{:hu}

VCSE - Messier 42 - dr. Preczlik Gábor
VCSE – Messier 42 – dr. Preczlik Gábor

 

Megnevezés : Messier 42
Osztályozás:  diffúz köd
Dátum/idő: 2015. február 20-án KOZEI 20:15 – 20:40
Felszerelést: 50/750 SN MEADE LXD 55 mechanika
Okulár/Nagyítás. :
Légkör átlátszóság/nyugodtsága: 7/10, 8/10
Páratartalom: enyhén párás
Hőmérséklet: 2°C
Szél:
Észlelés helye : Magyarország
Észlelő : dr. Preczlik Gábor

 

Péntek este arra gondoltam, ki kellene próbálnom a 15cm-es (150/750) SN távcsövemet a bolygózó kamerával az Orion ködre. 12-13 mp-s képeket lőttem 1280×960 méretben, és folyamatosan. Előtte a Jupiteren állítottam élességet és összesen 42 képet lőttem. tizenhárom sötét képet is mellé. Azt hogy jó helyen vagyok a köd belsejében lévő feltűnő három csillag mutatta. Az első sorozat nem sikerült, mivel csak félig voltam benne a kamera képében… 🙂 aztán a másodikban sok volt a rögzítési idő, mert beégtek a belső részek, aztán a harmadik sorozat lett jó, ma is kimennék lőni mondjuk egy órát, hogy mennyivel lesz részletesebb a kép, de ez a szél esélytelenné tesz. Primer fókuszt alkalmaztam, vagyis nem használtam semmilyen nagyítást, ezzel a kamerával ekkora a látómező alapból. Ugyanezzel csináltam a VCSE távcsővel a Jupiter képeket is. A fekete fehér kamera hangulatos képet ad.A problémák a feldolgozásnál kezdődtek, mert a windows nem akarta elfogadni a videót (ami 42 képből állt), ezért ki kellett mentenem a videóból az ép képeket. Egy veszett el a 43. kép…Ezek után a deep sky stecker tudta a dolgát, de az IRIS is , csak ott nem vontam le a sötét képeket. A bolygókamera nem vallott kudarcot, csak hát sok kompromisszumra van szükség ha másra szeretném használni, mint amire való… Mondjuk, elég sokba kerül ahhoz képest, hogy “ne lehessen másra is” használni. A videó KOZEI 20.15 és 20.40 között készült el.

{:}{:en}

VCSE - Messier 42 - dr. Preczlik Gábor
VCSE – Messier 42 – dr. Preczlik Gábor

 

 

 

Subject : Messier 42
Classification: diffuse nebula
Date/time: 2015. február 20-án KOZEI 20:15 – 20:40
Equipment: 50/750 SN MEADE LXD 55 mechanika
Eyepieces/Mag. :  –
Seeing, Transparency: 7/10, 3/5
Humidity:  low
Wind:
Temperature:
Observing Loc. : Hungary
Observer : dr. Preczlik Gábor

 {:}

{:hu}

VCSE - Messier 44 - Földvári István Zoltán
VCSE – Messier 44 – Földvári István Zoltán

 

 

Megnevezés : Messier 44
Osztályozás: nyílthalmaz
Dátum/idő: 2015.02.14. 21:54UT
Felszerelést: 80/900mm SW refraktor
Okulár/Nagyítás. :
Légkör átlátszóság/nyugodtsága:
Páratartalom:
Hőmérséklet:
Szél:
Észlelés helye : Budapest
Észlelő : Földvári István Zoltán

Tavaly év vége felé már észleltem ezt a hihetetlenül szép csillaghalmazt. Akkor egy mindössze 8×30-as szovjet monokulárt használtam az észlelésére, de már akkor tudtam hogy nagyobb műszerrel is meg kell lesnem. 2015 február 14-én aztán eljött a pillanat. A látómezőben hirtelen hihetetlen csillagmező “robbant” be ahogy pásztáztam pozícióját. Percekig néztem a kettős meg többes csillagokat, a halványabb “háttértagokat” és képtelen voltam betelni a látvánnyal, pedig egy igazi kommersz halmazról van szó. A formáció legjellegzetesebb része egy karácsonyfa alak, ezt +5 +6ms fehéres tagok formálnak meg és csúcsa éppen É-i irányba mutat. Az egész halmaznak csak a központi része fér a LM-be, mérete kb 2 fok lehet.

