Szerző: kornel

Kérdés a szupernóvák fényességéről – Császár Kornél

Az Univerzumunkról alkotott képünkben jelentős szerep jut az Ia-típusú szupernóváknak. Ezek segítségével volt először feltérképezhető az Univerzum tágulása nagyobb távolságokon, valamint a a Világegyetem gyorsulva tágulást ezek vizsgálatával fedezték fel, sőt. a tágulás részleleteit ma is velük vizsgáljuk. Látható tehát, hogy az ilyen szupernóvákról minél pontosabb ismeretek szükségesek, hogy minél pontosabb legyen a tágulás megmérve. Ebbe rondít bele képletesen egy új kutatás, amely állítása szerint egy eddig alig tanulmányozott jelenség figyelembevétele is szükséges a számításokhoz. (Megjegyzés: a tudományban szeretjük, ha valakik ilyenre rámutatnak, ugyanis új dolgok mérlegelésével haladhatunk csak előre.)

...
Read more

A Geminidák látványa – Keszthelyi Sándor

A közismert augusztusi Perseidák meteorraj ikerpárja jön a mostani éjszakákon: a Geminidák meteorraj meteorjai hullanak majd! Ez persze nem a nyári rövidnadrágos, pokrócraheverős, polifoamos, kempingszékes nézelődés lesz. Hanem a többrétegben beöltözéses, vastagzoknis, bakancsos, sálas, sapkás, kesztyűs, állva nézelődve toporgás a fagyott talajon! Robert Lunsford írja: " A Geminidákat először 1862-ben figyelték meg, amikor az óránkénti darabszámuk jóval alacsonyabb volt, mint a ma megfigyelt. A raj aktivitása a 19. század fennmaradó részében és a 20. században is fokozódott, talán a 2000-es év környékén tetőzött. A 21. század első negyedében az óránkénti ráta valamivel alacsonyabb volt, mint a század elején látottak, de ez a jelenség még mindig messze az év legerősebb és legmegbízhatóbb éves meteorraja. Lehetséges, hogy a jelenség egyáltalán nem gyengült, csak az éjszakai fényszennyezés jobban kiterjedt, mint korábban, csökkentve a szabad szemmel látható meteorok számát." A Geminidák meteorraj maximumát a meteortudósok, az IMO (International Meteor Organization = Nemzetközi Meteoros Szervezet) szakértői 2025. december 13-14-re jelzik. Akkor 150 meteort lát óránként, akinek a Gemini a feje fölött lesz. Mondjuk ki: nem nekünk. Több időpont van a maximumra: december 13-án 16 óra, 14-én 9 óra és 14-én 13 óra. A raj nem éles, nem pár órán át jelentkezik, hanem 1-2 napon át, azon belül 10-20 órán át is erős lehet. Így a december 13-a hajnala jó nekünk, még inkább a december 13/14-e estéje és hajnala.

...
Read more

Egy nagyobb marsi helikopter tervei – Császár Kornél

A NASA Ingenuity (magyarul: Találékonyság) névre hallgató, az emberiség történetének első Földön kívüli repülését végrehajtó helikoptere az utóbbi évek talán egyik legsikeresebb űrkutatási küldetése. Ebből következően nem lehet túl meglepő, hogy a sikeren felbátorodva már tervezés alatt áll a következő marsi helikopter, mely jelenleg a "Nighthawk" (magyarul: "Éjszakai Sólyom") kódnevet viseli. Az új projektről két, a koncepciót bemutató cikk született, Pascal Lee és Derric Loya, a NASA, illetve a SETI kutatói vezetésével. A névadás mögött a tervezett landolási hely, a Noctis Labyrinthus (azaz az Éjszaka Labirintusa) fanázianevű, kanyonokkal és völgyekkel tarkított régió húzódik meg. Ez a Tharsis vulkanikus hátság és a Valles Marineris kanyonrendszer között, utóbbitól közvetlenül nyugatra terül el. A Labirintusra nem csupán a koncepció szerzőinek tetszése miatt esett a választás: a régió keleti végén elhelyezkedő, Noctis Landing-ra keresztelt hely sokszor felmerül, mint lehetséges, jövőbeli emberes utazások leszállóhelye, így a környék és a régió előzetes, részletes felderítése fontos feladat.

...
Read more

A Vera Rubin obszervatórium meghökkentő képei – Császár Kornél

A világ legnagyobb kamerája nemrég elkészítette első tesztfelvételeit a Világegyetemről, melyek alapján rendkívül ígéretes tíz éves mérési programnak néz elébe az újonnan épült Vera C. Rubin obszervatórium és annak Simonyi Égboltfelmérő Távcsöve (Simonyi Survey Telescope - SST). A projekt jelentőségének megértéséhez először nézzük meg a kamerát, az obszervatórium talán legizgalmasabb részét, mely a legnagyobb előrelépést jelenti a korábbi égboltfelmérő programokhoz képest! Legszembetűnőbb maga a kamera mérete: másfél méteres átmérőjű lencséje már nagy dolgokra teszi hivatottá a „Hagyaték” Tér- és Idő Felmérés Kamerát (Legacy Space and Time Camera – LSST, a korábbi Large Synopitc Survey Telescope tiszteletére nevezték el). A szenzor optikai előtagjával és három tonnás súlyával együtt az SST-n foglal helyet, innen kémleli majd végig az egész chilei égboltot összesen 3-4 nap alatt.

...
Read more

Mai csillagászati kép: az Örvény-galaxis (M51) – Csordás Dominik

Az Örvény-galaxis, vagy Örvény-köd talán az egyik legismertebb Messier-objektum. Kisebb távcsövekkel is felismerhető spirálos alakja, de főként kicsi kísérőgalaxisa, a vele kölcsönható M51b (ismertebb nevén: NGC 5195, a képen balra a kicsi galaxis).. A galaxis felfedezése Charles Messier nevéhez köthető. 1773 őszén jegyezte fel először a ködöt, mint üstökösvadászokat esetlegesen megtéveszthető objektumot. Érdekesség, hogy miután az 1920-as években bizonyítottá vált, hogy bizonyos ködök objektumok a Tejúthoz hasonló "csillagvárosok", az M51 lett az első spirálgalaxisként kategorizált objektum, Hubble osztályozása szerint. Ez nem is csoda, hiszen spirálkarjai rendkívül tisztán látszódnak, mondhatni "sértetlenek", mely miatt az Sa galaxisosztályba sorolható.

...
Read more