Tegnap derült volt az ég, így végrehajtottam az első észlelésem az évben. (Apával közösen, ha gondolja ő is leírja majd a saját élményeit.) Az észlelést 10/8-as nyugodtság mellet 15:51-kor kezdtem a 21,8″ átmérőjű Vénusz megfigyelésével. Fényessége ekkor -3,95 magnitúdó volt. A Stellarium szerint a megvilágítottsága 56,3%. Ezt ilyen pontosan nem tudtam megsaccolni, kb. 50%-nak látszódott. A fehér színű “fél” korongon semmilyen részlet nem volt kivehető.

Az észlelés a Mars szemügyre vételével folytatódott.
A nyugodtság ekkor egy kicsit romlott. A korong nyugati felén gyenge peremsötétedést lehetett látni. A légkör egy-egy nyugodtabb pillanatában pedig a déli féltekén apró pólussapkát véltem felfedezni. A bolygó fényessége a megfigyeléskor 1,07 magnitúdó, átmérője 5,7″ volt.

Ezek után csatlakoztattam a fényképezőgépet a távcsőhöz, és a Vénusz fotózásába kezdtünk. először nem fűztem hozzá nagy reményeket, de végül láthatóvá vált a fázisa az elkészült képeken.
A Vénusz után a hold felé fordult a távcső. Sikerült is készíteni pár általam értékelhetőnek tartott képet.


Baloldalt a hamuszürke fényben látszódik a hold éjszakai oldala. Jobb oldat a beégett nappali oldal.
záridő: 5 másodperc
érzékenység: ISO 100
felszerelés: Canon EOS 600D, SW 150/750 Newton EQ-3 mechanikán
átlátszóság: 8/10
nyugodtság: 8,5/10


A hold nappali oldala. Rajta bejelölve néhány kráter amit, a kis Rükl-holdatlasz alapján sikerült azonosítani.
záridő: 1/50
érzékenység: ISO 100
felszerelés: Canon EOS 600D, SW 150/750 Newton EQ-3 mechanikán
átlátszóság: 8/10
nyugodtság: 8,5/10


Vénusz.
záridő: 1/200
érzékenység: ISO 100
felszerelés: Canon EOS 600D, SW 150/750 Newton EQ-3 mechanikán
átlátszóság: 8/10
nyugodtság: 7/10
Észlelések helye: Egervár