Gyönyörű csillagmező ami kettősök terén is tartogat célpontokat. Egyszer majd készítek egy több látómezős, nagyobb lefedettségű grafikát is róla.
A rajz, távcső mellett készült helyi vázlat alapján készített digitális, változatlan verziója. (GIMP){:}{:en}

VCSE - Messier 44 - Földvári István Zoltán
VCSE – Messier 44 – Földvári István Zoltán

 

Subject : Messier 44
Classification: open cluster
Date/time: 2015.02.14. 21:54UT
Equipment: 80/900mm SW refraktor
Eyepieces/Mag. :
Seeing, Transparency:
Humidity:
Wind:
Temperature:
Observing Loc. : Budapest
Observer : Földvári István Zoltán

 {:}

{:hu}

VCSE - Messier 1 - Bognár Tamás
VCSE – Messier 1 – Bognár Tamás

 

VCSE - Messier 1 - Bognár Tamás
VCSE – Messier 1 – Bognár Tamás

 

Megnevezés: Messier 1 – Rák-köd
Osztályozás: szupernóva-maradvány
Dátum/idő: 2013.12.02. UT19:40 – 20:00
Felszerelést: 235/1280 Dobson – OptiScope
Okulár/Nagyítás. : 15mm, 20mm SWA
Légkör átlátszóság/nyugodtsága: 7/10, 7/10
Páratartalom: enyhén párás
Hőmérséklet: 2°C
Szél:
Észlelés helye : Zákány N46°14′ 59,2″ E16°57′ 15,3″
Észlelő : Bognár Tamás

Digitális rajz GIMP program és Wacom Bamboo Fun rajtábla segítségével készült grafit rajz alapján.

A Rák-köd (Messier 1, M1, NGC 1952) szupernóva-maradvány a Bika csillagképben. 1054-ben kínai és arab csillagászok megfigyeltek egy 23 napon át szabad szemmel is látható szupernóvát (SN 1054); ennek a maradványa a Rák-köd. Nevét onnan kapta, hogy az 1844-ben Lord Rosse által készített rajzon nagyon hasonlított egy rákra, azonban amikor később nagyobb távcsövekkel is megvizsgálták, akkor egészen másmilyennek tűnt, de addigra már rögzült a Rák-köd elnevezés.

A ködöt 1731-ben fedezte fel John Bevis brit amatőrcsillagász, aki Uranographia Britannica nevű atlaszába is felvette. Charles Messier Bevistől függetlenül szintén felfedezte 1758. augusztus 28-án, miközben egy két héttel korábban felfedezett üstököst követett. Messier először üstökösnek nézte, de hamar rájött, hogy nincsen megfigyelhető mozgása és ködös fénye is más, mint az üstökösöké. 1758. szeptember 12-én katalogizálta a ködöt; ezen objektum felfedezése indította el a a róla elnevezett Messier-katalógus összeállítását. Miután Messier 1771-ben egy levélből tudomást szerzett Bevis korábbi felfedezéséről, elismerte annak elsőségét.{:}{:en}

VCSE - Messier 1 - Bognár Tamás
VCSE – Messier 1 – Bognár Tamás

 

VCSE - Messier 1 - Bognár Tamás
VCSE – Messier 1 – Bognár Tamás

 

Subject : Messier 1 (Crab Nebula)
Classification:  supernova remnant and pulsar wind nebula in the constellation of Taurus
Date/time: 2013.12.02. UT19:40 – 20:00
Equipment: 235/1280 Dobson – OptiScope
Eyepieces/Mag. :  15mm, 20mm SWA
Seeing, Transparency: 7/10, 3/10
Humidity:  low
Wind:
Temperature: 2°C
Observing Loc. : Zákány, Hungary N46°14′ 59,2″ E16°57′ 15,3″
Observer : Bognár Tamás

Discovered 1731 by British amateur astronomer John Bevis.

