A legközelebbi csillag
Az APOD mai felvételén amelyet a Hubble Űrtávcső készített, a Proxima Centauri (latin proxima szó jelentése: legközelebbi) csillagot láthatjuk.
A Proxima Centauri egy vörös törpe a Kentaur csillagképben. A Földtől 4,24 fényév távolságra található. 1915-ben fedezte fel Robert Innes. A Proxima Centauri a Naphoz legközelebbi csillag. Az Alfa Centauri kettőscsillagtól a távolsága 15 000 ± 700 CsE.
Feltételezések alapján a Proxima Centaurit az Alfa Centauri kettőscsillag rendszer harmadik tagjának tekintik. Ebben az esetben a Proximának az Alfa Cen AB körüli keringési ideje kb. 500 000 év lenne. A fentiek alapján gyakran hivatkoznak a Proxima Centaurira α Centauri C névvel is. A legutóbbi ismert számítások szerint – figyelembe véve a csillagok közti kis távolságot és relativ sebességüket – a véletlenszerű egybeesés valószínűsége egy a millióhoz. A Hipparcos műhold (High Precision Parallax Collecting Satellite- a feladata a csillagok parallaxisának, helyzetének és sajátmozgásának mérése volt az 1990-es években) adatait és a földi megfigyeléseket egybevetve megalapozottnak látszik az a hipotézis, miszerint, a három csillag valóban egy rendszert alkot. Ha ez így van, akkor a Proxima Centauri közel jár pályájának legtávolabbi pontjához. Ennek az igazolásához azonban még további mérések szükségesek.
A csillag közelsége miatt a szögátmérője közvetlenül mérhető, így távolsága ismeretében a valós mérete kiszámolható, amely a mérések szerint, a Nap átmérőjének mintegy hetede. Tömege a Nap tömegének nyolcada, átlagos sűrűsége pedig annak 40-szerese. A Proxima Centauri nagyon alacsony luminozitású flercsillag (a luminozitás valamely égitest – általában csillag – egy meghatározott időtartam alatt kibocsátott összsugárzása) . Mágneses tevékenységéből kifolyólag (a csillag mágneses mezeje áramlásokat hoz létre a csillag belsejében, ami flereket idéz elő) véletlenszerűen időnként megnövekedik a fényessége.
A Proxima Centauri körül keringő esetleges égitestek létezésére irányuló kutatások eddig nem hoztak pozitív eredményeket. Ezek alapján kizárható a barna törpék és a nagyon nagy tömegű bolygók jelenléte.
