Dél Keresztje (Crux)
Az APOD mai felvételén Carlos Fairbairnt fényképe látható. A felvétel Braziliában (Itatiai nemzeti park) készült.
A Dél Keresztje (latin: Crux) az égbolt legkisebb, de egyik leghíresebbnek tekinthető csillagképe. A csillagkép jelentős szerepet tölt be a déli féltekén található országok kultúrájában és legendájában. Ez a hatás annyira erőteljes, hogy több ország, város, szervezet zászlajában is megtalálható a csillagkép szimbóluma (a teljesség igénye nélkül pár zászló, amelyen a csillagkép, mint szimbólum megtalálható: Ausztrália, Brazília, Új-Zéland, Pápua Új-Guinea és Szamoa, valamint Ausztrália Victoria államának, Ausztrália Fővárosi Területének, Északi Területének, Chile Magellán Régiójának és az USA 1. Tengerészgyalogos Hadosztályának a zászlaja).
A csillagkép másik jelentősége a navigációban, a déli irány megállapításában volt (a csillagkép hosszabbik tengelye a déli pólus irányába mutat).
A Dél Keresztje csillagképet a Kentaur csillagkép szinte teljesen körbeöleli (ahogy ez a fenti térképen is jól látható). Emiatt egy ideig a Kentaur lábai néven is emlegették. Hazánkból, és az északi félteke nagyobb részéről nem látható. Megpillantásához az északi 20. szélességi kör alá kell utaznunk (viszonyításképpen: jóval délebre kell mennünk, mint a gizai piramisok, amik a 30-ik széleségi fokon találhatók). Nevét négy legfényesebb csillaga alkotta keresztről kapta.
A Dél Keresztjének névadó négy legfényesebb csillaga:
α Crucis (Acrux, α Cru, α Crucis, Alfa Crucis, HD 108248): a Dél Keresztje csillagkép legdélibb, legfényesebb csillaga. Az Alfa Crucis a legdélebbre elhelyezkedő, első fényrendű csillag, kicsivel délebbre van, mint a Alfa Centauri. Látszó fényessége 0,77 magnitúdó. Az éjszakai égbolt tizenkettedik legfényesebb csillaga. Fizikai kettős, melynek tagjai 4″ távolságra látszanak egymástól. Az Alfa-1 magnitúdója 1,25, az Alfa-2 magnitúdója 1,64. A rendszer azonban valódi hármascsillag, mivel az Alfa-1 Crucis két csillagból áll. Ez a két csillag tömegét tekintve 14-szer és 10-szer akkora, mint a Nap. Az Alfa-2 Crucis 13 naptömegű. Körülbelül 430 CsE-re van az Alfa-1 kettőstől.Az Alfa Crucis kettőscsillag mivoltát jezsuita misszionáriusok fedezték fel, akiket XIV. Lajos 1685-ben Sziámba küldött.
β Crucis – A Béta Crucis forró, kék fényű, Béta Cephei típusú változócsillag. Míg vizuális abszolút fényessége 3000-szerese a Napénak, az ultraibolya sugárzással együtt fényessége eléri a 34 000 napluminozitás értéket. Anyagában a Naphoz viszonyítva nagyjából fele annyi fém található (a hidrogénnél és héliumnál nehezebb elem). Korát megközelítőleg 10 millió évre becsülik. Van egy halvány párja, amivel a közös tömegközéppontjuk körül keringenek. Körül öt évente tesznek meg egy fordulatot, két csillag távolsága egymástól 8 CSE. 2007-ben egy harmadik, valószínűleg kistömegű csillagot is találtak a rendszerben. A valódi hármasrendszernek két optikai kísérője is van, amelyek csak véletlenül látszanak 44 és 370 ívmásodpercre a főcsillagtól.
γ Crucis – (γ Cru, γ Crucis, Gacrux) a legközelebbi vörös óriás csillag. A Gacrux M3.5 III színképosztályba tartozik. A fősorozat fejlődési vonaláról elvált és vörös óriás lett belőle. Tömege megközelítőleg 30%-kal nagyobb a Napénál, ám átmérője a Napunk átmérőjének 84-szerese. Nagyon intenzív a csillag sugárzása, megközelítőleg 1500-szorosa Napunknak. Felszíni hőmérséklete 3626 K, színe vöröses-narancs. Félig-szabályos változócsillag, érdekessége, hogy fényváltozásának több periódusa van. A csillag légköre gazdag báriumban, ami rendszerint arra utal, hogy van egy kísérője, ahonnan anyagot szív magához. Az ilyen kísérő idővel általában fehér törpévé alakul át – de kísérőjét még nem sikerült kimutatni. Van egy +6,4 magnitúdós csillag 2 ívpercre tőle, 128° irányban, amit binokulárral is látni lehet, ez azonban csak optikai kísérő (a Földtől 400 fényév távolságra van). A csillagnak nincs önálló neve. A Gacrux a Gamma Crucis név összevonásából ered (mozaik szó). A portugál nyelvterületen „Rubídea” néven ismerik (jelentése: rubin-szerű), ami a színére vonatkozik. Ismert volt az ókori görögök és rómaiak számára is, de akkoriban még a Kentaur csillagképhez sorolták.
Delta Crucis (δ Cru, δ Crucis) – Portugál nyelvjárásban a Pálida nevet kapta. Fényessége magnitúdó 2,79 magnitúdó. A Naprendszertől mintegy 345 fényév távolságra található. A Delta Crucis egy forró és gyorsan forgó csillag. B2 IV-es színképosztályba tartozik. Igen intenzív a csillag sugárzása ( 10000-szerese a Napunkénak) . Effektív hőmérséklete 22 570 K. A Delta Crucis szintén egy Beta Cepheida típusú változócsillag.
A Dél Keresztje csillagkép a felvételen a fák körvonala felett a kép bal felén található. A bal oldali, narancssárga csillag a γ Crucis.
