azonosításhoz, és bizony a különböző katalógusok egy ilyen komplex esetben, ahol nyílthalmazt és ködöt is látunk, szintén konfúzusak!

Az Írisz-köd 1300 fényévre van tőlünk, kb. hat fényév átmérőjű, és a 3,2 mg-s Béta Cephei közelében látszik. A T Cephei fényes Míra-változó sincs messze tőle. Mint minden más reflexiós köd, ő is az őt megvilágító csillag fényét (a SAO 19 158-ét) veri vissza, ezért tündököl kékesen. Az észlelő kitartó, lankadatlan munkája legalább annyira fontos volt e szép kép elkészítésében, mint a megfelelő műszer – talán még fontosabb is!

Az APOD mai felvételén  R.Colombari képe látható a Messier 17 -ről.

VCSE - Mai kép - Messier 17
VCSE – Mai kép – Messier 17

A Nyilas (Sagittarius) csillagkép egyik legszebb emissziós gázköde és nyílthalmaza a Messier 17  (M17 vagy NGC 6618,  további elnevezései: Omega-köd, Patkó-köd, Hattyú-köd).
A ködöt 1745-46-ban fedezte fel Philippe Loys de Chéseaux,  de mivel felfedezését nem publikálta széles körben, emiatt kevesen tudtak csak a felfedezéséről. Ez okozhatta, hogy Charles Messier “újra megtalálta”, majd 1764. június 3-án katalogizálta a ködöt.

Az M17 a VCSE-s észlelőhétvégék, nyári táborok kedvenc célpontja tavasszal-nyáron. Nagy távcsőben, mély-ég szűrővel feltűnő, nagy, fényes, és alakján túl részleteket is látni benne 25 cm-es műszerrel. Ennél jóval kisebb távcsővel is észrevehető már.

Olvasd tovább

Az APOD mai felvételén a Sas-köd látható. A felvételt  Jimmy Walker készítette.

VCSE - Mai kép - Sas-köd
VCSE – Mai kép – Sas-köd

A felvétel  2015.  április-május hónapjaiban készült a kaliforniai Sierra Remote Obszervatóriumának 16″ (40 cm) RCOS távcsövével, SBIG 16803 kamerával, AOX vezetőkamerával. A felvétel elkészítésénél a Hubble-paletta színeit használták. Expoziciós idők : H-alfa – 6 óra, SII 6 óra, OIII 3,5 óra. Olvasd tovább

{:hu}

VCSE - Messier 42 - dr. Preczlik Gábor
VCSE – Messier 42 – dr. Preczlik Gábor

 

Megnevezés : Messier 42
Osztályozás:  diffúz köd
Dátum/idő: 2015. február 20-án KOZEI 20:15 – 20:40
Felszerelést: 50/750 SN MEADE LXD 55 mechanika
Okulár/Nagyítás. :
Légkör átlátszóság/nyugodtsága: 7/10, 8/10
Páratartalom: enyhén párás
Hőmérséklet: 2°C
Szél:
Észlelés helye : Magyarország
Észlelő : dr. Preczlik Gábor

 

Péntek este arra gondoltam, ki kellene próbálnom a 15cm-es (150/750) SN távcsövemet a bolygózó kamerával az Orion ködre. 12-13 mp-s képeket lőttem 1280×960 méretben, és folyamatosan. Előtte a Jupiteren állítottam élességet és összesen 42 képet lőttem. tizenhárom sötét képet is mellé. Azt hogy jó helyen vagyok a köd belsejében lévő feltűnő három csillag mutatta. Az első sorozat nem sikerült, mivel csak félig voltam benne a kamera képében… 🙂 aztán a másodikban sok volt a rögzítési idő, mert beégtek a belső részek, aztán a harmadik sorozat lett jó, ma is kimennék lőni mondjuk egy órát, hogy mennyivel lesz részletesebb a kép, de ez a szél esélytelenné tesz. Primer fókuszt alkalmaztam, vagyis nem használtam semmilyen nagyítást, ezzel a kamerával ekkora a látómező alapból. Ugyanezzel csináltam a VCSE távcsővel a Jupiter képeket is. A fekete fehér kamera hangulatos képet ad.A problémák a feldolgozásnál kezdődtek, mert a windows nem akarta elfogadni a videót (ami 42 képből állt), ezért ki kellett mentenem a videóból az ép képeket. Egy veszett el a 43. kép…Ezek után a deep sky stecker tudta a dolgát, de az IRIS is , csak ott nem vontam le a sötét képeket. A bolygókamera nem vallott kudarcot, csak hát sok kompromisszumra van szükség ha másra szeretném használni, mint amire való… Mondjuk, elég sokba kerül ahhoz képest, hogy “ne lehessen másra is” használni. A videó KOZEI 20.15 és 20.40 között készült el.

{:}{:en}

VCSE - Messier 42 - dr. Preczlik Gábor
VCSE – Messier 42 – dr. Preczlik Gábor

 

 

 

Subject : Messier 42
Classification: diffuse nebula
Date/time: 2015. február 20-án KOZEI 20:15 – 20:40
Equipment: 50/750 SN MEADE LXD 55 mechanika
Eyepieces/Mag. :  –
Seeing, Transparency: 7/10, 3/5
Humidity:  low
Wind:
Temperature:
Observing Loc. : Hungary
Observer : dr. Preczlik Gábor

 {:}

{:hu}

VCSE - Messier 44 - Földvári István Zoltán
VCSE – Messier 44 – Földvári István Zoltán

 

 

Megnevezés : Messier 44
Osztályozás: nyílthalmaz
Dátum/idő: 2015.02.14. 21:54UT
Felszerelést: 80/900mm SW refraktor
Okulár/Nagyítás. :
Légkör átlátszóság/nyugodtsága:
Páratartalom:
Hőmérséklet:
Szél:
Észlelés helye : Budapest
Észlelő : Földvári István Zoltán

Tavaly év vége felé már észleltem ezt a hihetetlenül szép csillaghalmazt. Akkor egy mindössze 8×30-as szovjet monokulárt használtam az észlelésére, de már akkor tudtam hogy nagyobb műszerrel is meg kell lesnem. 2015 február 14-én aztán eljött a pillanat. A látómezőben hirtelen hihetetlen csillagmező “robbant” be ahogy pásztáztam pozícióját. Percekig néztem a kettős meg többes csillagokat, a halványabb “háttértagokat” és képtelen voltam betelni a látvánnyal, pedig egy igazi kommersz halmazról van szó. A formáció legjellegzetesebb része egy karácsonyfa alak, ezt +5 +6ms fehéres tagok formálnak meg és csúcsa éppen É-i irányba mutat. Az egész halmaznak csak a központi része fér a LM-be, mérete kb 2 fok lehet.

Gyönyörű csillagmező ami kettősök terén is tartogat célpontokat. Egyszer majd készítek egy több látómezős, nagyobb lefedettségű grafikát is róla.
A rajz, távcső mellett készült helyi vázlat alapján készített digitális, változatlan verziója. (GIMP){:}{:en}

VCSE - Messier 44 - Földvári István Zoltán
VCSE – Messier 44 – Földvári István Zoltán

 

Subject : Messier 44
Classification: open cluster
Date/time: 2015.02.14. 21:54UT
Equipment: 80/900mm SW refraktor
Eyepieces/Mag. :
Seeing, Transparency:
Humidity:
Wind:
Temperature:
Observing Loc. : Budapest
Observer : Földvári István Zoltán

 {:}