A következőkben júliusi amatőrcsillagászati megfigyelésekhez szeretnénk ajánlani néhány objektumot. A Nap júliusban 5:00 (KözEI) körül kel, 20:30 (KözEI) körül nyugszik (ld. lentebb részletesebben). (A NYISZ a nyári időszámítás, a KözEI a Közép-Európai Idő rövidítése, utóbbi megegyezik a polgári téli időszámításunkkal. NYISZ = UT + 2 óra, KözEI = UT + 1 óra.) Az észlelés napnyugta után – témaválasztástól, távcső felállításától függően – körülbelül egy órával már elkezdhető. A csillagászati szürkület a napnyugta utáni, illetve napkelte előtti 1,5-2 órát felölelő időszak. Első negyed július 7-én, telehold július 13-án, utolsó negyed július 20-án, újhold július 28-án lesz. Csillagászati szürkület alatt azt az időszakot értjük, amikor a Nap már legalább -12°-on vagy mélyebben van a horizont alatt, de a -18° horizont alatti magasságot még nem éri el. A -18°-os érték elérése után áll be a teljes sötétség. Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (KözEI-2 óra): 07.15. 21:23 A C/2017 K2 (PanSTARRS) üstökös 29'-cel látható az M10 gömbhalmaztól a Kígyótartó csillagképben. 07.19. 02:23 A Jupiter 3°-ra a 65%-os fázisú Holdtól a Cet csillagképben. 07.21. 23:31 A Mars 4°-ra a 36%-os fázisú Holdtól a Kos csillagképben. 07.22. 02:27 A Vénusz kedvező hajnali láthatósága. 07.22. 06:19 A Hold elfedi az Uránuszt a nappali égen. Kilépés: 07:24-kor. 07.22-30. VEGA '22 Nyári Amatőrcsillagászati Megfigyelőtábor, Őrimagyarósd. 07.27. 02:34 39 órás holdsarló 7°-ra a Vénusztól a hajnali égen. 07.28. 02:35 15 órás holdsarló a hajnali égen 1° magasan. 07.29. 19:04 25 órás holdsarló az esti égen 1,5° magasan. 07.30. A Déli Delta Aquaridák (ZHR=25) és az Alpha Capricornidák (ZHR=5) meteorrajok maximuma. A Merkúr a hónap elején még megfigyelhető napkelte előtt keleten egy órával napkelte előtt, de láthatósága gyorsan romlik. A hónap közepén megfigyelhetősége kedvezőtlen. 22-én már megfigyelhető a napnyugta utáni fél órában, láthatósága lassan javul. A Vénusz hajnalban kereshető a keleti égen. -3,9 magnitúdós, átmérője 12"-ről 11"-re csökken, fázisa 86%-ról 92%-ra nő. A Mars éjfél után figyelhető meg a Kos csillagképben délkeleten. Fényessége 0,2 magnitúdó, látszó átmérője 8,2". A Jupiter a Cet csillagképben látható éjfél után, délkeleten. Fényessége -2,5 magnitúdó, látszó átmérője 42". A Szaturnusz a Bak csillagképben látható késő estétől, délkeleten. Fényessége 0,5 magnitúdó, átmérője 18". Az Uránusz a Kos csillagképben látható éjfél után, délkeleten. A Neptunusz a Halak csillagképben látható éjféltől, délkeleten. A következő táblázatban Zalaegerszegre nézve a Nap és a Hold keltének, delelésének és nyugvásának időpontjait adjuk meg (óra:perc formátumban, nyári időszámítás szerint), valamint a Hold aktuális fázisát az adott nap 00:00 h UT-jére (0%: újhold, 50%: első vagy utolsó negyed, 100%: telehold). A táblázat tartalmazza ezen felül, hogy milyen napról van szó (hétfő-vasárnap), a Julián dátumot az adott nap 0 h UT-jére, valamint a helyi csillagidőt (Local Sidereal Time, LST) Zalaegerszeg földrajzi hosszúságára, vagyis λ = 16º 50′-re, óra:perc:másodperc alakban. A helyi csillagidő a tavaszpont óraszöge az adott helyről nézve. Megjegyzendő, hogy az ország középső részén tipikusan kb. 15, a keleti határ mentén tipikusan kb. 30 perccel korábban történnek a kelések-nyugvások, mint Zalaegerszegen, az eltérő földrajzi hosszúságok miatt. A Nap és a Hold kelési-delelési-nyugvási időpontjai NYISZ-ben vannak megadva. Üstökös E sorok írásakor (2022. június vége) a C/2017 K2 (PanSTARRS) üstökös 9 magnitúdó körüli fényességű. A hiperbola alakú pályán mozgó üstökös 2022 decemberében kerül napközelbe. A Föld pályasíkjára majdnem teljesen merőleges pályán mozog. Fényesedik, 2023 januárjában akár 6 magnitúdós is lehet. 