The Crab Nebula, Messier 1 (M1, NGC 1952), is the most famous and conspicuous known supernova remnant, the expanding cloud of gas created in the explosion of a star as supernova which was observed in the year 1054 AD. It shines as a nebula of magnitude 8.4 near the southern “horn” of Taurus, the Bull.

The supernova was noted on July 4, 1054 A.D. by Chinese astronomers as a new or “guest star,” and was about four times brighter than Venus, or about mag -6. According to the records, it was visible in daylight for 23 days, and 653 days to the naked eye in the night sky. It was probably also recorded by Anasazi Indian artists (in present-day Arizona and New Mexico), as findings in Navaho Canyon and White Mesa (both Arizona) as well as in the Chaco Canyon National Park (New Mexico) indicate; there’s a review of the research on the Chaco Canyon Anasazi art online. In addition, Ralph R. Robbins of the University of Texas has found Mimbres Indian art from New Mexico, possibly depicting the supernova.

 {:}

A mély-ég objektum kifejezés az angol “deep-sky object” magyarosítása. A kifejezés a 18. században keletkezett, amikor ezzel a szókapcsolattal illeték mindazokat az égi-testeket, amelyek nem csillagok és a Naprendszer határain túl vannak: az “ég mélyén”. Ez egyben a kifejezés magyarázata is.

Magyarul a kifejezés írásmódja következetlen. A mély-ég észlelési ág hazai meghonosítója, Szentmártoni Béla maga is hol mélyégnek, hol mély-égnek írta.

Mivel a mélyegek lényegét elhelyezkedésük adja (a Naprendszeren túl kellenek, hogy legyenek), és nem fizikai tulajdonságaik (elég, ha nem csillagok és nem planetáris testek), a legkülönfélébb objektumok tartoznak a mélyegek közé: diffúzködök (DF), sötétködök (SK),  planetáris ködök (PL), szupernóva-maradványok (SNR), aszterizmusok és csillagcsoportosulások (AST), nyilt-halmazok (NY), gömbhalmazok (GH), galaxisok (GX), valamint egyéb extragalaktikus objektumok (pl. blazárok, kvazárok, aktív galaxismagok). Ezeknek az objektum-típusoknak a magyarázata megtalálható pl. az egyesületi észlelési útmutató 15-16. oldalán, amely a http://www.vcse.hu/vega/utmutato/page16.html webcímről bárki számára elérhető.

Mindezeknek az objektumtípusoknak az összetétele, kialakulása, szerkezete és fizikája nagyon is különböző. A csillagászok különböző csoportjai tanulmányozzák tulajdonságaikat, és aki specialistája az egyik típusnak, gyakran nem szakértője a másiknak. Az észlelő amatőrcsillagász számára azonban ezek az objektumok egységesen mélyegek és a mélyég-észlelési szakág részét képeik – ez még abból az időből származik, amikor nem voltak tisztában ezeknek az objektumoknak a fizikai természetével. Olvasd tovább

A mai kép a Hubble Űrtávcsővel készült és a hozzávetőleg tőlünk 80 millió fényévre, a Kígyótartó csillagképben lévő NGC 6384 jelű spirálgalaxist ábrázolja.

 

VCSE - Mai kép - NGC 6384
VCSE – Mai kép – NGC 6384

 

A mag sárgás, mutatva, hogy ott idősebb csillagok láthatók, a spirálkarok azonban kékesek a bennük lévő fiatal, nagy tömegű, forró csillagoktól. A galaxis csillagai az óriási távolság miatt összeolvadni látszanak, míg a képen látható, különálló csillagok a mi Tejútrendszerünk néhányszor 10-100-1000 fényévre elhelyezkedő csillagai. A Tejútrendszer legfényesebb csillagai tüskéket mutatnak maguk körül, ami nem valós: a távcsőben létrejövő fényelhajlási jelenség hozza létre őket mesterségesen. Olvasd tovább