2022. július hó folyamán a Kígyótartó csillagképben lesz. Az üstökös a Földhöz legközelebb július 14/15-én jár, ekkor kb. 1,8 CSE-re lesz a Földtől. Ekkor a Messier 10 gömbhalmaztól nem messze látszik az égen. Haladó vizuális észlelőknek és fotósoknak: NGC 6445 planetáris köd és NGC 6440 gömbhalmaz Az NGC 6445, más néven a Kis Drágakő-köd vagy Doboz-köd, egy planetáris köd a Nyilas csillagképben. William Herschel fedezte fel 1786. május 28-án. (Megjegyzendő, hogy az NGC 6309-et is Doboz-ködnek becézik sokszor, így az azonos név miatt fennáll az összekeverés lehetősége. Szerencsére az NGC-számok egyediek.) Az NGC 6445 2,1 fokkal délnyugatra fekszik a Messier 23 nyílthalmaztól. Az M23-tól 1 fokkal DNY-ra 7 és 8 magnitúdós csillagok íve látszik, a planetáris köd pedig 5’-re fekszik egy 8 magnitúdós csillagtól, amely 40”-re nyugatra van az ív legdélebbi csillagától. Az NGC 6445 22’-re látszik az NGC 6440 gömbhalmaztól É-ÉK-re. 17x-es nagyítással, még egy kis refraktorral is könnyen megtalálható az NGC 6440, ami egy kis homályos folt 1,8"-re északkeletre a halványsárga 58 Ophiuchi csillagtól. 47x-es nagyítással már a planetáris köd is halvány foltként látszik a h2810 széles kettőscsillagtól 5'-re keletre. A kettős rendszer egy 7,6 magnitúdós csillagból és 10,4 magnitúdós kísérőből áll. 87x-es nagyításnál az NGC 6445 40" hosszú és ovális formájú, és É-ÉNY-ra dől. Az É-ÉNY-i széle fényesebbnek tűnik, és egy halvány csillag látszik a közelben. A gömbhalmaz még ekkora nagyításnál is egy látómezőben van a planetáris köddel. Az NGC 6445 formája egy dobozra emlékeztet. Az északi és déli oldalai sokkal világosabbak, előbbi rövidebb, de fényesebb. E planetáris köd észlelését egyesek szerint rontja az OIII szűrő használata, egy keskeny sávú szűrő viszont kiemeli a planetáris köd kontrasztját. Te mit tapasztalsz különböző szűrők használatával? Az NGC 6445 belseje sötétebbnek látszik az északi részén. Az NGC 6440 gömbhalmaz mérete 2,3' és a középpontja felé sokkal fényesebbé válik. Forrás: Sue French: Deep-Sky Wonders 172. o. Az eredeti Deep-Sky Wonders-t, a Sky and Telescope magazin Mély-ég csodák rovatát Walter Scott Houston írta 1946-tól kezdődően 1993-ban bekövetkezett haláláig. Houston így írt 1984 augusztusában erről a planetáris ködről: "A Sgr-ban van az NGC 6445, könnyen kiválasztható a környező csillagok közül, mint 9 mg-s korong, kb. ½’ átmérővel. Morales észlelte 20T-vel, s beszámolt arról, hogy sötét közepe jobban kiemelkedik, mint a legtöbb gyűrűs-típusú PL-é." Itthon Szentmártoni Béla az 50-es évek második felétől kezdve jutott hozzá a Sky and Telescope egyes számaihoz. Aki 1946-ig visszamenőleg lefordította a Deep-Sky Wonders sorozatát, majd folytatta egészen az 1987-es évfolyamig. A régi cikkek másolatát maga Houston küldte el neki. Kezdőknek: a Mizar és az Alcor Ki ne ismerné a Göncölszekeret, amely a Nagy Medve csillagkép része. Jó eséllyel minden kisgyerek ennek a csillagképnek a nevét „tanulja meg” először, hiszen annyira jellegzetes. A Nagy Medve hét legfényesebb csillaga, a Göncölszekér, Magyarországról nézve cirkumpoláris, azaz mindig a horizont felett van. Ősszel figyelhető meg legkevésbé, ilyenkor az északi horizont közelében található. A szekér látszólag ilyenkor a kerekén áll. Télen az északkeleti horizont fölött áll a szekér a rúdján. Tavasszal magasan a horizont felett, fejjel lefelé látható, míg nyáron magasan az égen, a két hátsó csillagán (α és β) állva figyelhető meg. Keressük meg a Göncölszekér rúdján azt a látszólag egy csillagot, ahol a szekérrúdja megtörik. Ez a Mizar, fényessége 2,2 magnitúdó. Tegyük próbára a szemünket… Ha látunk mellette egy halványabb csillagot, akkor jó a látásunk, hiszen akkor az Alcort is látjuk, azaz egy szabad szemmel is megfigyelhető kettőst észlelünk. Az Alcor 3,99 magnitúdós és 12’-re látszik a Mizartól. Benedetto Castelli, Galileo Galilei egyik kollégája a 17. században távcsövön keresztül figyelte a Mizart, és rájött, hogy ez egy kettőscsillag-rendszer. A két komponens neve Mizar A és Mizar B. 1908-ban spektroszkópiai vizsgálatokkal kimutatták, hogy a Mizar A és B egyaránt kettősrendszer. Így az Alcor-Mizar rendszer lett az első öt csillagos rendszer, amelyet valaha felfedeztek. 2009-ben Eric Mamajek és kollégái a Rochesteri Egyetemről exobolygókat keresve felfedezték, hogy az Alcor is kettőscsillag, csak vizuálisan nem feloldható. Az Alcor és a Mizar így már hat csillagból álló rendszerré vált. A Hipparcos asztrometriai műhold mérése szerint az egész rendszer körülbelül 83 fényévre fekszik a Naptól. De mit láthatunk mi távcsővel? Ha amatőr távcsővel nézzük a Mizart, akkor rögtön három, a valóságban is egy rendszerhez tartozó csillagot észlelhetünk egy látómezőben. Szemünk nem képes a Mizar A-t és B-t, illetve az Alcort is két-két-két csillagra bontani. Ehhez interferométer vagy spektroszkóp kell már.
...